Ugrás a tartalomhoz

Alsóerdőfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nová Lesná szócikkből átirányítva)
Alsóerdőfalva
Alsóerdőfalva zászlaja
Alsóerdőfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
PolgármesterPeter Hritz
Irányítószám059 86
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség1657 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség365 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság747 m
Terület4,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 21″, k. h. 20° 16′ 03″49.122400°N 20.267400°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 21″, k. h. 20° 16′ 03″49.122400°N 20.267400°E
Alsóerdőfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóerdőfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóerdőfalva (1892-ig Újleszna, szlovákul: Nová Lesná, németül: Neu Walddorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Poprádtól 8 km-re északnyugatra, Magastátra központjától 4 km-re délkeletre, a Magas-Tátra délkeleti lábánál fekszik. Területének egy része a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozik. Érinti a Tátravillamos.

Története

[szerkesztés]

Területe már a korai kőkorban lakott volt, a vonaldíszes kerámiák népe lakott ezen a vidéken. Kerültek elő bronzeszközök a bronzkorból is.

A szász telepeseket IV. Béla magyar király hívta be a területre a tatárjárás után. A települést Berzeviczyek alapították a 14. században és 1848-ig birtokolták. A falut 1315-ben említik először „villa Menhardi” néven. 1318-ban „Menartwaltorph”, 1405-ben „Erdeufalwa alias Menardwaldorf”, 1469-ben „Felsewerdewfalwa” néven említi oklevél.

A 16. században Szepesvár uradalomához tartozott. A 18. század végén a Berzeviczy és a Horváth-Sztancsics családok birtoka. 1787-ben 66 házában 402 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Ó, és Új Leszna, Alt, und Neu Valldorf. Két német falu Szepes Várm. Ó Lesznának földes Ura Berzeviczi Uraság, fekszik Millenbachhoz nem meszsze, és annak filiája; Új Lesznának pedig földes Ura Horváth Úr, ez fekszik Nagy Szalókhoz közel, és annak filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik néhol soványak, legelőjök, és mind a’ két féle fájok van.[2]

1828-ban 76 háza volt 546 lakossal. Lakói kendertermesztésből, fuvarozásból, házalásból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ó és Új Leszna, két egymáshoz közel fekvő német falu, Szepes vmegyében, Kakas-Lomniczhoz nyugotra egy órányira, a Tátra alatt igen gyönyörü vidéken. Az elsőben lakik 120 kath., 487 evang., a másodikban 79 kath., 414 evang. lélek. Mind a két helységben van kath. és evang. templom. F. u. Berzeviczy, Szepesházy, Teőke. Késmárkhoz 3 óra.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták.

A második világháború után a németeket kitelepítették. 1993 óta Szlovákiához tartozik. Ma lakói egyre inkább a tátrai idegenforgalomból élnek.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 452, többségben német anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 1435 lakosából 1325 fő szlovák volt.

2011-ben 1519 lakosából 1397 fő szlovák volt.

2021-ben 1657 lakosából 5 (+1) magyar, 53 (+35) cigány, 4 (+7) ruszin, 1502 (+17) szlovák, 16 (+2) egyéb és 77 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Evangélikus templom, háttérben a Lomnici-csúcs

Híres személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ma7.sk
  5. Archivált másolat. [2014. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.)

További információk

[szerkesztés]