Ngorongoro Természetvédelmi Terület

Ngorongoro Természetvédelmi Terület
Világörökség
Adatok
Ország	Tanzánia
Világörökség-azonosító	39 39bis
Típus	Természeti és kulturális helyszín
Kritériumok	IV, VII, VIII, IX, X
Felvétel éve	1978, 2010
Veszélyeztetettség	1984–1989
Elhelyezkedése
Ngorongoro Természetvédelmi Terület Pozíció Tanzánia térképén
d. sz. 3° 13′, k. h. 35° 28′-3.2166666666667, 35.466666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Ngorongoro Természetvédelmi Terület témájú médiaállományokat.

A Ngorongoro Természetvédelmi Terület természetvédelmi terület Tanzániában, amely az UNESCO világörökségének részét képezi.

Földrajza

A terület része a serengeti ökoszisztémának. Északnyugaton érintkezik a Serengeti Nemzeti Parkkal, délről szomszédos a Serengeti síksággal. A déli és nyugati része vulkanikus hegyvidék, itt található a híres Ngorongoro kráter és a kevésbé ismert Empakai. Déli és keleti határai permén található a nagy-hasadékvölgyi fal, mely megakadályozza az állatok vándorlását ebben az irányban.

Történelme

Az előtérben gepárd, a háttérben zebra- és gnúcsorda

A Ngorongo kráter és a körülötte lévő terület hatalmas számú vadállatnak szolgál otthonául, körülötte csodálatos szépségű természeti környezettel.

A kráter területe eredetileg az 1951-ben létrejött Serengeti Nemzeti Parknak a része volt, mely 1979-ben az UNESCO világörökség részévé vált.

Tanzániában ez az egyetlen természetvédelmi terület, amely védelmet nyújt a vadon élő állatoknak.

A területen az egész patás állomány áthalad évente, így a zebra és a gnú is: decemberben délre, majd júniusban vissza északra. Ez a vándorlás szezonálisan változik; ha esik az eső, az állatok áthaladnak a síkságon élelmet keresve. A Ndutu-tótól nyugatra fekvő területeken pedig különösen sűrű oroszlán- és gepárdpopuláció él.

A terület lakosai a maszájok, akik legeltetéses állattenyésztésből élnek.

Ngorongoro kráter

A Ngorongoro kráter egy hatalmas vulkán felrobbanása és összeomlása után keletkezett vagy 2-3 millió évvel ezelőtt. A kráter 610 méter mély és 260 km²-es területű.

A krátert övező hegyvidék a keleti passzát-szelek által 800-1200 mm esőt kap évente, míg a nyugati fal csak 400-600 mm-t. Ezen az oldalon legelők és ritkás fák vannak.

Zebrák és gnuk a nemzeti parkban

A kráterpadlót többnyire füves- és kis erdős területek uralják A kráter közepén szezonális sós tó van, melyet patakok táplálnak.

A Ngorongo kráter a YouTubeon:[1]

Állatvilága

A vulkán kráterében igen változatos élővilág alakult ki:

A kráter otthont ad az alföldi zebra, Thomson-gazella és csíkos gnú állományon kívül a Kelet-Afrikában vadon élő állatok szinte minden egyes fajának, a becslések szerint mintegy 25 000 állatnak, melyek főként patások, de állítólag az emlős ragadozók Afrikában a legnagyobb sűrűségben itt élnek a kráterben. Ezek közé tartozik a keskenyszájú orrszarvú és a nílusi víziló is, mely nagyon ritka a környéken, és más patás állatok; mint a gnú, a zebra, a jávorantilop, gazella. Itt a kráterben van a legsűrűbb oroszlán populáció is. A kráter peremén leopárdok, afrikai elefántok és kafferbivalyok élnek.

Olduvai Gorge

Oroszlánok látogatók autója közelében

Olduvai Gorge, egy tó medencéjében fekvő, szabadon álló fosszilis lerakódások helye

Egy régészeti lelőhely Kelet-Afrikában, mely ugyancsak a természetvédelmi területen található. Egy meredek oldalú szurdok a Nagy Hasadékvölgy területén. Az Olduvai-szurdok a keleti Serengeti síkságon van, észak Tanzániában. Hossza körülbelül ötven kilométer, mélysége 100 méter. Ez a régió legszárazabb része.

Ez a világ egyik legfontosabb őskori helye. Az itt található szabadon álló fosszilis lerakódásokban gazdag állatvilág és sok emberszabású maradványt találtak. Innen származnak a legrégebbi ismert kőszerszámok is, koruk 2,6-1,7 millió év.

A Ngorongoro kráter látképe