Tormáskert
Tormáskert (Nevoľné) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Garamszentkereszti |
Rang | község |
Első írásos említés | 1571 |
Polgármester | Štefan Henžel |
Irányítószám | 967 01 |
Körzethívószám | 045 |
Forgalmi rendszám | ZH |
Népesség | |
Teljes népesség | 405 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 139 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 691 m |
Terület | 3,11 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 40′ 16″, k. h. 18° 56′ 38″48.671111°N 18.943889°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 16″, k. h. 18° 56′ 38″48.671111°N 18.943889°E | |
Tormáskert weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormáskert témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tormáskert (1890-ig Nevolno, szlovákul: Nevoľné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Körmöcbányától 5 km-re, délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1571-ben „Newolna" alakban történt, amikor az esztergomi érsekség birtokában állt. 1776-ban a besztercebányai püspökség megalapításával a püspökségé lett. A 16. században 2 portával adózott és volt egy malma is. 1601-ben 9 ház állt a településen. 1715-ben 7 adózója volt. 1828-ban 37 házában 217 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint: „NEVOLNO. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, fekszik Jasztrabához közel, és annak filiája."[2]
Fényes Elek szerint: „Nevolno, tót falu, Bars vgyében, Körmöczhöz 3/4 mfd., 217 kath. lak. F. u. a beszterczei püspök."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Tormáskert, a körmöczbányai hegyekben fekvő tót kisközség, 276 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Nyewolno néven az esztergomi érsek birtoka, mely a beszterczebányai püspökség felállításával, annak tulajdonába ment át. Ekkor már Nevolno alakban van említve és így marad 1890-ig, a mikor a község nevét megmagyarosították. Temploma nincs. Postája, távirója és vasúti állomása Bartos."[4]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Lakói a háborút követően főként idénymunkákból éltek, ezen kívül faáru készítéssel, vászonszövéssel, takarókészítéssel foglalkoztak. Később Körmöcbánya, Garamszentkereszt és Zólyom üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 425 lakosából 424 szlovák volt.
2011-ben 434 lakosából 418 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1940-ben Rudolf Baláž szlovák katolikus pap, besztercebányai püspök.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.