Néved

	Néved (Nevidzany)
	Néved látképe
	; Néved zászlaja
	; Néved zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Aranyosmaróti
Rang	község
Első írásos említés	1113
Polgármester	Kristína Bónová
Irányítószám	951 62
Körzethívószám	037
Forgalmi rendszám	ZM
	Népesség
Teljes népesség	583 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	179 m
Terület	10,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 17′ 15″, k. h. 18° 22′ 40″48.287500°N 18.377778°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 15″, k. h. 18° 22′ 40″48.287500°N 18.377778°E
	Néved weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Néved (szlovákul Nevidzany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

Aranyosmaróttól 12 km-re délre, a Garammenti-dombság északnyugati részén található.

Története

A települést 1113-ban a zobori apátság oklevele említi először.

1229-ben "Nywg", 1234-ben "Nyweg", 1265-ben "Neug", 1418-ban "Neuedi", 1429-ben "Niuid" néven említik. A 15. századtól a Bucsányi család és a lévai uradalom, később a Bucsányi és a Dobó család volt a birtokosa. 1534-ben 14 adózó portája volt és 2 szabad család lakta. 1570-ben a település két részre vált, az egyiknek az Eszterházyak, a másiknak a Reidnerek voltak a tulajdonosai. A török többször támadta meg és gyújtotta fel a települést. 1583-ban lakói áttértek az evangélikus hitre. 1716-ban az ellenreformáció hatására rekatolizáltak. 1601-ben 2 malma és 51 háza volt. 1616-ban felégette a török. 1634-ben már a töröknek fizette az adót. A 17. században a Tapnay és Petényi család volt a birtokosa. 1828-ban 58 házában 375 lakos élt.

Vályi András szerint "NEVED. Nevicsani. Tót falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és B. Prényi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Tapolczai járásban, határja közép termékenységű."^[2]

Fényes Elek szerint "Néved (Neviczány), német-tót falu, Vars vmegyében, ut. p. Verebélyhez 1 mfd., 357 kath. lak. Kath. paroch. templom. Jó határ. Erdő. F. u. többen."^[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.

Ún. siska típusú kemence is ismert a faluból.^[4]

Népessége

1880-ban 484 lakosából 411 szlovák és 51 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 509 lakosából 452 szlovák és 47 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 528 lakosából 469 szlovák és 56 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 591 lakosából 508 szlovák és 83 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 614 lakosából 610 csehszlovák és 4 magyar volt.

1930-ban 676 lakosa mind csehszlovák volt.

2001-ben 627 lakosából 620 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 596 lakosából 581 szlovák és 4 magyar volt.

2021-ben 583 lakosából 6 magyar, 563 (+1) szlovák, (+1) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

Itt született 1950. június 21-én Jozef Bátora szlovák régész.
Itt hunyt el 1883-ban Kovács János római katolikus plébános.
Itt szolgált Ruscsák Antal (1804-1887) római katolikus plébános, több megye táblabírája.

Nevezetességei

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1943-ban épült.
Szent Orbán és Lourdes-i kápolnája.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Ján Mjartan 1960: Novšie príspevky k výskumu juhoslovenského domu. Slovenský Národopis 8, 400-430; Balassa M. Iván 1990: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése. In: Cseri Miklós - Füzes Endre (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. Szentendre, 30 35. jegyzet.
↑ ma7.sk

Források

Jozef Bátora 2013: Nevidzany - Mozaika histórie 1113-2013. Nitra

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Ján Mjartan 1960: Novšie príspevky k výskumu juhoslovenského domu. Slovenský Národopis 8, 400-430; Balassa M. Iván 1990: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése. In: Cseri Miklós - Füzes Endre (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. Szentendre, 30 35. jegyzet.

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Aranyosmaróti járás m v sz Az Aranyosmaróti járás települései
Aranyosmarót (Zlaté Moravce)
Barskisfalud (Vieska nad Žitavou) · Barslédec (Ladice) · Barsvörösvár (Červený Hrádok) · Bélád (Beladice) · Csárad (Čaradice) · Ebedec (Obyce) · Feketekelecsény (Čierne Kľačany) · Fenyőkosztolány (Jedľové Kostoľany) · Garamnémeti (Tekovské Nemce) · Gesztőd (Hosťovce) · Gímeskosztolány (Kostoľany pod Tribečom) · Hecse (Choča) · Keresztúr (Hostie) · Kicő (Skýcov) · Kisaranyos (Zlatno) · Kislóc (Lovce) · Kistapolcsány (Topoľčianky) · Kisvezekény (Malé Vozokany) · Maholány (Machulince) · Mankóc (Mankovce) · Nagyvezekény (Veľké Vozokany) · Nemcsény (Nemčiňany) · Néved (Nevidzany) · Néver (Neverice) · Szelepcsény (Slepčany) · Szelezsény (Sľažany) · Taszármalonya (Tesárske Mlyňany) · Valkóc (Volkovce) · Velséc (Velčice) · Zsikva (Žikava) · Zsitvaapáti (Žitavany) · Zsitvaszentmárton (Martin nad Žitavou)