Neuschloss Marcell
Neuschloss Marcell | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Neuschloss Marcell (? –) zsidó származású magyar építész és építési vállalkozó.
Élete[szerkesztés]
Neuschloss Simon fia, Neuschloss Kornél építész rokona. Elsősorban építési vállalkozóként működött a századforduló idején fivérével Neuschloss Ödönnel (1851–1904), azonban néhány épületnél a tervezők is ők voltak.
Mindketten tagjai voltak a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, és alapítói az Építő Ipar című szaklapnak.[1] Szabadkőműves volt, 1894-ben a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy ügyvezető nagymesterévé választotta. Tisztségét 1900-ig töltötte be.[2]
Neuschloss Marcell 1905-ben hunyt el alig 51 éves korában. Feleségét Hirschler Rózának hívták, öt kiskorú gyermeket hagyott hátra maga után.[3] Halála után özvegye vette át építészeti vállalkozását.[1]
Így emlékeztek meg róla halálakor a Magyar Nemzet című újságban:[4]
- „A két Neuschloss-testvér volt a megalapítója a Gyermekvédő Egyesületnek s úgyszólván a saját pénzükből építették fel ennek a házát az Egressy úton. Hasonlóképp ők alkották meg a szegény cselédek gondozását czélzó Mártha-Egyesületet. Mindkét intézetnek Neuschloss Marczell volt az elnöke s a közös cégük a kiapadhatatlan anyagi támogatója. Ezenkívül még számos közintézetet segélyezett állandóan a két testvér, akiket a sors, igaz, hogy dús javakkal látott el, de akik mindent a saját szorgalmuknak és üzleti ügyességüknek köszönhettek. Nagy érdemük volt a hazai faipar fejlesztésében s a cégnek óriási fatelepeik vannak Magyarországon, Boszniában és Horvátországban. Az ipar körül kifejtett érdemeik elismeréséül a király is több ízben kitüntette a két testvért. Marczell a királyi tanácsosságot s később a Ferencz József-rendet kapta. Igazgatósági tagja volt az Országos Iparegyesületnek is.”
Ismert épületeik listája[szerkesztés]
Önálló munkák[szerkesztés]
- 1896: Régi Korcsolyacsarnok, Budapest, Széll Kálmán tér[5] – már 1913-ban elbontották, helyére Sándy Gyula tervezett újabb korcsolyacsarnokot
Csak kivitelezők[szerkesztés]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/2022-03_Budapest_-_Museum_of_Ethnography_%281%29.jpg/220px-2022-03_Budapest_-_Museum_of_Ethnography_%281%29.jpg)
- 1896: Igazságügyi palota, Budapest, Kossuth Lajos tér 12. (tervezte: Hauszmann Alajos)[1] – az épületben később a Néprajzi Múzeum működött évtizedeken keresztül
- hadapródiskola, Pécs[1]
- hadapródiskola, Sopron[1]
- 1898: hadapródiskola, Nagyvárad[1] (tervezte: Alpár Ignác)[6]
- laktanya, Przemysl[1]
- laktanya, Lemberg[1]
- laktanya, Vác[1]
- laktanya, Nagyvárad[1]
- épületek Eperjesre[1]
- épületek az 1896-os millenniumi ünnepségekre a Városligetben (ideiglenes épületek, a kiállítás után elbontották őket):
- Történelmi Épületcsoport, a közbeszédben Vajdahunyad vára (tervezte: Alpár Ignác)[7][1] – az ideiglenesnek szánt épületet 1899-ben[8] lebontották, majd 1902 és 1908 között újjáépítették[8]
- I. sz. (fő)kapu (tervezte: Jámbor Lajos)[9]
- Singhoffer halász-csárdája (tervezte: Schörner István)[10]
- Hadfölszerelési pavilon (tervezte: Quittner Zsigmond)[11]
- A kereskedelem-, pénz- és hitelügy csarnoka (tervezte: Quittner Zsigmond)[12]
- Az ősfoglalkozások (halászat, vadászat, pásztorélet) 2 csarnoka (tervezte: Alpár Ignác)[13]
- A bányászat és kohászat csarnoka (tervezte: Korb Flóris, Giergl Kálmán)[14]
- A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. csarnoka (tervezte: Korb Flóris, Giergl Kálmán)[15]
- A posta-, távíró- és telefon csarnok (tervezte: Kovrig Tivadar)[16]
- Vidéki sörkóstoló csarnok (tervezte: műszaki osztály)[17]
- Igazságügyi csarnok (tervezte: Bierbauer István)[18]
- Gépcsarnok (tervezte: Korb Flóris, Giergl Kálmán)[19]
- Malomipari csarnok (tervezte: Quittner Zsigmond)[20]
- Ganz és társa csarnoka (tervezte: Ray Rezső Lajos)[21]
- Apolló Kőolaj Finomító Társaság csarnoka (tervezte: Ray Rezső Lajos)[22]
- Torontál vármegye csarnoka (tervezte: Jakab Dezső)[23]
- József főherceg csarnoka (tervezte: Quittner Zsigmond)[24]
Képtár[szerkesztés]
-
I. sz. (fő)kapu (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
A kereskedelem-, pénz- és hitelügy csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Az ősfoglalkozások csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
A bányászat és kohászat csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
A posta-, távíró- és telefon csarnok (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Vidéki sörkóstoló csarnok (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Igazságügyi csarnok (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Ganz és társa csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
Torontál vármegye csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
-
József főherceg csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l Gottdank, i. h.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Alkotmany_1905_03/?query=%22Neuschloss+Marcell%22&pg=120&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzetJokaiBeksicsUgron_1905_03/?query=%22Neuschloss+Marcell%22&pg=94&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzetJokaiBeksicsUgron_1905_03/?query=%22Neuschloss+Marcell%22&pg=94&layout=s
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20211229_egykor_hires_budai_jegpalya_volt_ma_az_orszag_egyik_legforgalmasabb_csomopontja
- ↑ https://www.kozterkep.hu/40010/hadaprodiskola-diszitese
- ↑ Gelléri, i. m., 134-135. o.
- ↑ a b https://pestbuda.hu/cikk/20210727_a_125_eve_alapitott_mezogazdasagi_muzeum_szamara_epitettek_fel_ujbol_a_vajdahunyadvarat
- ↑ Gelléri, i. m., 110. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 122. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 113. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 125. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 164. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 195. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 198. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 199. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 207. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 207. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 200. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 230. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 230. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 232. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 251. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 256. o.
Források[szerkesztés]
- Gottdank Tibor: Dinasztiák: Neuschlossok – a fák néha az égig nőnek (epiteszforum.hu, 2020. nov. 29.)
- (szerk.) Gelléri Mór: Az ezredéves Országos Kiállítás kalauza, Budapest, 1896