Neuschloss Kornél
Neuschloss Kornél | |
Neuschloss Kornél a feleségével | |
Született | Neuschloss Sámuel Kornél 1864. június 17. Pest |
Elhunyt | 1935. március 26. (70 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Knüsli Lujza |
Foglalkozása | építész, művészettörténész |
Iskolái | Zürichi Műegyetem |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Neuschloss Kornél témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Neuschloss-Knüsli Kornél, született Neuschloss Sámuel Kornél (Pest, 1864. június 17.[2] – Budapest, 1935. március 26.)[3] zsidó származású magyar építész, művészettörténész, archeológus, a Neuschloss család tagja.
Életpályája
[szerkesztés]Neuschloss Miksa parkettagyáros és Hirschler Berta fia. Építészi oklevelét a zürichi műegyetemen szerezte. Utóbb a budapesti tudományegyetemen bölcsészeti és művészettörténeti doktorátust is szerzett, ahol többek között Pasteiner Gyula tanítványa volt. Párizsban a neogótikus stílusban tervező Émile Boeswillwald irodájában dolgozott, ahol francia várak restaurációjában is részt vett. 1893-tól állami alkalmazásban volt a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyék Állami Építészeti Hivatalánál. 1897-ben nyitotta meg önálló irodáját.
Az első világháborút, mint a nagyváradi 4. honvédgyalogezred tartalékos századosa szolgálta végig, és számos magas kitüntetésben részesült. Az első világháború után (1921-től) a Ludovika Akadémián az építési szerkezettan tanára volt. 1924 után Gyenes Lajossal volt közös irodája. Neuschloss Kornél archeológusként is dolgozott. Több közéleti feladat mellett a Magyar Építőművészek Egyesületének elnöki (1912-1914), a Budapesti Mentőegyesület igazgatói és a pesti református egyházközség presbitere tisztét is betöltötte. 1916-ban[4] belépett a Neuschloss, a Régi Hívek páholyba.[5] Halála után emlékére művészeti díjat alapítottak, a Neuschloss-Knüsli bronzérmet.
Egyetemi tanulmányaival együtt hét évet töltött Svájcban, Francia- és Olaszországban. Felesége, Knüsli Lujza (1872–1937)[6] Svájcból települt Magyarországra. 1895-ben kötöttek házasságot a svájci Glarus településen.[7] A családban sok építési vállalkozó volt,[8] legjelentősebb Neuschloss Ödön és Marcell vállalata, mely a Millenniumi kiállítás kivitelezésének legnagyobb részét végezte. Sógora Thomán István zongorapedagógus volt. Gyermekei: Konrád, Péter. Leszármazottai Guatemalában, Puerto Ricóban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban élnek.[9]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1896–1899: Soroksári régi községháza (ma: Budapest XXIII. Kerületi Galambos János Zenei Alapfokú Művészeti Iskola), 1239 Budapest, Grassalkovich út 169.[10][11]
- 1899: a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút egykori budapesti székháza (ma: „Neuschloss Palota” irodaház), 1011 Budapest Szilágyi Dezső tér 1.[12]
- 1911–1912: a Posta tisztviselőinek zuglói lakótelepe (Postás lakótelep) a Gyarmat és Gervay utcában (a Lőcsei utca és a Rákospatak között)[13]
- 1909–1912: a Fővárosi Állat- és Növénykert Kapuépülete, 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
- 1909–1912: a Fővárosi Állat- és Növénykert Elefántháza, 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
- 1910: az Országos Meteorológiai Intézet (ma: Országos Meteorológiai Szolgálat) székháza, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1.[14]
- 1912: társasház, 1015 Budapest, Batthyány utca 4.[15]
- 1914: Székesfővárosi Gázművek, Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely- és Raktárépülete (ma: Riverloft Apartmanház), 1138 Budapest, Révész u. 27-31.[16]
- 1923–1924: Bethlen István-udvar, 1013 Budapest, Attila út 2. / Krisztina körút 37. (Gyenes Lajossal együttes műve)
- ?: Kiss Lajos budai lakóháza[17]
Gyenes Lajossal egyéb közös munkáit ld. Gyenes Lajos szócikkében.
Ő volt a Fővárosi Állat- és Növénykert 1910–1912-es újjáépítésének építészeti vezetője.[18] Az ő javaslatára bízták meg Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt az új épületek tervezésével, akiket mint az óbudai református parókia építési ellenőre ismert meg.[19]
Meg nem valósult tervei
[szerkesztés]- 1910: VI—VII. kerületi református templom, Budapest[20]
- 1914: Mezőtúr városháza tervpályázat, megvétel.[21][22]
Képtár
[szerkesztés]-
A budapesti Állatkert főbejárata
-
A budapesti Állatkert elefántháza
-
Az elefántház bejárata
-
Székesfővárosi Gázművek Raktárépülete
-
az Országos Meteorológiai Intézet székháza
-
Soroksár, Városház
-
A Bethlen-udvar (terv)
-
A Bethlen-udvar
-
A Bethlen-udvar (részlet)
-
Batthyány utca 4.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Neológ Izraelita Hitközség születési akv. 543/1864. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 524/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ Palatinus 1939-II
- ↑ Huszághné 2004 A Régi Hívek páholy és az akkori szabadkőművesség emblematikus alakja volt Neuscloss Marcell, akinek 1905-ös halála után családi nevét tiszteletük jeléül beillesztették a páholy nevébe.
- ↑ Knüsli Lujza halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 490/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 102/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ Családtörténet
- ↑ Genealogy
- ↑ https://budapest.hu/Documents/BP_VE_I.18%20M%20web.pdf
- ↑ NOL
- ↑ https://budapest100.hu/house/szilagyi-dezso-ter-1/
- ↑ http://epa.oszk.hu/03000/03058/00003/pdf/EPA03058_budapest_2015_03.pdf
- ↑ A Meteorológiai Intézet székháza
- ↑ Lásd Budapestet
- ↑ Építészfórum[halott link]
- ↑ Magyar Építőművészet[halott link]
- ↑ http://epiteszforum.hu/szaz-evet-egyetlen-pillanatert
- ↑ Zuglóilapok
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00009/00056/347-356-kronika.htm
- ↑ Magyar Építőművészet. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 30.)
- ↑ Gerle, i. m., 152. o.
Források
[szerkesztés]- Mtdaportal.extra.hu 308. oldal.
- Neuschloss Kornél. Brunelleschi és Alberti. 1903. Magyar Könyvészet
- A Budapesti Városvédő Egyesület megemlékezése Neuschloss Kornélról
- ↑ Palatinus 1939-II: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.
- ↑ Huszághné 2004: Huszághné Kelecsényi Ágnes: Stein Aurél (1862-1943) és a magyar tudomány: Kapcsolatok a Magyar Tudományos Akadémiával – Stein-gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 2004. arch Hozzáférés: 2015. június 13.
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5