Ugrás a tartalomhoz

Gyenes Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Szentgyörgyvári Gyenes Lajos.
Gyenes Lajos
SzületettGottlieb Lajos
1888. május 29.
Budapest
Elhunyt1944. november 3. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaVera Aranka (színésznő)
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1910)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenes Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyenes Lajos (eredetileg: Gottlieb Lajos, Budapest, 1888. május 29. – Budapest, Józsefváros, 1944. november 3.)[1] építész.

Életútja

[szerkesztés]

Gottlieb Ferenc mérnök, az államvasúti gépgyárak helyettes igazgatója és a hídépítő osztály vezetője és Barcsay (Bettelheim) Lujza fiaként született zsidó származású családban. Testvére Gyenes Gitta festőművésznő.

Építészi oklevelét 1910-ben szerezte meg Budapesten, a Magyar Királyi József Műegyetemen. Tanulmányai befejezése után Olaszországban, Rómában járt, ahol festészeti stúdiumokat folytatott, majd Nagybányán képezte magát tovább. Több kiállításon is részt vett a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.

Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol egy vagy több iskolaépületet tervezett (helyszín nem ismert).[2]

1919. április 14-én feleségül vette Vera Aranka színésznőt.[3] Ebben az időszakban a MÁV magasépítési osztályán dolgozott.

1924 után Neuschloss Kornéllal volt közös irodája. A két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott budapesti építésze volt.

Titkára a Fészek Művészklubnak, valamint törzstagja a Képzőművészeti Társulatnak.

Sokat dolgozott együtt más építészekkel, így például Vajda Andorral, Nagy Istvánnal és Hübner Tiborral.

1943-ban a Népszava hasábjain részletesen bemutatott olyan, általa kifejlesztett munkáslakóház típusokat, melyek a világháború befejezését követően segíthették volna a lakásínség megoldását. Gyenes az I. világháború tanulságai után úgy látta, hogy a frontról hazatérők köreiben kialakuló nagyarányú munkanélküliség csökkentését is kiválóan el lehetett volna érni az építkezések megindításával. Ezeket a terveit azonban már nem volt lehetősége megvalósítani.

56 éves korában a nyilasok vetettek véget életének. A Mária utca és a Szcitovszky (ma Lőrinc pap) tér sarkán lelőtték.

Legfontosabb épületei

[szerkesztés]
Gyenes Lajos legfontosabb művei
Sorszám Cím Leírás Tervezőtárs Év Kép
1. Nagykanizsa Centrál Szálló 1911
2. Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 1/C. Königsberg Dezső-villa 1913
3. Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 20. Villaépület 1913
4. Budapest VI. ker. Nagymező utca 3. Neues Politisches Volksblatt székháza Vajda Andor 1913 – 1914
5. Lánchíd, átépítés apja, Gottlieb Ferenc és a Magyar Államvasutak Gépgyára 1916
6. Katonai repülőtér 1914 – 1916 k.
7. Nagykanizsa Posta 1921 – 1924
8. Makó Posta Neuschloss Kornél
9. Budapest I. ker. Attila út 2-4. Bethlen-udvar Neuschloss Kornél 1923 – 1924
10. Pongrác úti lakótelep „P” jelű lakóház[4] 1925 k.
11. Cegléd Posta Neuschloss Kornél 1928 – 1929
12. Budapest II. ker. Alvinci út Villa[5] Neuschloss Kornél 1928 k.
13. Budapest V. ker. Kossuth Lajos tér 9. Rimamurányi-Salgótarjáni Vasművek Rt. bérháza[6] Hübner Tibor, homlokzat: Hültl Dezső 1936 – 1937
14. Budapest IX. ker. Kinizsi utca 16. Az Országos Színész Nyugdíjegyesület Bérháza[7] 1939

Legfontosabb, díjat nyert pályaművei

[szerkesztés]
Gyenes Lajos díjat nyert pályaművei
Sorszám Leírás Tervezőtárs Elismerés Év
1. A budapesti férfiszabók ipartestületi székházának tervpályázata[8] II. díj 1912 k.
2. Szombathely, állami főreáliskola tervpályázata[9] Vajda Andor III. díj 1913
3. Török utcai bérház tervpályázata[10] Megvett terv 1926
4. Győr, posta tervpályázata[11] Neuschloss Kornél II. díj 1927
5. Mezőtúr, posta tervpályázata[12] Neuschloss Kornél III. díj 1927
6. A székesfővárosi szeretetotthon tervpályázata.[13] Neuschloss Kornél Megvett terv 1929 k.
7. A budapesti Szabadság tér déli oldalának rendezési tervpályázata[14] II. díj 1930
8. A debreceni városháza tervpályázata Neuschloss Kornél III. díj 1931
9. A Gellérthegy és Gellért rakpart rendezésének tervpályázata Neuschloss Kornél II. díj 1931
10. Krematórium Elnyerte a Magyar Építőművészek Szövetségének a nemzeti képzőművészeti kiállításra kitűzött nagydíját 1933
11. Budapest városközpont tervpályázata[15] II. díj 1937
12. Erzsébet telefonközpont tervpályázata Nagy István Dicséret 1937
13. Pénzintézeti Központ tervpályázata Hübner Tibor II. díj 1937
14. Budai autóbuszgarázs tervpályázata Hübner Tibor Megvett terv 1939

Művei képeken

[szerkesztés]
  • Pályamű a budapesti Szabadság tér kialakítására kiírt pályázatra, 1930
    Pályamű a budapesti Szabadság tér kialakítására kiírt pályázatra, 1930
  • Munkáslakóház típusterve a Népszavából, 1943-ból
    Munkáslakóház típusterve a Népszavából, 1943-ból

Publikációi

[szerkesztés]
  • Gyenes L.: A főváros kislakásos építkezésének problémája a háború után, különös tekintettel a munkáslakásokra. Népszava. 71. évf. 160. sz. 1943. 07. 18; 7. o.
  • Gyenes L.: Munkáslakásépítés. Népszava. 71. évf. 172. sz. 1943. 08. 01; 8. o.
  • Gyenes L.: Munkáslakásokról. Népszava. 71. évf. 231. sz. 1943. 10. 13; 5. o.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2617/1944. folyószáma alatt.
  2. ↑ Gerle, i. m., 184. o.
  3. ↑ Gyenes Lajos és Vera Aranka Rolla házassága bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 967/1919. folyószáma alatt.
  4. ↑ Pongrác úti lakóház. Magyar Építőművészet. 25. évf. 1-3. sz. 1925; 13. o.
  5. ↑ Lakóház az Alvinczi úton. Magyar Építőművészet. 28. évf. 11. sz. 1928; 34. o.
  6. ↑ A Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek Rt. bérházépítkezése Budapesten. Tér és Forma. 11. évf. 6. sz. 1938; 195.
  7. ↑ Az Országos Színész Nyugdíjegyesület Bérháza. Tér és Forma. 12. évf. 12. sz. 1939; 229. o.
  8. ↑ A budapesti férfiszabók ipartestületi székházának tervpályázata. Magyar Építőművészet. 10. évf. 1. sz. 1912; 6. o.
  9. ↑ A szombathelyi állami főreáliskola terveire kiírt pályázat. Magyar Építőművészet. 11. évf. 8. sz. 1913; 30. o.
  10. ↑ Török utcai bérház tervpályázata. Magyar Építőművészet. 26. évf. 7-8. sz. 1926; 15. o.
  11. ↑ A győri postaépület tervei. Magyar Építőművészet, 27. évf. 10-12. sz. 1927; 40. o.
  12. ↑ A mezőtúri postaépület tervei. Magyar Építőművészet, 27. évf. 10-12. sz. 1927; 26. o.
  13. ↑ A székesfővárosi szeretetotthon tervpályázata. Magyar Építőművészet. 29. évf. 4. sz. 1929; 24. o.
  14. ↑ A Szabadság tér déli oldala. Magyar Építőművészet. 30. évf. 5-6. sz. 1930; 12. o.
  15. ↑ Budapest városközpont tervpályázata. Tér és Forma. 10. évf. 2-3. sz; 71. o.

Források

[szerkesztés]
  • Gyenes Lajos. Magyar életrajzi lexikon, 1. kötet, A-K. Budapest, 1967; 637. o.
  • Gyenes Lajos. A magyar feltámadás lexikona (szerk.: Szentmiklóssy Géza). Budapest, 1930; 636. o.
  • Gyenes Lajos. Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár
  • Gyenes Lajos műépítész. Tolnai Világlapja. 33. évf. 20. sz. 1933. 05. 10; 6. o.
  • Pályázati eredmények. Építő Ipar – Építő Művészet. 55. évf. 13-14. sz; 1931. 04. 01; 56. o.
  • Tervpályázati eredmények. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye. 71. évf. 19-20. sz. 1937; 135. o. és 27-30. sz. 231. o.
  • Tervpályázati eredmények. MMÉEK. 73. évf. 3-4. sz. 1939; 28. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyenes_Lajos&oldid=27570028”