Ugrás a tartalomhoz

Neogobius

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neogobius
Feketeszájú géb (Neogobius melanostomus)
Feketeszájú géb (Neogobius melanostomus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Nemzetség: Neogobiini
Nem: Neogobius
Iljin, 1927
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Neogobius témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Neogobius témájú médiaállományokat és Neogobius témájú kategóriát.

A Neogobius caspius, a halnem legnagyobb képviselője

A Neogobius a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó nem.

Előfordulásuk

[szerkesztés]

A Neogobius-fajok eredeti előfordulási területe a Fekete-, az Azovi- és főleg a Kaszpi-tenger, valamint az ezekbe folyó nagy folyók, mint például a Volga, Moszkva és a Duna. Néhány faj, mint például a folyami géb az elmúlt évszázadban, nagyjából az ember segítségével, megnagyobbította az elterjedési területét, és az új élőhelyeken inváziós fajjá változott. Manapság e halnem fajai a Balatontól az Aral-tóig is megtalálhatóak. A hajók ballasztvizével, akár az észak-amerikai Nagy-tavakba is eljutottak, a feketeszájú géb képviseletével.

Megjelenésük

[szerkesztés]

A halak testhossza fajtól függően 15-34,5 centiméter között van; a legnagyobb a Neogobius caspius. Két hátúszójuk van és testüket pikkely fedi.

Életmódjuk

[szerkesztés]

Mindegyikük mérsékelt övi gébféle. A Neogobiusok fajtól függően lehetnek, csak brakkvízi, vagy mindenféle vízben élő halak. Táplálékuk rákok, férgek, puhatestűek, vagy kisebb halak is. Élettartamuk 1-5 év. Sok faj az első ívás után elpusztul.

Szaporodásuk

[szerkesztés]

Az ívási időszakuk áprilistól, akár, egyes fajok esetében, szeptemberig is eltarthat. A nőstény törmelékre vagy elhagyott csigaházba rakja le ikráit; a legtöbb fajnál a hím őrzi és gondozza az ikrákat, az ivadékok kikeléséig, utána pedig elpusztul, mint íváskor a nőstény.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi 4 faj tartozik:

Források

[szerkesztés]
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Neogobius FishBase
  • Berg, L.S., 1965. Freshwater fishes of the U.S.S.R. and adjacent countries. volume 3, 4th edition. Israel Program for Scientific Translations Ltd, Jerusalem. (Russian version published 1949).
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
  • Kottelat, M., 1997. European freshwater fishes. Biologia 52, Suppl. 5:1-271.
  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • http://www.iucnredlist.org/apps/redlist/search