Nemi esélyegyenlőség

A nemi esélyegyenlőség, vagy nemek közötti egyenlőség az erőforrásokhoz és lehetőségekhez való egyenlő, nemtől független könnyű hozzáférés állapota, beleértve a gazdasági szerepvállalást és a döntéshozatalt; valamint a különböző viselkedések, törekvések és szükségletek nemtől független, egyenlő mértékű megbecsülésének állapota[1].[2] A nemek közötti egyenlőség, más néven szexuális egyenlőség vagy a nemek közötti egyenlőség az erőforrásokhoz és lehetőségekhez való egyenlő, nemtől független könnyű hozzáférés állapota.

Az UNICEF a nemek közötti egyenlőséget úgy határozta meg, hogy "a nők és férfiak, valamint a lányok és fiúk azonos jogokat, erőforrásokat, lehetőségeket és védelmet élveznek. Nem követeli meg, hogy a lányok és a fiúk, vagy a nők és a férfiak azonosak legyenek, vagy hogy pontosan ugyanúgy kezeljék őket."[2][a].

2017-től a nemek közötti egyenlőség az ENSZ tizenhét fenntartható fejlődési célja közül az ötödik (SDG 5); a nemek közötti egyenlőség nem foglalta magába a nőkön és a férfiakon kívüli nemek, illetve a nemi binaritáson kívüli nemi identitások felvetését. A nemek közötti egyenlőtlenséget évente az ENSZ Fejlesztési Programjának Humán Fejlődési Jelentései mérik.

A nemek közötti egyenlőség vonatkozhat a nemek szerinti esélyegyenlőségre vagy formális egyenlőségre, vagy vonatkozhat a nemek egyenlő képviseletére vagy a nemek eredményeinek egyenlőségére, amit érdemi egyenlőségnek is neveznek.[3] A nemek közötti egyenlőség a cél, míg a nemek közötti egyenlőség és a nemek közötti egyenlőség olyan gyakorlatok és gondolkodásmódok, amelyek segítik a cél elérését. A nemek közötti egyenlőség, amelyet a nemek közötti egyensúly mérésére használnak egy adott helyzetben, segíthet a nemek közötti érdemi egyenlőség elérésében, de önmagában nem cél. A nemek közötti egyenlőség szorosan kapcsolódik a nők jogaihoz, és gyakran politikai változtatásokat igényel. Globális szinten a nemek közötti egyenlőség eléréséhez a nők és lányok elleni káros gyakorlatok felszámolására is szükség van, ideértve a szexkereskedelem, a nőgyilkosság, a háborús szexuális erőszak, a nemek közötti bérszakadék[4] és más elnyomási taktikák felszámolását. Az UNFPA megállapította, hogy "annak ellenére, hogy számos nemzetközi egyezmény megerősíti emberi jogaikat, a nők még mindig sokkal nagyobb valószínűséggel szegények és írástudatlanok, mint a férfiak. Kevésbé férnek hozzá a tulajdonhoz, a hitelhez, a képzéshez és a foglalkoztatáshoz. Ez részben abból az archaikus sztereotípiából ered, hogy a nőket inkább gyermeknevelőnek és háztartásbelinek bélyegzik, mint a család kenyérkeresőjének."[5] A férfiaknál sokkal kisebb valószínűséggel politizálnak, és sokkal nagyobb valószínűséggel válnak családon belüli erőszak áldozatává."[6] A nők a férfiaknál sokkal kevésbé aktívak.

Történelem

Christine de Pizan, a nemek közötti egyenlőség egyik korai szószólója 1405-ben megjelent: "A nők városának könyve" című munkájában kijelenti, hogy a nők elnyomása irracionális előítéleteken alapul, rámutatva a társadalom számos, valószínűleg a nők által létrehozott előrelépésre[7][8].

A shakerek

A shakerek, egy evangélikus csoport, amely a nemek elkülönítését és a szigorú cölibátust gyakorolta, a nemek közötti egyenlőség korai gyakorlói voltak. Egy északnyugat-angliai kvéker közösségből váltak ki, mielőtt 1774-ben kivándoroltak Amerikába. Amerikában a shakerek központi lelkészségének vezetője, Joseph Meacham 1788-ban kinyilatkoztatást kapott arról, hogy a nemeknek egyenlőnek kell lenniük. Ezután Lucy Wrightot hozta be a lelkészi hivatalba női kollégájaként, és együtt úgy alakították át a társadalmat, hogy a nemek jogai egyensúlyban legyenek. Meacham és Wright olyan vezetői csapatokat hozott létre, ahol minden egyes elder, aki a férfiak lelki jólétével foglalkozott, egy-egy elderresszel társult, aki ugyanezt tette a nőkkel. Minden diakónusnak egy diakonissza volt a partnere. A férfiak felügyelték a férfiakat, a nők pedig a nőket. A nők nőkkel, a férfiak férfiakkal éltek együtt. A shaker társadalomban egy nőt nem kellett egy férfinak irányítania vagy birtokolnia. Meacham 1796-ban bekövetkezett halála után Wright lett a shakerek szolgálatának vezetője egészen 1821-ben bekövetkezett haláláig.

A shakerek több mint 200 éven át fenntartották a nemek közötti kiegyensúlyozott vezetésnek ugyanazt a mintáját. Az egyenlőséget más női jogvédőkkel együttműködve is előmozdították. 1859-ben Frederick Evans, a pásztorok vénje határozottan megfogalmazta hitüket, és azt írta, hogy a pásztorok "elsőként szabadították ki a nőt a vazallusi állapotból, amelybe minden más vallási rendszer (többé-kevésbé) taszította, és biztosították számára azokat az igazságos és egyenlő jogokat a férfival, amelyeket a férfihoz való hasonlósága és képességei miatt Isten és a természet is megkövetel". [9] Evans és társa, Antoinette Doolittle elderress csatlakozott a nők jogaiért kiálló szószólókhoz az Egyesült Államok északkeleti részén az 1870-es években. A shakerek egyik látogatója 1875-ben azt írta:

"Mindkét nem a saját megfelelő tevékenységi területén működik, a rendben a nő megfelelő alárendeltség, tisztelet és tisztelet van a férfi iránt, a férfi pedig a nő iránt [kiemelés hozzáadva], így a "nők jogainak" lelkes szószólói bármelyik közösségben megtalálhatják itt eszményük gyakorlati megvalósulását[10]."

A shakerek több voltak, mint egy radikális vallási szekta az amerikai társadalom peremén; ők a gyakorlatban is megvalósították a nemek egyenlőségét. Azt állítják, hogy ők mutatták meg, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósítható, és azt is, hogyan lehet elérni[11].

A tágabb értelemben vett társadalomban a nemek közötti egyenlőség felé irányuló mozgalom a választójogi mozgalommal kezdődött, amely arra törekedett, hogy a nők szavazhassanak és választott tisztségeket tölthessenek be. Ebben az időszakban jelentős változások történtek a nők tulajdonjogában is, különösen a családi állapotukkal kapcsolatban. (Lásd például az 1882. évi törvényt a házas nők vagyonáról).

A háború utáni korszak

A második világháború óta a nők felszabadítási mozgalma és a feminizmus általános mozgalmat hozott létre a nők jogainak elismerése felé. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek számos egyezményt fogadtak el a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. Ezeket az egyezményeket nem minden ország fogadta el egységesen

- ezek közé tartoznak:

Az oktatásban való megkülönböztetés elleni egyezményt 1960-ban fogadták el, és 1962-ben, illetve 1968-ban lépett hatályba.
A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt (CEDAW) 1979-ben fogadta el az ENSZ Közgyűlése. Ezt a nők nemzetközi törvényjavaslataként jellemezték, amely 1981. szeptember 3-án lépett hatályba.
A Bécsi Nyilatkozat és Cselekvési Program, az 1993. június 25-én Bécsben (Ausztria) az emberi jogok világkonferenciáján konszenzussal elfogadott emberi jogi nyilatkozat. A nők jogaival a 18. bekezdés foglalkozik[12].
A nők elleni erőszak felszámolásáról szóló nyilatkozatot az ENSZ Közgyűlése 1993-ban fogadta el.
1994-ben a népesedéssel és fejlődéssel foglalkozó nemzetközi konferencián (ICPD) Kairóban elfogadták a húsz évre szóló kairói cselekvési programot. Ez a nem kötelező érvényű cselekvési program azt állította, hogy a kormányok felelőssége az egyének reprodukciós szükségleteinek kielégítése, nem pedig a demográfiai célok elérése. Mint ilyen, családtervezésre, reproduktív jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokra, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők elleni erőszak megszüntetésére irányuló stratégiákra szólított fel.
Szintén 1994-ben az amerikai kontinensen a nők elleni erőszak megelőzéséről, büntetéséről és felszámolásáról szóló, Belém do Pará-i egyezményként ismert Amerika-közi egyezmény a nők elleni erőszak és megkülönböztetés felszámolására szólított fel[13].
A Nőkről szóló negyedik világkonferencia végén, 1995. szeptember 15-én az ENSZ elfogadta a Pekingi Nyilatkozatot - egy olyan határozatot, amelyet a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó elvek kihirdetése érdekében fogadtak el.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2000. október 31-én elfogadott 1325. számú határozata (UNSRC 1325) a nők és lányok jogairól és védelméről szól a fegyveres konfliktusok alatt és után.
A maputói jegyzőkönyv átfogó jogokat biztosít a nők számára, beleértve a politikai folyamatban való részvételhez, a férfiakkal való társadalmi és politikai egyenlőséghez, a reproduktív egészségük feletti ellenőrzéshez való jogot, valamint a női nemi szervek megcsonkításának megszüntetését. Az Afrikai Unió az Emberi *Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájához csatolt jegyzőkönyv formájában fogadta el, és 2005-ben lépett hatályba.
A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai uniós irányelv kimondja, hogy: "Az ezen irányelv értelmében vett zaklatás és szexuális zaklatás nemi alapon történő megkülönböztetésnek minősül, és ezért tilos."[14].
Az Európa Tanács 2014-ben lépett hatályba a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezménye, az első jogilag kötelező erejű európai eszköz a nők elleni erőszak területén[15].
Az Európa Tanács 2014-2017 közötti időszakra vonatkozó, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiája, amely öt stratégiai célt fogalmaz meg:[16]

-A nemi sztereotípiák és a szexizmus elleni küzdelem -A nők elleni erőszak megelőzése és leküzdése -A nők igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása -A nők és a férfiak kiegyensúlyozott részvételének elérése a politikai és a közszféra döntéshozatalában -A nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének megvalósítása valamennyi szakpolitikában és intézkedésben.

Az ilyen jogszabályok és a pozitív diszkriminációs politikák döntő szerepet játszottak a társadalmi hozzáállás megváltoztatásában. A Pew Research Center 2015-ös, 38 ország polgárai körében végzett felmérése szerint a 38 országból 37-ben a többség szerint a nemek közötti egyenlőség legalább "valamennyire fontos", és a globális átlag 65%-a szerint "nagyon fontos", hogy a nőknek a férfiakkal azonos jogaik legyenek.[17] A legtöbb foglalkozás ma már számos országban egyformán elérhető a férfiak és a nők számára.[17] A nők és a férfiak számára a legtöbb szakma egyenlően elérhető.

Hasonlóképpen, a férfiak egyre gyakrabban dolgoznak olyan foglalkozásokban, amelyek a korábbi generációkban női munkának számítottak, mint például az ápolás, a takarítás és a gyermekgondozás. A háztartási helyzetekben a szülői vagy gyermeknevelői szerepet gyakrabban osztják meg, vagy nem tekintik olyan széles körben kizárólag női szerepnek, így a nők a szülés után szabadon folytathatnak karriert. További információért lásd: Megosztott kereső/megosztott szülői házasság.

A társadalmi hozzáállás változásának másik megnyilvánulása, hogy a nő a házasságkötéskor nem automatikusan veszi fel férje vezetéknevét[18].

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos igen vitatott kérdés a nők szerepe a vallási irányultságú társadalmakban. Egyes keresztények vagy muszlimok a komplementarizmusban hisznek, amely nézet szerint a férfiak és nők szerepe különböző, de egymást kiegészítő. Ez a nézet ellentétes lehet a nemek közötti egyenlőség nézeteivel és céljaival.

Emellett vannak olyan nem nyugati, alacsony vallásosságú országok is, ahol a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos viták továbbra is fennállnak. Kínában a fiúgyermekek kulturális preferenciája miatt a lakosságban kevés a nő. Japánban a feminista mozgalom sok előrelépést tett, aminek eredményeképpen létrejött a Nemek Közötti Egyenlőségi Iroda, de Japánban még mindig alacsony a nemek közötti egyenlőség más iparosodott nemzetekhez képest.19 A fejlődő országok, mint például Kenya, másrészt nem rendelkeznek hivatalos nemzeti statisztikákkal, és kénytelenek néhány, általában nemzetközi szervezetek által finanszírozott, nemek szerint lebontott statisztikára támaszkodni az elemzéshez[19].

A nemek közötti egyenlőség fogalma és annak egy adott országban való megvalósulásának mértéke nagyon összetett, mivel vannak olyan országok, amelyekben az élet bizonyos területein magas szintű a nemek közötti egyenlőség, más területeken viszont nem. Valóban óvatosságra int, amikor az országokat a nemek közötti egyenlőség általuk elért szintje alapján kategorizáljuk[20] Mala Htun és S. Laurel Weldon szerint "a nemek közötti egyenlőség politikája nem egy kérdés, hanem sok", valamint:[21].

Amikor Costa Ricában jobb a szülési szabadság, mint az Egyesült Államokban, és a latin-amerikai országok gyorsabban fogadnak el a nők elleni erőszakkal foglalkozó politikákat, mint az északi országok, akkor legalábbis meg kellene fontolni annak lehetőségét, hogy az államok csoportosításának friss módszerei előmozdítanák a nemek közötti egyenlőség politikájának tanulmányozását.

Nem minden, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos hiedelem vált népszerűvé. Például a topfreedom, azaz a nyilvános meztelen mellhez való jog gyakran csak a férfiakra vonatkozik, és marginális kérdés maradt. A nyilvános szoptatást ma már gyakrabban tolerálják, különösen a félig privát helyeken, például éttermekben[22].

Egyesült Nemzetek Szervezete

A nemek közötti egyenlőség az a vízió, hogy a férfiakat és a nőket egyenlő bánásmódban kell részesíteni a társadalom társadalmi, gazdasági és minden más területén, és nem érheti őket megkülönböztetés nemük alapján.[vi] A nemek közötti egyenlőség az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyik célkitűzése.[23] A világszervezetek a nemek közötti egyenlőséget az emberi jogok, különösen a nők jogai és a gazdasági fejlődés szempontjából határozták meg.[24][25] Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célokról szóló jelentése szerint céljuk "a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának növelése". A fejlődő országok gazdasági küzdelmei ellenére az Egyesült Nemzetek Szervezete továbbra is igyekszik előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget, valamint segíteni a fenntartható életkörülmények megteremtését minden nemzetének. Céljaik között szerepel az is, hogy a bizonyos teljes munkaidős állásokat betöltő nőknek ugyanolyan fizetést biztosítsanak, mint az ugyanilyen munkát végző férfiaknak.

Nemi előítéletek

Vitatottak azok az ideológiák, amelyek szerint a nyugati kultúrát és a nyugati feminizmust kellene a fejlődő világ számára követendő nemzetközi mércének tekinteni[26].

Egy példa a nők üldözéséért felelős nyugat-európai ideológiára:[27] Malleus Maleficarum, a boszorkányok kiirtását támogató könyv. A könyvet Heinrich Kramer német katolikus lelkész írta.

A svájci Appenzell Innerrhoden kanton volt az utolsó joghatóság Európában és a világ egyik utolsó joghatósága, amely 1990-ben megadta a nők választójogát[28]. A nemek közötti egyenlőség paradoxona az a megfigyelés, hogy a nemek közötti egyenlőséggel rendelkező országokban általában nagyobbak a személyiség nemek szerinti különbségei[30].

Kritika

Egyes feministák kritikával illették a nemek közötti egyenlőség fenti "előrelépéseinek" elérése érdekében alkalmazott politikai diskurzust és politikát, és a kritikusok szerint ezek a nemek közötti egyenlőségi stratégiák felszínesek, mivel nem próbálják megkérdőjelezni a férfiak uralmának társadalmi struktúráit, és csak a nők helyzetének javítását célozzák a nők férfiaknak való alárendeltségének társadalmi keretein belül,[31] valamint hogy a hivatalos közpolitikák (például az állami politikák vagy a nemzetközi szervek politikái) megkérdőjelezhetőek, mivel azokat patriarchális kontextusban alkalmazzák, és közvetlenül vagy közvetve egy olyan rendszer szereplői irányítják, amely nagyrészt férfiakból áll. [32] A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák, különösen az Európai Unió politikáinak egyik kritikája, hogy aránytalanul nagy hangsúlyt fektetnek a nőket a közéletbe integráló politikákra, de nem próbálják meg valóban kezelni a magánszféra mélyen gyökerező elnyomását.[33] A nemek közötti egyenlőség nyugati koncepciójának és politikáinak kritikája arra vonatkozik, hogy ez a megközelítés mennyire képes valóban sikeresen kezelni a nők elleni erőszak problémáját.[34][35][36][37][38][39].

További kritika, hogy a nem nyugati országokban élő nők helyzetére való összpontosítás, miközben gyakran figyelmen kívül hagyja a Nyugaton létező problémákat, az imperializmus és a nyugati erkölcsi felsőbbrendűség megerősítésének egy formája; és a családon belüli erőszak "mássá tételének" egy módja, mivel azt a kívülállókra - az "erőszakos másokra" - jellemző dologként mutatja be, nem pedig az állítólagosan haladó nyugati kultúrákra. [40] Ezek a kritikusok rámutatnak, hogy a nyugati országokban a nők gyakran hasonló problémákkal - például családon belüli erőszakkal és nemi erőszakkal - szembesülnek, mint a világ más részein.[41] Arra is hivatkoznak, hogy a nők néhány évtizeddel ezelőttig de jure jogi megkülönböztetéssel szembesültek; például néhány nyugati országban, például Svájcban, Görögországban, Spanyolországban és Franciaországban a nők az 1980-as években kaptak egyenlő jogokat a családjogban. Egy másik kritika szerint a nők elnyomásának különböző fajtáival kapcsolatban szelektív közbeszéd folyik, és az erőszak bizonyos formái, például a becsületgyilkosságok (amelyek leginkább bizonyos földrajzi régiókban, például Ázsia és Észak-Afrika egyes részein fordulnak elő) gyakran a közbeszéd tárgyát képezik, míg az erőszak más formái, például a szenvedélyből elkövetett bűnök enyhébb büntetése egész Latin-Amerikában, nem kapnak ugyanolyan figyelmet Nyugaton. [43] Azzal is érvelnek, hogy számos fejlődő ország egyes törvényeinek kritikája figyelmen kívül hagyja a gyarmatosításnak ezekre a jogrendszerekre gyakorolt hatását. A nyugatiasodás és az európaizálódás fogalma körül viták alakultak ki, mivel a múltbeli gyarmatosításra emlékeztetnek,[44] valamint amiatt, hogy egyes nyugati országok, például Svájc, maguk is nagyon lassan adtak a nőknek törvényes jogokat. [45][46] Azzal kapcsolatban is voltak kifogások, ahogyan a nyugati média a különböző kultúrákból származó nőket bemutatja, sztereotípiákat teremtve, például az "alázatos" ázsiai vagy kelet-európai nőkről, amely sztereotípia szorosan kapcsolódik a csomagküldő menyasszonyok iparához.[47] Az ilyen sztereotípiák gyakran kirívóan valótlanok: például számos kelet-európai országban a nők magas szakmai státuszt töltenek be. [48][49] Számos fejlődő ország feministái határozottan ellenzik azt az elképzelést, hogy az ottani nőket a Nyugatnak kell "megmentenie".[50] Kérdés, hogy pontosan hogyan kellene mérni a nemek közötti egyenlőséget, és hogy valóban a Nyugat a "legjobb"-e ebben: egy 2010-es tanulmány szerint az egyetemi szinten a természettudományos területeken diplomát szerzett nők számát tekintve a 20 legjobb ország között a legtöbb olyan ország volt, amely nemzetközileg nagyon rosszul szerepelt a nők jogainak helyzetében: az első 3 helyezett Irán, Szaúd-Arábia és Omán volt, és csak 5 európai ország került az élre: Románia, Bulgária, Olaszország, Grúzia és Görögország [51].

A világra gyakorolt nyugati kulturális befolyással kapcsolatos viták nem új keletűek; az 1940-es évek végén, amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát dolgozták ki, az Amerikai Antropológiai Társaság arra figyelmeztetett, hogy a dokumentum az egyetemes jogokat nyugati szemszögből fogja meghatározni, ami hátrányos lehet a nem nyugati országok számára, továbbá azzal érvelt, hogy a Nyugat gyarmatosító és más társadalmakba erőszakosan beavatkozó történelme miatt az egyetemes globális normák problémás erkölcsi képviselőjévé vált [52].

Kritika érte, hogy a nemzetközi jog, a nemzetközi bíróságok és az emberi jogok egyetemes, nemileg semleges koncepciói a legjobb esetben is hallgatnak a nők számára fontos kérdésekről, a legrosszabb esetben pedig a férfiakra összpontosítanak, és a férfi személyt tekintik alapértelmezettnek. [53] A túlzott nemsemlegesség ronthatja a nők helyzetét, mert a jog feltételezi, hogy a nők ugyanolyan helyzetben vannak, mint a férfiak, figyelmen kívül hagyva azt a biológiai tényt, hogy a reprodukció és a terhesség folyamatában nincs "egyenlőség", és hogy a fizikai különbségeken kívül vannak társadalmilag kialakult korlátok, amelyek társadalmilag és kulturálisan alsóbbrendű helyzetet tulajdonítanak a nőknek - ez a helyzet a nők jogainak sajátos megközelítését igényli, nem csupán a nemek semleges megközelítését. [54] Egy 1975-ös interjúban Simone de Beauvoir arról beszélt, hogy az elvileg progresszív és a társadalmi változásokat támogató baloldal negatívan reagál a nők jogaira, és szkeptikusan nyilatkozott a mainstream nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban is. [55] Kérdéses volt a nemzetközi szervezetek társadalmi belügyekbe való nemzetközi beavatkozásának elfogadhatósága,[56] különösen azért, mert az ilyen nemzetközi testületek sokasága zavart okozhat, többek között az ugyanazon kérdésben hozott, egymásnak ellentmondó döntések révén: például az EJEB 2014-ben helybenhagyta Franciaországnak a burka nyilvános viselésének tilalmát,[57] míg az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2018-ban arra a következtetésre jutott, hogy a burka nyilvános viselésének franciaországi tilalma sérti az emberi jogokat. [58] A nemzetközi szerveket bírálták, hogy a problémák egyféle megközelítésének ideológiáján alapulnak, amely nem veszi figyelembe, hogy egy adott megközelítés működhet az egyik kultúrában, de egy másikban nem,[59][60] és hogy történelmileg a nemzetközi beavatkozás egy másik országba gyakran több kárt okozott, mint hasznot; és hogy végső soron egy kultúrából eredő problémákat az adott kultúrán belülről kell megoldani, nem pedig erőszakos külföldi beavatkozással. [61] A nemzetközi szervezetekkel szembeni kritika, hogy miközben állítólag az egyetemes globális emberi jogokat támogatják, gyakran a nyugati elitek érdekeit támogatják.[62] A nemzetközi szervezetek legitimitása a 21. században megkérdőjeleződött, különösen a nemzetközi botrányok, például az ENSZ békefenntartói által elkövetett gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések fényében[63].

Az egyenlőtlenségek elleni küzdelemre tett erőfeszítések

2010-ben az Európai Unió megnyitotta a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét (EIGE) a litvániai Vilniusban a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nemi megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében. 2015-ben az EU közzétette a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos 2016-2020-as cselekvési tervet[64].

A nemek közötti egyenlőség Nagy-Britanniában és számos más európai országban a nemzeti tanterv része. A Kazah Köztársaság elnöki rendelettel létrehozta a Nemek közötti egyenlőség stratégiáját 2006-2016, hogy feltérképezze a nemek közötti egyenlőségre irányuló erőfeszítések következő évtizedét.[65] A személyi, szociális, egészségügyi és gazdasági oktatás, a vallástan és a nyelvtanulás tantervei általában nagyon komoly témaként tárgyalják a nemek közötti egyenlőség kérdését, és elemzik annak társadalmi hatását.

Számos és egyre növekvő számú kutatás kimutatta, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség hogyan ássa alá az egészséget és a fejlődést. A nemek közötti egyenlőtlenség leküzdése érdekében az ENSZ Népesedési Alapja megállapítja, hogy a nők szerepvállalásának erősítése és a nemek közötti egyenlőség stratégiai beavatkozásokat igényel a programozás és a politikaalkotás minden szintjén. Ezek a szintek közé tartozik a reproduktív egészség, a gazdasági, az oktatási és a politikai szerepvállalás[66].

Az UNFPA szerint "a kutatások azt is kimutatták, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében a férfiakkal és fiúkkal, valamint a nőkkel és lányokkal való együttműködés hozzájárul az egészségügyi és fejlesztési eredmények eléréséhez."[67]

Az elmúlt évtizedben javult az a mérték, amelyben a nemzeti politikai keretek foglalkoznak a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekkel. Kelet-Afrikában és Latin-Amerikában például a nemzeti politikák és költségvetések egyre inkább kiemelték a földhöz, inputokhoz, szolgáltatásokhoz, finanszírozáshoz és digitális technológiához való hozzáférés terén fennálló strukturális hiányosságokat, és a nemek közötti egyenlőségre reagáló eredmények létrehozására irányuló erőfeszítéseket is tartalmaznak[68].[68] Az azonban, hogy a mezőgazdasági politikák milyen mértékben foglalkoznak kifejezetten a nemek közötti egyenlőséggel és a nők szerepvállalásával, változó[68].

Bár az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet által elemzett agrárpolitikák több mint 75 százaléka elismerte a nők szerepét és/vagy kihívásait a mezőgazdaságban, csak 19 százalékuknak volt kifejezett szakpolitikai célja a nemek közötti egyenlőség a mezőgazdaságban vagy a nők jogai. És csak 13 százalékuk ösztönözte a vidéki nők részvételét a politikai ciklusban[68].

Egészség és biztonság

A nemek társadalmi konstrukciói (azaz a társadalmilag elfogadott férfiasság és nőiesség kulturális ideáljai) gyakran negatív hatással vannak az egészségre. Az Egészségügyi Világszervezet a nők egészségét károsító társadalmi normaként említi például, hogy a nők nem utazhatnak egyedül az otthonukon kívülre (kórházba), és hogy a kulturális normák megakadályozzák a nőket abban, hogy férjüket óvszer használatára kérjék, olyan kultúrákban, amelyek egyúttal a férfiak promiszkuitását is ösztönzik. A WHO a férfiak egészségét negatívan befolyásoló nemi normák példájaként említi, hogy a tizenéves fiúk balesetet szenvednek a társadalmi elvárások miatt, amelyek szerint kockázatvállalással kell imponálniuk társaiknak, és a férfiak sokkal nagyobb arányban halnak meg tüdőrákban a dohányzás miatt olyan kultúrákban, amelyek a dohányzást a férfiassághoz kötik[69].[70] Az Egészségügyi Világszervezet azt is megállapította, hogy szoros kapcsolat van a nemi szocializáció és a HIV/AIDS terjedése, valamint a megfelelő kezelés hiánya között[70].

Bizonyos kulturális gyakorlatok, mint például a női nemi szervek megcsonkítása (FGM), negatívan hatnak a nők egészségére.[72] A női nemi szervek megcsonkítása a női külső nemi szervek egy részének vagy egészének rituális levágása vagy eltávolítása. A nemek közötti egyenlőtlenségben gyökerezik, és a nőkkel szembeni megkülönböztetés egyik formáját jelenti.[72] A gyakorlat Afrikában,[1] Ázsiában és a Közel-Keleten, valamint az olyan országokból származó bevándorló közösségek körében fordul elő, ahol a csonkítás elterjedt. Kenyában a preferencia aránya 21 százalék, és a becslések szerint 4 millió lány és nő esett át FGM-en Kenyában, a forró pontként kezelt területek/közösségek közé tartozik a kuria közösség mind a kenyai, mind a tanzániai határon, a kisii, a maszály, a szomáli, a szamburu és a kuria etnikai csoportok. Az UNICEF 2016-os becslése szerint 200 millió nő esett át az eljáráson[73].

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a nemek közötti egyenlőség javíthatja a férfiak egészségét. A tanulmány szerint a férfiasságról alkotott hagyományos elképzelések nagy hatással vannak a férfiak egészségére. Az európai férfiak körében a nem fertőző betegségek, mint például a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi megbetegedések és a cukorbetegség okozzák a 30-59 éves férfiak halálozásának túlnyomó többségét Európában, amelyek gyakran az egészségtelen táplálkozással, a stresszel, a kábítószerrel való visszaéléssel és más szokásokkal hozhatók összefüggésbe, amelyeket a jelentés a gyakran sztereotipikusan férfiasnak tekintett viselkedéssel hoz összefüggésbe.

Bizonyos kulturális gyakorlatok, mint például a női nemi szervek megcsonkítása (FGM), negatívan hatnak a nők egészségére.[72] A női nemi szervek megcsonkítása a női külső nemi szervek egy részének vagy egészének rituális levágása vagy eltávolítása. A nemek közötti egyenlőtlenségben gyökerezik, és a nőkkel szembeni megkülönböztetés egyik formáját jelenti.[72] A gyakorlat Afrikában,[1] Ázsiában és a Közel-Keleten, valamint az olyan országokból származó bevándorló közösségek körében fordul elő, ahol a csonkítás elterjedt. Kenyában a preferencia aránya 21 százalék, és a becslések szerint 4 millió lány és nő esett át FGM-en Kenyában, a forró pontként kezelt területek/közösségek közé tartozik a kuria közösség mind a kenyai, mind a tanzániai határon, a kisii, a maszáj, a szomáli, a szamburu és a kuria etnikai csoportok. Az UNICEF 2016-os becslése szerint 200 millió nő esett át az eljáráson[73].

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a nemek közötti egyenlőség javíthatja a férfiak egészségét. A tanulmány szerint a férfiasságról alkotott hagyományos elképzelések nagy hatással vannak a férfiak egészségére. Az európai férfiak körében a nem fertőző betegségek, mint például a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi megbetegedések és a cukorbetegség okozzák a 30-59 éves férfiak halálozásának túlnyomó többségét Európában, amelyek gyakran az egészségtelen táplálkozással, a stresszel, a kábítószerrel való visszaéléssel és más szokásokkal hozhatók összefüggésbe, amelyeket a jelentés olyan, gyakran sztereotipikusan férfiasnak tekintett viselkedésekkel hoz összefüggésbe, mint az erős alkoholfogyasztás és a dohányzás. A hagyományos nemi sztereotípiák, amelyek a férfiakat a kenyérkereső szerepében tartják, valamint a szisztematikus megkülönböztetés, amely megakadályozza, hogy a nők egyenlő mértékben járuljanak hozzá a háztartáshoz és részt vegyenek a munkaerőpiacon, további stresszt róhatnak a férfiakra, ami növeli az egészségügyi problémák kockázatát, és a kulturális normák által megerősített férfiak hajlamosak több kockázatot vállalni és gyakrabban vesznek részt személyközi erőszakban, mint a nők, ami halálos sérülésekhez vezethet[74][75][76][77].

A nők elleni erőszak

A nők elleni erőszak (VAW) egy szakkifejezés, amelyet az elsősorban vagy kizárólag nők ellen elkövetett erőszakos cselekmények gyűjtőfogalmaként használnak. Ez az erőszakfajta nemi alapú, ami azt jelenti, hogy az erőszakos cselekményeket kifejezetten azért követik el nők ellen, mert nők, vagy a patriarchális nemi konstruktumok eredményeként. A nők házasságon belüli erőszak és a nőkkel szembeni rossz bánásmód az elmúlt évtizedekben került a nemzetközi figyelem középpontjába. Ez magában foglalja mind a házasságon belül elkövetett erőszakot (családon belüli erőszak), mind a házassági szokásokhoz és hagyományokhoz kapcsolódó erőszakot (például hozomány, menyasszonyi ár, kényszerházasság és gyermekházasság).

Egyes elméletek szerint a nők elleni erőszakot gyakran az okozza, hogy a különböző kulturális csoportok elfogadják az erőszakot, mint az intim kapcsolatokon belüli konfliktusmegoldás eszközét. Az Egyesült Államokban az etnikai kisebbségek körében a párkapcsolati erőszak áldozattá válásáról szóló tanulmányok következetesen kimutatták, hogy a bevándorlók a párkapcsolati erőszak magas kockázati csoportját képezik[78][79].

Azokban az országokban, ahol a bandagyilkosságok, fegyveres emberrablások, polgári zavargások és más hasonló cselekmények ritkák, a meggyilkolt nők túlnyomó többségét a partner/ex-partner öli meg. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol magas a szervezett bűnözés és a bandák által elkövetett erőszak, a nők meggyilkolása nagyobb valószínűséggel történik a nyilvánosság előtt, gyakran a közöny és a büntetlenség általános légkörében[80].[80] Emellett sok országban nincs megfelelő átfogó adatgyűjtés az ilyen gyilkosságokról, ami súlyosbítja a problémát[80].

A világ egyes részein a nők elleni erőszak különböző formáit tolerálják és a mindennapi élet részeként elfogadják.

A legtöbb országban csak az utóbbi évtizedekben fordítottak jelentős jogi figyelmet a nők elleni családon belüli erőszakra. Az Isztambuli Egyezmény elismeri, hogy az európai országokban hosszú hagyománya van az erőszak e formájának figyelmen kívül hagyásának.

Egyes kultúrákban a nők elleni erőszakos cselekményeket a nő férfi "tulajdonosai", például a férj, az apa vagy a férfi rokonok elleni bűncselekménynek tekintik, nem pedig magának a nőnek. Ez olyan gyakorlatokhoz vezet, ahol a férfiak erőszakot alkalmaznak a nőkön, hogy bosszút álljanak a nő családjának férfi tagjain.[81] Ilyen gyakorlat például a bosszúállásos nemi erőszak, a nemi erőszak bizonyos kultúrákra, különösen a csendes-óceáni szigetekre jellemző formája, amely abból áll, hogy egy nőt általában több férfi csoportja megerőszakol, bosszúból a nő családtagjai, például apja vagy testvérei által elkövetett tettekért, és a nemi erőszak célja az apa vagy a testvérek megalázása, büntetésként az elkövetőkkel szembeni korábbi viselkedésükért[82].

Richard A. Posner írja, hogy "hagyományosan a nemi erőszak az a bűncselekmény volt, amely az apát vagy a férjet megfosztotta egy értékes vagyontárgyától - a felesége tisztaságától vagy a lánya szüzességétől."[83] Történelmileg a nemi erőszakot sok kultúrában (és néhány társadalomban még ma is) a család becsülete elleni bűncselekménynek tekintették, nem pedig a nő önrendelkezése ellen. Ennek következtében a nemi erőszak áldozatai családtagjaik részéről erőszakkal, szélsőséges esetben akár becsületgyilkossággal is szembesülhetnek.[84][85] Catharine MacKinnon szerint a férfiak uralta társadalmakban a szexuális együttlétet kényszerítő és egyenlőtlen módon kényszerítik a nőkre, ami az áldozattá válás kontinuumát hozza létre, ahol a nőknek kevés pozitív szexuális élményük van. A merev nemi konstruktumokon belüli szocializáció gyakran olyan környezetet teremt, ahol a szexuális erőszak gyakori. A szexuális erőszak kezelésének egyik kihívása, hogy sok társadalomban a nőket úgy tekintik, mint akik könnyen elérhetőek a szexre, a férfiakat pedig úgy tekintik, mint akiknek joguk van a testükhöz, amíg és amíg a nő nem tiltakozik[86][87].

Megjegyzések

Az ILO hasonlóan határozza meg a nemek közötti egyenlőséget, mint "a férfiak és nők, valamint a fiúk és lányok egyenlő jogait, esélyeit és bánásmódját az élet minden területén".
Bár a perui alkotmány és maga a kormány is kimondja, hogy az elnök a kormányfő,[207][208] más források a Minisztertanács elnökét nevezik meg kormányfőként[209].

Beleértve az államfők női képviselőit is, mint például Andorra főkormányzói és francia képviselőit. Például számos országban ma már a nők számára is megengedett, hogy a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a tűzoltóságon szolgáljanak - ezek hagyományosan férfiaknak fenntartott foglalkozások. Bár ezeken a területeken továbbra is a férfiak vannak többségben, egyre több nő tevékenykedik, különösen az olyan irányadó területeken, mint a politika, és töltenek be magas pozíciókat az üzleti életben.

Az iszlám emberi jogokról szóló kairói nyilatkozat például kimondta, hogy a nők egyenlő méltósággal, de nem egyenlő jogokkal rendelkeznek, és ezt számos túlnyomórészt muszlim ország elfogadta.
Egyes keresztény egyházakban a nők templomi gyakorlatában még mindig lehetnek rituális tisztasági elemek, és a nők pappá szentelése korlátozott vagy tiltott.
Példaként említhető Finnország, amely a nők számára igen nagy lehetőségeket biztosított a közéletben/szakmai életben, de a nők elleni erőszak kérdését jogi szempontból gyengén kezelte, az ország helyzetét paradoxonnak nevezték:[I][II] "Finnországot ismételten emlékeztetik a nők elleni erőszak széleskörű problémájára, és ajánlják, hogy tegyen hatékonyabb intézkedéseket a helyzet kezelésére. A nemzetközi kritika a nők elleni erőszak elleni küzdelemre irányuló intézkedések hiányára összpontosít általában, és különösen az ilyen erőszak elleni küzdelemre irányuló nemzeti cselekvési terv hiányára, valamint a családon belüli erőszakra vonatkozó jogszabályok hiányára. (...) Svédországhoz képest Finnország lassabban reformálta meg a nők elleni erőszakra vonatkozó jogszabályokat. Svédországban a családon belüli erőszak már 1864-ben törvénytelen volt, míg Finnországban csak 1970-ben, több mint száz évvel később tiltották be az ilyen erőszakot. Svédországban 1937-ben eltörölték a vérfertőzés áldozatainak büntetését, Finnországban viszont csak 1971-ben. A házasságon belüli nemi erőszakot Svédországban 1962-ben kriminalizálták, de az ezzel egyenértékű finn jogszabály csak 1994-ben lépett hatályba - ezzel Finnország az egyik utolsó európai ország, ahol a házasságon belüli nemi erőszakot kriminalizálták. Ezenfelül a magántulajdonban elkövetett erőszak csak 1995-ben vált vádolható bűncselekménnyé Finnországban. A szexuális bűncselekmények és a családon belüli erőszak áldozatai Finnországban csak 1997-ben váltak jogosulttá az államilag finanszírozott tanácsadásra és támogató szolgáltatásokra a bírósági eljárásuk idejére."[III].
Dánia kemény kritikát kapott a szexuális erőszakkal kapcsolatos nem megfelelő törvények miatt az Amnesty International 2008-as jelentésében,[III] amely a dán törvényeket "a nemzetközi emberi jogi normákkal összeegyeztethetetlennek"[IV] minősítette.[IV] Ez vezetett ahhoz, hogy Dánia 2013-ban megreformálta a szexuális bűncselekményekre vonatkozó törvényeit[V][VI][VII].
"A nemek közötti esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése az a folyamat, amelynek során minden tervezett intézkedés - beleértve a jogszabályokat, politikákat vagy programokat - minden területen és minden szinten értékelik a nőkre és férfiakra gyakorolt hatásokat. Ez egy olyan stratégia, amely a nők, valamint a férfiak aggodalmait és tapasztalatait a politikák és programok tervezésének, végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének szerves részévé teszi minden politikai, gazdasági és társadalmi szférában, hogy a nők és férfiak egyenlő mértékben részesüljenek előnyökben, és az egyenlőtlenség ne állandósuljon. A végső cél a nemek közötti egyenlőség elérése."[VIII].
Svájcban 1985-ben népszavazás garantálta a nőknek a férfiakkal való jogi egyenlőséget a házasságon belül[IX][X]. 1988 januárjában léptek hatályba az új reformok[42].
Görögországban 1983-ban törvényt fogadtak el, amely garantálta a házastársak közötti egyenlőséget, eltörölte a hozományt, és megszüntette a törvénytelen gyermekekkel szembeni jogi megkülönböztetést[XI][XII].
Spanyolországban 1981-ben eltörölték azt a követelményt, hogy a házas nőknek a férjük engedélyével kell rendelkezniük ahhoz, hogy bírósági eljárást kezdeményezzenek[XIII].
Bár Franciaországban a férjes asszonyok 1965-ben jogot kaptak arra, hogy férjük engedélye nélkül dolgozzanak,[XIV] és 1970-ben megszűnt a férfi apai hatalma a családja felett (ezt megelőzően a szülői felelősség kizárólag az apát illette meg, aki minden, a gyermekeket érintő jogi döntést meghozott), csak 1985-ben egy jogi reform törölte el azt a kikötést, hogy a férj kizárólagos jogköre a gyermekek vagyonának kezelése[XV].
2002-ben Widney Brown, a Human Rights Watch érdekvédelmi igazgatója rámutatott, hogy "a szenvedélyből elkövetett bűncselekmények dinamikája hasonló [a becsületgyilkosságokhoz], mivel a nőket férfi családtagok ölik meg, és a bűncselekményeket [a világ ezen érintett részein] megbocsáthatónak vagy érthetőnek tekintik."[43].

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gender equality című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a cikk egy ingyenes tartalmú műből származó szöveget tartalmaz. CC BY SA 3.0 IGO licenccel rendelkezik (licencnyilatkozat/engedély). A szöveg forrása: World Trends in Freedom of Expression and Media Development Global Report 2017/2018, 202, Oxfordi Egyetem, UNESCO.

Ez a cikk egy ingyenes tartalmú műből származó szöveget tartalmaz. CC BY-SA 3.0 IGO licenc alatt. A szöveg forrása: Global Education Monitoring Report 2022: gender report, deepening the debate on still rehindre, 70, Global Educatio

Ez a cikk egy ingyenes tartalmú műből származó szöveget tartalmaz. CC BY-SA 3.0 IGO licenc alatt. A szöveg forrása: Global Education Monitoring Report 2022: Gender report, deepening the debate on people still left behind, 70, Global Education Monitoring Report Team, UNESCO. UNESCO.

Ez a cikk egy ingyenes tartalmú műből származó szöveget tartalmaz. A CC BY-SA 3.0 licenc alatt (licencnyilatkozat/engedély). A szöveg forrása: A nők helyzete az agrár-élelmiszeripari rendszerekben – áttekintés, FAO, FAO.

Hivatkozások

"Gender Equality, what does it mean ? – Egalité Femmes/Hommes". gender-equality.essec.edu. Archived from the original on 2023-03-27. Retrieved 2022-10-14.
LeMoyne, Roger (2011). "Promoting Gender Equality: An Equity-based Approach to Programming" (PDF). Operational Guidance Overview in Brief. UNICEF. Archived from the original (PDF) on 2017-10-20. Retrieved 2011-01-28.
De Vos, M. (2020). The European Court of Justice and the march towards substantive equality in European Union anti-discrimination law. International Journal of Discrimination and the Law, 20(1), 62-87.
Meriküll, Jaanika; Mõtsmees, Pille (2017-09-04). "Do you get what you ask? The gender gap in desired and realised wages". International Journal of Manpower. 38 (6): 893–908. doi:10.1108/ijm-11-2015-0197. ISSN 0143-7720. S2CID 155152121.
Fineman, Martha (2000). "Cracking the Foundational Myths: Independence, Autonomy, and Self-Sufficiency". Journal of Gender, Social Policy and the Law. 8: 13–29 – via HeinOnline.
"Gender equality". United Nations Population Fund. UNFPA. Archived from the original on 20 May 2019. Retrieved 14 June 2015.
Eisler, Riane (2007). The Real Wealth of Nations: Creating a Caring Economics. Berrett-Koehler Publishers. p. 72. ISBN 978-1-57675-388-0.
de Pizan, Christine (2001), "From The Book of the City of Ladies (1404)", Available Means, University of Pittsburgh Press, pp. 33–42, doi:10.2307/j.ctt5hjqnj.11, ISBN 978-0-8229-7975-3
Evans, Frederick William (1859). Shakers: Compendium of the Origin, History, Principles, Rules and Regulations, Government, and Doctrines of the United Society of Believers in Christ's Second Appearing. New York: D. Appleton & Co. p. 34.
Glendyne R. Wergland, Sisters in the Faith: Shaker Women and Equality of the Sexes (Amherst: University of Massachusetts Press, 2011).
Wendy R. Benningfield, Appeal of the Sisterhood: The Shakers and the Woman's Rights Movement (University of Kentucky Lexington doctoral dissertation, 2004), p. 73.
United Nations High Commissioner for Refugees. "Vienna Declaration and Programme of Action". United Nations High Commissioner for Refugees. Archived from the original on 25 June 2018. Retrieved 14 June 2015.
Organization of American States (August 2009). "Follow-up Mechanism to the Belém do Pará Convention (MESECVI): About the Belém do Pará Convention". Organization of American States. Archived from the original on 26 June 2015. Retrieved 14 June 2015.
Directive 2002/73/EC of the European Parliament and of the Council of European Communities (PDF). EUR-Lex Access to European Union law. 9 February 1976. Archived from the original on 4 February 2014. Retrieved 28 January 2014.
The Convention of Belém do Pará and the Istanbul Convention: a response to violence against women worldwide (PDF). Organization of American States, Council of Europe, Permanent Mission of France to the United Nations and Permanent Mission of Argentina to the United Nations. March 2014. Archived (PDF) from the original on 2016-03-04. Retrieved 2014-11-24. CSW58 side event flyer 2014.
Council of Europe, Committee of Ministers, CM document (CM). "Committee of Ministers – Gender Equality Commission (GEC) – Gender Equality Strategy 2014–2017 [1183 meeting]". Wcd.coe.int. Archived from the original on 17 June 2015. Retrieved 14 June 2015.
Zainulbhai, Hani (2016-03-08). "Strong global support for gender equality, especially among women". Pew Research. Archived from the original on 2016-08-12. Retrieved 2016-08-12.
Coulombeau, Sophie (1 November 2014). "Why should women change their names on getting married?". BBC News. BBC. Archived from the original on 14 May 2015. Retrieved 14 June 2015.
Odhiambo, George. "Women and higher education leadership in Kenya: a critical analysis". Journal of Higher Education Policy and Management.
Featherstone, Brid; Rivett, Mark; Scourfield, Jonathan (2007). Working with men in health and social care. SAGE Publications. pp. 27. ISBN 978-1-4129-1850-3.
Htun, Mala; Weldon, S. Laurel (2007). "When and why do governments promote women's rights? Toward a comparative politics of states and sex equality". Delivery at the Conference Toward a Comparative Politics of Gender: Advancing the Discipline Along Interdisciplinary Boundaries, Case Western Reserve University, Cleveland, Ohio, October. Archived from the original on 2021-09-25. Retrieved 2018-06-25. Work in progress pdf. Paper prepared for delivery at the American Political Science Association, Annual Meeting, Chicago, 29 August – 2 September 2007.
Jordan, Tim (2002). Social Change (Sociology and society). Blackwell. ISBN 978-0-631-23311-4.
"Universal Declaration of Human Rights" (PDF). Wwda.org. United Nations. December 16, 1948. Archived (PDF) from the original on March 28, 2019. Retrieved October 31, 2016.
World Bank (September 2006). "Gender Equality as Smart Economics: A World Bank Group Gender Action Plan (Fiscal years 2007–10)" (PDF). Archived from the original (PDF) on May 5, 2011. Retrieved April 25, 2021.
United Nations Millennium Campaign (2008). "Goal #3 Gender Equity". United Nations Millennium Campaign. Archived from the original on 2012-08-26. Retrieved 2008-06-01.
Javier Pereira Bruno (January 2006). "Third World Critiques of Western Feminist Theory in the Post-Development Era" (PDF). The University of Texas at Austin. *Archived (PDF) from the original on March 8, 2021. Retrieved April 25, 2021.
"BBC Radio 4 - You're Dead To Me - Six spellbinding facts about the European Witch Craze". Bbc.co.uk. 2019-10-28. Archived from the original on 2022-02-08. *Retrieved 2022-02-19.
"Appenzell Inner Rhodes: The last Swiss canton to give women the vote". 2 February 2021.
Krys, Kuba; Capaldi, Colin A.; van Tilburg, Wijnand; Lipp, Ottmar V.; Bond, Michael Harris; Vauclair, C.-Melanie; Manickam, L. Sam S.; Domínguez-Espinosa, Alejandra; Torres, Claudio; Lun, Vivian Miu-Chi; Teyssier, Julien; Miles, Lynden K.; Hansen, Karolina; Park, Joonha; Wagner, Wolfgang (October 2018). "Catching up with wonderful women: The women-are-wonderful effect is smaller in more gender egalitarian societies: CATCHING UP WITH WONDERFUL WOMEN". International Journal of Psychology. 53: 21–26. doi:10.1002/ijop.12420. hdl:2164/12046. PMID 28295294. S2CID 31983366.
Fors Connolly, Filip; Goossen, Mikael; Hjerm, Mikael (2020-07-01). "Does Gender Equality Cause Gender Differences in Values? Reassessing the Gender-Equality-Personality Paradox". Sex Roles. 83 (1): 101–113. doi:10.1007/s11199-019-01097-x. ISSN 1573-2762.
Sheila, Jeffreys (2012-01-01). Man's dominion : religion and the eclipse of women's rights in world politics. Routledge. p. 94. ISBN 978-0-415-59673-2. OCLC 966913723.
Lombardo, Emanuela (1 May 2003). "EU Gender Policy: Trapped in the 'Wollstonecraft Dilemma'?". European Journal of Women's Studies. 10 (2): 159–180. doi:10.1177/1350506803010002003. S2CID 143732030.
Lombardo, Emanuela; Jalušiè, Vlasta; Maloutas, Maro Pantelidou; Sauer, Birgit (2007). "III. Taming the Male Sovereign? Framing Gender Inequality in Politics in the European Union and the Member States". In Verloo, Mieke (ed.). Multiple meanings of gender equality : a critical frame analysis of gender policies in Europe. *New York: Central European University Press Budapest. pp. 79–108. ISBN 978-615-5211-39-3. OCLC 647686058.
Gracia, Enrique; Martín-Fernández, Manuel; Lila, Marisol; Merlo, Juan; Ivert, Anna-Karin (2019). "Prevalence of intimate partner violence against women in Sweden and Spain: A psychometric study of the 'Nordic paradox'". PLOS ONE. 14 (5): e0217015. Bibcode:2019PLoSO..1417015G. doi:10.1371/journal.pone.0217015. PMC 6522122. PMID 31095614.
Gracia, Enrique; Merlo, Juan (2016). "Intimate partner violence against women and the Nordic paradox". Social Science & Medicine. 157: 27–30. doi:10.1016/j.socscimed.2016.03.040. PMID 27058634.
Wemrell, Maria; Stjernlöf, Sara; Lila, Marisol; Gracia, Enrique; Ivert, Anna-Karin (2022). "The Nordic Paradox. Professionals' Discussions about Gender Equality and Intimate Partner Violence against Women in Sweden". Women & Criminal Justice. 32 (5): 431–453. doi:10.1080/08974454.2021.1905588.
"'The world's best place to be a woman' is being sued for misogyny". 20 December 2021.
"Nordic countries do not define rape on the basis of lack of consent". 3 April 2019.
Sedghi, Ami; Sedghi, Amy (5 March 2014). "Violence against women: What the EU-wide survey tells us". The Guardian.
Montoya, Celeste; Rolandsen Agustín, Lise (1 December 2013). "The Othering of Domestic Violence: The EU and Cultural Framings of Violence against Women". Social Politics. 20 (4): 534–557. doi:10.1093/sp/jxt020. S2CID 22204941.
Alison, Stone (2008). An introduction to feminist philosophy. Polity Press. pp. 209–211. ISBN 978-0-7456-3883-6. OCLC 316143234.
Schreir, Sally, ed. (1988). Women's movements of the world : an international directory and reference guide. Cartermill International. p. 254. ISBN 978-0-582-00988-2. OCLC 246811744.
Mayell, Hillary (February 12, 2002). "Thousands of Women Killed for Family "Honor"". National Geographic News. National Geographic Society. Archived from the original on 5 September 2015. Retrieved 14 June 2015.
Alkhawaja, Assim (2015). Complexity of Women's Liberation in the Era of Westernization: Egyptian Islamic and Secular Feminists in their Own Context (Thesis). *University of San Francisco. Archived from the original on September 11, 2015. Retrieved April 25, 2021.
"Non! Nein! No! A Country That Wouldn't Let Women Vote Till 1971". News.nationalgeographic.com. 26 August 2016. Archived from the original on 1 November 2017.
"Swiss suffragettes were still fighting for the right to vote in 1971". Independent.co.uk. 26 September 2015. Archived from the original on 15 November 2017.
Squires, Nick (21 March 2017). "Italian TV programme axed after portraying Eastern European women as submissive sex objects". The Telegraph. Archived from the original on 2022-01-11. Retrieved 14 November 2017.
"Women in business 2015 results". Grant Thornton International Ltd. Home. Archived from the original on 13 April 2019. Retrieved 14 November 2017.
Fiscutean, Andrada. "Women in tech: Why Bulgaria and Romania are leading in software engineering – ZDNet". Zdnet.com. Archived from the original on 5 November 2017. Retrieved 14 November 2017.
Transmediterranean: Diasporas, Histories, Geopolitical Spaces, edited by Joseph Pugliese pg.60–61
Magazine, Contexts. "What Gender Is Science? – Contexts". contexts.org. Archived from the original on 21 March 2019. Retrieved 14 November 2017.
Association, The Executive Board, American Anthr (December 1947). "Statement on Human Rights" (PDF). American Anthropologist. 49 (4): 539–543. *doi:10.1525/aa.1947.49.4.02a00020. Archived from the original (PDF) on August 1, 2014. Retrieved April 25, 2021.
Raday, F. (30 March 2012). "Gender and democratic citizenship: the impact of CEDAW". International Journal of Constitutional Law. 10 (2): 512–530. *doi:10.1093/icon/mor068.
EU Non-Discrimination Law in the Courts: Approaches to Sex and Sexualities, Discrimination in the EU law, by Jule Mulder, pg 35–39
Philosophy Matters (9 January 2017). "Why I Am A Feminist : An Interview with Simone de Beauvoir (1975)". YouTube. Archived from the original on 2018-09-28. *Retrieved 14 November 2017.
Madsen, Mikael Rask; Cebulak, Pola; Wiebusch, Micha (2018). "Backlash against international courts: Explaining the forms and patterns of resistance to international courts". International Journal of Law in Context. 14 (2): 197–220. doi:10.1017/S1744552318000034. S2CID 44099059.
"European Court upholds French full veil ban". BBC News. July 2014.
"UN Human Rights Committee Condemns "Burqa Ban," Countering European Court". 14 November 2018.
De Hoon, Marieke (2017). "The Future of the International Criminal Court. On Critique, Legalism and Strengthening the icc's Legitimacy". International Criminal Law Review. 17 (4): 591–614. doi:10.1163/15718123-01704002. S2CID 148713827.
Shany, Yuval (2012). "Assessing the Effectiveness of International Courts: A Goal-Based Approach". American Journal of International Law. 106 (2): 225–270. *doi:10.5305/amerjintelaw.106.2.0225. JSTOR 10.5305/amerjintelaw.106.2.0225. S2CID 147638769.
Ingiyimbere, Fidèle (2017). "Humanitarian Intervention as Neocolonialism". Domesticating Human Rights. Philosophy and Politics - Critical Explorations. Vol. 4. pp. 57–121. doi:10.1007/978-3-319-57621-3_3. ISBN 978-3-319-57620-6.
Caserta, Salvatore (2021). "Western centrism, contemporary international law, and international courts". Leiden Journal of International Law. 34 (2): 321–342. doi:10.1017/S0922156521000017. S2CID 233732933.
"Sexual abuse by UN and non-UN peacekeepers". Australian Broadcasting Corporation. 15 June 2020.
"The European Union's new Gender Action Plan 2016–2020: gender equality and women's empowerment in external relations". odi.org. 26 October 2015. Archived from the original on 2018-12-15. Retrieved 2017-11-16.
"Strategy for Gender Equality in Kazakhstan 2006–2016" (PDF). NDI.org. Archived (PDF) from the original on 2022-02-19. Retrieved 2017-11-16.
"Gender equality". UNFPA. 10 May 2018. Key issues. Archived from the original on 17 June 2023.
"Engaging Men and Boys: A Brief Summary of UNFPA Experience and Lessons Learned". UNFPA: United Nations Population Fund. 2013. p. 2. Archived from the original on 2018-01-08. Retrieved 2017-03-28.
The status of women in agrifood systems - Overview. Rome: FAO. 2023. doi:10.4060/cc5060en. S2CID 258145984.
"WHO: World Health Organization". Who.int. Archived from the original on July 7, 2004. Retrieved 14 June 2015.
"WHO: World Health Organization". Who.int. Archived from the original on July 27, 2003. Retrieved 14 June 2015.
"Maternal mortality ratio". Our World in Data. Retrieved 30 March 2024.
"Female genital mutilation". Archived from the original on 2021-01-29. Retrieved 2019-03-18.
"Female Genital Mutilation/Cutting: A Global Concern" (PDF). New York: United Nations Children's Fund. 2016. Archived from the original (PDF) on 2017-02-10. Retrieved 2020-12-26.
"Gender equality could help men in Europe live longer: report". Euronews. September 20, 2018. Archived from the original on February 7, 2019. Retrieved February 6, 2019.
"Countries where men hold the power are really bad for men's health". Quartz. September 17, 2018. Archived from the original on February 7, 2019. Retrieved February 6, 2019.
"Gender Inequality Is Bad for Men's Health, Report Says". Global Citizen. September 18, 2018. Archived from the original on February 7, 2019. Retrieved February 6, 2019.
"Men's health and well-being in the WHO European Region". WHO. 2019-06-06. Archived from the original on 2019-02-22. Retrieved 2019-02-06.
Bachman, Ronet (January 1994). "Violence Against Women: A National Crime Victimization Survey Report" (PDF). U.S. Department of Justice. Archived (PDF) from the original on August 10, 2019. Retrieved April 25, 2021.
Hellemans, Sabine; Loeys, Tom; Buysse, Ann; De Smet, Olivia (1 November 2015). "Prevalence and Impact of Intimate Partner Violence (IPV) Among an Ethnic Minority Population". Journal of Interpersonal Violence. 30 (19): 3389–3418. doi:10.1177/0886260514563830. hdl:1854/LU-5815751. PMID 25519236. S2CID 5958973. Archived from the original on 1 August 2020. Retrieved 11 December 2019.
"Femicide: A Global Problem" (PDF). Small Arms Survey. Research Notes: Armed Violence. February 2012. Archived from the original (PDF) on April 3, 2012.
"Supplement to the Handbook for Legislation on Violence Against Women: Harmful Practices Against Women" (PDF). UN Women. 2012. Archived from the original (PDF) on 2015-06-10. Retrieved 2015-06-10.
"Many Voices One Message: Stop Violence Against Women in PNG" (PDF). Activist Toolkit, Amnesty International. 2009–2010. Archived (PDF) from the original on 2017-10-20. Retrieved 2017-03-28.
Sex and Reason, by Richard A. Posner, page 94.
"Ethics: Honour crimes". Bbc.co.uk. Archived from the original on 21 September 2013. Retrieved 14 June 2015.
Harter, Pascale (2011-06-14). "Libya rape victims 'face honour killings'". BBC News. Archived from the original on 2013-09-21. Retrieved 14 June 2015.
"Rape and Sexual Violence: Human rights law and standards in the international criminal court" (PDF). Amnesty International. 1 March 2011. Archived (PDF) from the original on 13 June 2015. Retrieved 14 June 2015.
"Hungary: Cries Unheard: The Failure To Protect Women From Rape And Sexual Violence In The Home" (PDF). Amnesty International. 2007. Archived (PDF) from the original on 13 June 2015. Retrieved 14 June 2015.
WHO (July 1997). Violence against women: Definition and scope of the problem, 1, 1-3 (PDF). World Health Organization. Archived (PDF) from the original on 30 November 2018. Retrieved 30 November 2013.
Rosche, Daniela; Dawe, Alexandra (2013). Oxfam Briefing Note: Ending violence against women the case for a comprehensive international action plan (PDF). Oxford: Oxfam GB. p. 2. ISBN 978-1-78077-263-9. Archived from the original (PDF) on 25 September 2017. Retrieved 2 December 2013.
Watts, Charlotte; Zimmerman, Cathy (6 April 2002). "Violence against women: global scope and magnitude". The Lancet. 359 (9313). Elsevier: 1232–1237. doi:10.1016/S0140-6736(02)08221-1. PMID 11955557. S2CID 38436965.
Hagemann-White, Carol (February 2014). "Analytical study of the results of the 4th round of monitoring the implementation of Recommendation Rec(2002)5 on the protection of women against violence in Council of Europe member states". Council of Europe Equality Division. pp. 7, 8, 11. Archived from the original on 3 August 2020. Retrieved 5 April 2020.
Jagland, Thorbjørn (May 2014). "State of democracy, human rights and the rule of law in Europe (2014)". Report by the Secretary General of the Council of Europe. Council of Europe. p. 48. Archived from the original on 24 April 2020. Retrieved 5 April 2020.
Wareham, Jamie (November 11, 2020). "Murdered, Suffocated and Burned Alive - 350 Transgender People Killed in 2020". Forbes. Archived from the original on February 19, 2022. Retrieved April 25, 2021.
Rodríguez-Madera, Sheilla L.; Padilla, Mark; Varas-Díaz, Nelson; Neilands, Torsten; Guzzi, Ana C. Vasques; Florenciani, Ericka J.; Ramos-Pibernus, Alíxida (2017-01-28). "Experiences of Violence Among Transgender Women in Puerto Rico: An Underestimated Problem". Journal of Homosexuality. 64 (2): 209–217. doi:10.1080/00918369.2016.1174026. ISSN 0091-8369. PMC 5546874. PMID 27054395.
Campaign, Human Rights. "A National Epidemic: Fatal Anti-Transgender Violence in America". Human Rights Campaign. Archived from the original on 2019-03-01. Retrieved 2019-02-25.
"Country Comparison: Maternal Mortality Rate". Central Intelligence Agency. Archived from the original on December 9, 2020. Retrieved April 25, 2021.
Hunt, Paul; Mezquita de Bueno, Julia (2010). Reducing Maternal Mortality: The contribution of the right to the highest attainable standard of health (PDF). United Nations Population Fund: University of Essex. Archived (PDF) from the original on 2017-11-07. Retrieved 2017-03-28.
Duncan, Stephanie Kirchgaessner Pamela; Nardelli, Alberto; Robineau, Delphine (11 March 2016). "Seven in 10 Italian gynaecologists refuse to carry out abortions". *The Guardian. Archived from the original on 20 April 2019. Retrieved 14 November 2017.
"Doctors' Refusal to Perform Abortions Divides Croatia". Balkan Insight. 2017-02-14. Archived from the original on 2018-11-16. Retrieved 14 November 2017.
"Family planning: UNFPA – United Nations Population Fund". United Nations Population Fund. Archived from the original on 30 March 2019. Retrieved 14 November 2017.
Anderson, Natalae (September 22, 2010). "Documentation Center of Cambodia, Memorandum: Charging Forced Marriage as a Crime Against Humanity," (PDF). D.dccam.org. *Archived (PDF) from the original on 20 October 2017. Retrieved 14 November 2017.
Jiang, Quanbao; Liu, Yixiao (2016-10-01). "Low fertility and concurrent birth control policy in China". The History of the Family. 21 (4): 551–577. *doi:10.1080/1081602X.2016.1213179. ISSN 1081-602X. S2CID 157905310.
"Mass sterilisation scandal shocks Peru". News.bbc.co.uk. 24 July 2002. Archived from the original on 21 May 2019. Retrieved 14 November 2017.
"Impunity for violence against women is a global concern". Ohchr.org. Archived from the original on 10 August 2018. Retrieved 14 November 2017.
"Femicide and Impunity in Mexico: A context of structural and generalized violence" (PDF). 2.ohchr.org. Archived (PDF) from the original on 24 April 2021. *Retrieved 14 November 2017.
"Femicide in Latin America". Un Women – Headquarters. 4 April 2013. Archived from the original on 7 December 2017. Retrieved 14 June 2015.
"Central America: Femicides and Gender-Based Violence". Cgrs.uchastings.edu. Archived from the original on 14 July 2014. Retrieved 14 June 2015.
"Progress of the World's Women 2015–2016". My Favorite News. Archived from the original on 23 April 2015. Retrieved 14 June 2015.
"National Gender Based Violence & Health Programme". Gbv.scot.nhs.uk. Archived from the original on 8 December 2014. Retrieved 14 June 2015.
"Fact Sheet No.23, Harmful Traditional Practices Affecting the Health of Women and Children" (PDF). Ohchr.org. Archived (PDF) from the original on 10 September 2019. Retrieved 14 November 2017.
"CASTE DISCRIMINATION AGAINST DALITS OR SO-CALLED UNTOUCHABLES IN INDIA" (PDF). 2.ohchr.org. Archived (PDF) from the original on 28 July 2018. Retrieved 14 November 2017.
"Biggest caste survey: One in four Indians admit to practising untouchability". The Indian Express. 29 November 2014. Archived from the original on 18 December 2017. Retrieved 14 June 2015.
Backshall, Steve (6 January 2008). "Bitten by the Amazon". The Sunday Times. London. Archived from the original on 22 February 2014. Retrieved 13 July 2013.
Wadesango, Newman; Rembe, Symphorosa; Chabaya, Owence. "Violation of Women's Rights by Harmful Traditional Practices" (PDF). Krepublishers.com. Archived (PDF) *from the original on 24 October 2018. Retrieved 14 November 2017.
"The impact of harmful traditional practices on the girl child" (PDF). Un.org. Archived (PDF) from the original on 3 July 2019. Retrieved 14 November 2017.
"Breast Ironing... A Harmful Practice That Has Been Silenced For Too Long" (PDF). Ohchr.org. Archived (PDF) from the original on 26 February 2015. Retrieved 14 November 2017.
"Exchange on HIV/AIDS, Sexuality and Gender". 2008. Archived from the original on 19 August 2014. Retrieved 14 November 2017.
"Female genital mutilation". United Nations Population Fund. Archived from the original on May 27, 2019. Retrieved April 25, 2021.
"UNFPA-UNICEF Joint Programme on Female Genital Mutilation/Cutting: Accelerating Change". United Nations Population Fund. Archived from the original on 9 April 2017. Retrieved 4 April 2017.
"Child marriage". UNICEF. 22 October 2014. Archived from the original on 7 September 2018. Retrieved 14 June 2015.
"Child Marriage". Human Rights Watch. Archived from the original on 12 July 2018. Retrieved 14 June 2015.
"Resolution adopted by the General Assembly : 69/XX. Child, Early and Forced Marriage" (PDF). Who.int. Archived (PDF) from the original on 20 October 2017. Retrieved 14 November 2017.
"End Child Marriage". United Nations Population Fund. Archived from the original on 14 July 2015. Retrieved 14 June 2015.
"Women's Fears and Men's Anxieties : The Impact of Family Planning on Gender Relations in Northern Ghana" (PDF). Popcouncil.org. Archived from the original on 20 April 2019. Retrieved 14 November 2017.
"Equality Now (2007) Protecting the girl child: Using the law to end child, early and forced marriage and related human rights violations" (PDF). Equalitynow.org. 7 January 2014. Archived (PDF) from the original on 28 May 2015. Retrieved 14 November 2017.
Lelieveld, M. (2011). "Child protection in the Somali region of Ethiopia. A report for the BRIDGES project Piloting the delivery of quality education services in the developing regional states of Ethiopia" (PDF). Savethechildren.org.uk. Archived from the original (PDF) on 24 September 2015. Retrieved 17 April 2015.
Stange, Mary Zeiss, and Carol K. Oyster, Jane E. Sloan (2011). Encyclopedia of Women in Today's World, Volume 1. SAGE. p. 496. ISBN 978-1-4129-7685-5.
"The situation in the EU". European Commission. Archived from the original on December 19, 2017. Retrieved July 12, 2011.
"What we do: Economic empowerment: UN Women – Headquarters". headQuarters. Archived from the original on 25 August 2017. Retrieved 14 June 2015.
"Roadmap for Promoting Women's Economic Empowerment". Womeneconroadmap.org. Archived from the original on 7 October 2018. Retrieved 14 November 2017.
Harvard Law Review Association (May 1996), Civil rights – gender discrimination: California prohibits gender-based pricing
Duesterhaus, Megan; Grauerholz, Liz; Weichsel, Rebecca; Guittar, Nicholas A. (2011). "The Cost of Doing Femininity: Gendered Disparities in Pricing of Personal Care Products and Services". Gender Issues. 28 (4): 175–191. doi:10.1007/s12147-011-9106-3. S2CID 145812818.
"Bridging the Gender Gap in Access to Finance". www.ifc.org. Retrieved 2023-02-28.
"Expanding Women's Access to Financial Services". World Bank. Retrieved 2023-02-28.
"Women's solutions stories create a world where everyone thrives". European Investment Bank. Retrieved 2023-02-28.
Feloni, Richard (2019-03-08). "If we closed the gender gap by 2025, the global economy could see a $28 trillion windfall". Business Insider Nederland (in Dutch). Retrieved 2023-02-28.
"Boosting gender equality around the world: EIB expands SheInvest initiative and strengthens cooperation with Development Bank of Rwanda". European Investment Bank. Retrieved 2023-02-28.
"Boosting gender equality around the world: European Investment Bank expands SheInvest initiative..." BusinessGhana. Retrieved 2023-02-28.
"Finance in Common FICS Progress Report" (PDF).
Bjørnholt, M. (2014). "Changing men, changing times; fathers and sons from an experimental gender equality study" (PDF). The Sociological Review. 62 (2): 295–315. doi:10.1111/1467-954X.12156. S2CID 143048732. Archived (PDF) from the original on 2018-10-21. Retrieved 2014-09-11.
Vachon, Marc and Amy (2010). Equally Shared Parenting. United States: Perigree Trade. ISBN 978-0-399-53651-9.; Deutsch, Francine (April 2000). Halving It All: How Equally Shared Parenting Works. Harvard University Press. ISBN 978-0-674-00209-8.; Schwartz, Pepper (September 1995). Love Between Equals: How Peer Marriage Really Works. Touchstone. ISBN 978-0-02-874061-4.
Bowles, Nellie (September 23, 2017). "Push for Gender Equality in Tech? Some Men Say It's Gone Too Far". The New York Times. Archived from the original on September 23, 2017. Retrieved April 25, 2021. ...Silicon Valley has for years accommodated a fringe element of men who say women are ruining the tech world.... backlash against the women in technology movement ... surveys show there is no denying the travails women face in the male-dominated industry ...
Schmid, Thacher (March 12, 2018). "While Startups Increasingly Move to Portland, a New York Times Reporter Warns That There's a "Gender Problem" in Tech". Willamette Week. Archived from the original on March 12, 2021. Retrieved April 25, 2021. ...Bowles has written a number of groundbreaking stories on the "gender problem" in tech, including a profile of a "contrarian" fringe element of men leading a backlash against women asserting their rights....
Ward, Jodie; Johnson, Rebecca N.; Wilson-Wilde, Linzi (2019-07-29). "Gender equity: how do the forensic sciences fare?". Australian Journal of Forensic Sciences. 51 (sup1): S263–S267. doi:10.1080/00450618.2019.1568556. ISSN 0045-0618. S2CID 86587238.
"Modern workplaces, maternity rights, and gender equality". Fawcett Society. November 2012. Archived (PDF) from the original on 2016-05-09. Retrieved 2016-04-26.
For example, "Law n. 202/2002, Art. 10 (4) and Art. 37". Romanian Law Online (in Romanian). Archived from the original on 2016-05-09. Retrieved 2016-04-26.
"Details of indicators for labour exploitation" (PDF). Ilo.org. Archived (PDF) from the original on 20 October 2017. Retrieved 14 November 2017.
"HRW calls on Indonesia to scrap 'virginity tests' for female police". Dw.com. Archived from the original on 15 November 2017. Retrieved 14 November 2017.
"THE CONVENTION ON THE ELIMINATION OF ALL FORMS OF DISCRIMINATION AGAINST WOMEN (CEDAW)" (PDF). Igfm-muenchen.de. Archived (PDF) from the original on 20 October 2017. Retrieved 14 November 2017.
Liberating Women's History:Theoretical and Critical Essays, edited by Berenice A. Carroll, pp. 161–2
"Why can't women drive in Saudi Arabia?". BBC. 27 October 2013. Archived from the original on 5 November 2017. Retrieved 14 June 2015.
"CEDAW 29th Session 30 June to 25 July 2003". Archived from the original on April 6, 2011. Retrieved 14 June 2015.
Ahsan, I. (2009). PANCHAYATS AND JIRGAS (LOK ADALATS): Alternative Dispute Resolution System in Pakistan. Strengthening Governance Through Access To Justice
"Global issues affecting women and girls". National Union of Teachers. Archived from the original on 29 April 2015. Retrieved 14 June 2015.
"Global Campaign For Education United States Chapter". Archived from the original on 16 September 2018. Retrieved 14 June 2015.
"Progress and Obstacles to Girls' Education in Africa". Plan International. 16 July 2015. Archived from the original on 29 July 2013. Retrieved 21 June 2014.
"Attacks against girls' education occurring with "increasing regularity" – UN human rights report". Ohchr.org. 9 February 2015. Archived from the original on 2018-08-10. Retrieved 2017-03-27.
"Gender equality". United Nations Population Fund. Archived from the original on 20 May 2019. Retrieved 17 January 2015.
Global Education Monitoring Report Team (2022). Global education monitoring report 2022: gender report, deepening the debate on those still left behind. UNESCO. ISBN 978-92-3-100524-4.
"Women in Parliaments: World and Regional Averages". Ipu.org. Archived from the original on 30 March 2007. Retrieved 14 November 2017.
"Women and Political Participation: resolution". United Nations. March 19, 2012. Archived from the original on 3 March 2018. Retrieved 14 November 2017.
"Gender Equality Strategy 2014–2017". Council of Europe. Archived from the original on 16 May 2019. Retrieved 14 November 2017.
Inter-Parliamentary Union (1 August 2015). "Women in national parliaments". Archived from the original on 28 March 2014. Retrieved 31 August 2015.
"Equality in family relations: recognizing women's rights to property". Ohchr.org. Archived from the original on 10 August 2018. Retrieved 14 November 2017.
"Women's land rights are human rights, says new UN report". Un Women – Headquarters. 11 November 2013. Archived from the original on 22 December 2017. Retrieved 2 March 2018.
"RESOLUTION (78) 37 ON EQUALITY OF SPOUSES IN CIVIL LAW". Council of Europe. 27 September 1978. Archived from the original on 21 January 2016.
Times, Special to the New York (23 September 1985). "SWISS GRANT WOMEN EQUAL MARRIAGE RIGHTS". The New York Times. Archived from the original on 11 November 2020. Retrieved 8 February 2017.
"Switzerland Profile: Timeline". BBC News. 21 December 2017. Archived from the original on 17 June 2018. Retrieved 21 July 2018.
Markus G. Jud, Lucerne, Switzerland. "The Long Way to Women's Right to Vote in Switzerland: a Chronology". History-switzerland.geschichte-schweiz.ch. Archived from the original on 21 November 2019. Retrieved 14 November 2017.
The Economics of Imperfect Labor Markets: Second Edition, by Tito Boeri, Jan van Ours, pp. 105
"Dutch gender and LGBT-equality policy 2013–2016". Archived from the original on 6 September 2017.
"2015 Review Report of the Netherlands Government in the context of the twentieth anniversary of the Fourth World Conference on Women and the adoption of the Beijing Declaration and Platform for Action" (PDF). Unece.org. Archived (PDF) from the original on 5 October 2015. Retrieved 14 November 2017.
"Kirchberg v. Feenstra :: 450 U.S. 455 (1981) :: Justia U.S. Supreme Court Center". Justia Law. Archived from the original on 2016-03-04. Retrieved 2015-10-10.
"The History of Passports in Australia". Archived from the original on 14 June 2006. Retrieved 14 November 2017.
"Women's Lives Women's Rights: Campaigning for maternal health and sexual and reproductive rights" (PDF). Amnesty.ca. Archived from the original (PDF) on 26 June 2014. Retrieved 14 November 2017.
"Left without a choice : Barriers to reproductive health in Indonesia" (PDF). 2.ohchr.org. Archived (PDF) from the original on 23 April 2018. Retrieved 14 November 2017.
Rao, D. Bhaskara (2004). Education For Women. Discovery Publishing House. p. 161. ISBN 978-81-7141-873-2.
Buhle Angelo Dube (February 2008). "The Law and Legal Research in Lesotho". Archived from the original on 2010-06-20. Retrieved 2010-07-04.
"Court in UAE says beating wife, child OK if no marks are left". Edition.cnn.com. Archived from the original on 15 November 2017. Retrieved 14 June 2015.
Nordland, Rod (2016-12-07). "Crackdown in Turkey Threatens a Haven of Gender Equality Built by Kurds". The New York Times. ISSN 0362-4331. Archived from the original on 2019-02-27. Retrieved 2018-01-23.
Mogelson, Luke (2017-10-30). "Dark Victory in Raqqa". The New Yorker. ISSN 0028-792X. Archived from the original on 2018-04-14. Retrieved 2018-01-23.
Shaw and Lee, Susan and Janet. Women Voices and Feminist Visions. p. 450. Women are expected to want to be mothers
"How Does Gender Bias Really Affect Women in the Workplace?". 2016-03-24. Archived from the original on 2017-11-15. Retrieved 2016-09-23.
Durbin, Susan (2010). "Gender inequality in employment: Editors' introduction". Equality, Diversity and Inclusion. 29 (3): 221–238. doi:10.1108/02610151011028831.
"Women and Girls as Subjects of Media's Attention and Advertisement Campaigns : The Situation in Europe, Best Practices and Legislations" (PDF). *Europarl.europa.eu. Archived (PDF) from the original on 18 November 2017. Retrieved 14 November 2017.
Acevedo et al. 2010. 'A Content Analysis of the Roles Portrayed by Women in Commercials: 1973 – 2008', Revista Brasileira de Marketing Vol. 9. Universidade Nove de Julho, Sao Paulo.
"The Myriad: Westminster's Interactive Academic Journal". Archived from the original on 2016-04-28.
Kelly, Gretchen (November 23, 2015). "The Thing All Women Do That You Don't Know About". Huffington Post. Archived from the original on 20 October 2017. Retrieved 14 November 2017.
Asquith, Christina (2016-03-07). "Why Don't Female Journalists Win More Awards?". The Atlantic. Archived from the original on 2019-01-26. Retrieved 2019-08-21.
"African Development Bank promotes gender equality in the media through 'Women's Rights in Africa' Award". African Development Bank – Building today, a better Africa tomorrow. 2019-02-13. Archived from the original on 2019-08-21. Retrieved 2019-08-21.
World Trends in Freedom of Expression and Media Development Global Report 2017/2018. UNESCO. 2018. p. 202.
"WINning Strategies – Creating Stronger News Media Organizations by Increasing Gender Diversity (2018 update) – WAN-IFRA". www.wan-ifra.org. Archived from the original on 2020-09-21. Retrieved 2019-08-21.
"Help is available if you or someone you know is a victim of Domestic Violence" (PDF). 2.gov.bc.ca. Archived (PDF) from the original on 8 November 2018. Retrieved 14 November 2017.
"Know your rights – get your rights!". Maternityaction.org.uk. 2015-01-14. Archived from the original on 2018-11-03. Retrieved 14 November 2017.
"Eight Point Agenda for Women's Empowerment and Gender Equality". Undp.org. Archived from the original on 9 May 2017. Retrieved 14 November 2017.
Assembly, United Nations General. "A/RES/48/104 – Declaration on the Elimination of Violence against Women – UN Documents: Gathering a body of global agreements". Un-documents.net. Archived from the original on 4 August 2018. Retrieved 14 November 2017.
Khoury, Jack (30 April 2012). "Study: Most Bedouin Victims of Domestic Violence Believe It's a 'Decree From God'". Haaretz. Archived from the original on 15 November 2017. Retrieved 14 November 2017.
"Hungary : Cries unheard : The failure to protect women from rape and sexual violence in the home" (PDF). Refworld.org. Archived (PDF) from the original on 20 October 2017. Retrieved 14 November 2017.
"Hungary law 'fails rape victims'". BBC. 10 May 2007. Archived from the original on 26 October 2017. Retrieved 14 November 2017.
"Women and health : today's evidence tomorrow's agenda" (PDF). Who.int. Archived (PDF) from the original on 25 November 2018. Retrieved 14 November 2017.
Booth, C.; Bennett (2002). "Gender Mainstreaming in the European Union". European Journal of Women's Studies. 9 (4): 430–46. doi:10.1177/13505068020090040401. S2CID 143702617.
"Definition of Gender Mainstreaming". International Labor Organization. Archived from the original on 21 October 2018. Retrieved 14 June 2015.
"II. The Origins of Gender Mainstreaming in the EU". Harvard Law School. Archived from the original on July 8, 2001. Retrieved April 25, 2021.
"Gender Mainstreaming". UN Women. Archived from the original on 20 September 2018. Retrieved 14 June 2015.
"Gender at the Heart of ICPD: The UNFPA Strategic Framework on Gender Mainstreaming and Women's Empowerment". United Nations Population Fund. 2011. Archived from the original on 17 August 2015. Retrieved 14 June 2015.
"Portal del Estado Peruano". Oficina Nacional de Gobierno Electrónico e Informática. Archived from the original on September 3, 2016. Retrieved September 6, 2016. El Poder Ejecutivo está constituido por el Presidente, quien desarrolla las funciones de Jefe de Estado. El simboliza y representa los intereses permanentes del país. A su vez, como Jefe de Gobierno, es quien dirige la política gubernamental, respaldado por la mayoría político-electoral.
"Constitución Política del Perú 1993" (PDF). Government of Peru. Archived from the original (PDF) on September 10, 2016. Retrieved September 6, 2016. Artículo 118°.- Atribuciones del Presidente de la República Corresponde al Presidente de la República: 1. Cumplir y hacer cumplir la Constitución y los tratados, leyes y demás disposiciones legales. [...] 3. Dirigir la política general del Gobierno.
UN Protocol and Liaison Service (August 24, 2016). "List of Heads of State, Heads of Government, and Ministers for Foreign Affairs" (PDF). Archived (PDF) from the original on November 3, 2021. Retrieved September 6, 2016.