Nama nyelv
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Nama, Khoekhoe Khoekhoegowab | |
| Beszélik |  Namíbia,  Botswana,  Dél-afrikai Köztársaság |
| Terület | Oranje, Namaqualand |
| Beszélők száma | 200 000 (2011) fő |
| Nyelvcsalád | Koiszan nyelvcsalád Központi koiszan nyelvek Khoikhoin nyelvek Nama nyelv |
| Írásrendszer | latin betűs írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Namíbia (regionális nyelv) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | - |
| ISO 639-3 | – haiǁom, naq – nama hgm – haiǁom, naq – nama |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Khoekhoegowab témájú médiaállományokat. | |
A nama nyelv vagy khoekhoe nyelv (namául: khoekhoegowab) az egyik leginkább elterjedt koiszan nyelv Dél-Afrika részén, amiben – sok dél-afrikai nyelvhez hasonlóan – vannak ún. csettintő mássalhangzók. A namát három törzs beszéli, ezek: a nama, a damara és a haiǁom népcsoportok.
A khoekhoe egy nemzetközi nyelv Namíbiában, ahol tanítják is. Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban az állami tulajdonban lévő műsorszolgáltatási vállalatok rádiós műsorokat produkálnak és sugároznak ezen a nyelven.
Nyelvjárások
[szerkesztés]- nama-damara, ide tartozik a sesfonteini damara nyelv is
- haiǁom
- ǂākhoe – önmagában dialektuskontinuum, de átmenetet képez a haiǁom és a kalahári khoe nyelvek között.
Ezek a nyelvjárások annyira különböznek egymástól, hogy külön nyelveknek tekinthetők.
- eini (kihalt) – szintén közel állt hozzá, de ma már különálló nyelvnek tekintik.
Fonológia
[szerkesztés]Magánhangzók
[szerkesztés]A namában összesen nyolc magánhangzó van, ebből öt orális hang, /i e a o u/, három pedig nazális hang /ĩ ã ũ/. Az /u/ erősen kerekített, míg az /o/ kevésbé. A magánhangzók közül csak az /a/ hangnak van igazi allofónja, /ə/ hangként viselkedik az /i/ vagy az /u/ előtt.
Tónus
[szerkesztés]A nama nyelvtanok három- (á, ā, à), vagy négyféle (a̋, á, à, ȁ) tónust különböztetnek meg, melyek minden morán előfordulhatnak. Az emelkedő tónus magasabb lesz, amikor előfordul egy másik emelkedő tónusban (/í ú/) vagy a nazálisban (/ń ḿ/), mint a középső vagy alacsony magánhangzókban.
Hangsúly
[szerkesztés]Az állandósult szókapcsolaton belül, a szótári szavakban átvesz egy nagyobb hangsúlyt, mint a nyelvtani szavak. A szón belül, az első szótag veszi át a legtöbb hangsúlyt. A többi szótag már kevesebb és kevesebb hangsúlyt vesz át, és egyre gyorsabban és gyorsabban mondják.
Mássalhangzók
[szerkesztés]A namában 31 mássalhangzó van. Ebből 20 csettintő, és 11 nem csettintő hang található.
Nem csettintő mássalhangzók:
| Ajakhang
(bilabiális) |
Fogmederhang
(alveoláris) |
Utószájpadláshang (veláris) | Gégehang (glottális) | |
|---|---|---|---|---|
| Orrhang (nazális) | [m] m | [n] n | ||
| Zárhang (plozíva) | [p ~ β] b/p | [t ~ ɾ] t/d/r | [k] k/g | [ʔ] - |
| Zár-rés hang (affrikáta) | [t͜sʰ] ts | [k͜xʰ] kh | ||
| Réshang (frikatíva) | [s] s | [x] x | [h] h |
Csettintő mássalhangzók:
| Zár-rés csettintőhang | "Éles" csettintőhang | hagyományos átírás a
"ǃ" hangon bemutatva | |||
|---|---|---|---|---|---|
| Fog (dentáls)
csettintőhang |
Oldalsó (laterális)
csettintőhang |
Fogmeder (alveoláris) csettintőhang | Előszájpadlás (palatális)
csettintőhang | ||
| Egyszerű | ᵏǀ | ᵏǁ | ᵏǃ | ᵏǂ | ⟨ǃg⟩ |
| Hehezetes (aspiráns) | ᵏǀʰ | ᵏǁʰ | ᵏǃʰ | ᵏǂʰ | ⟨ǃkh⟩ |
| Orrhangú (nazális) | ᵑǀ | ᵑǁ | ᵑǃ | ᵑǂ | ⟨ǃn⟩ |
| Zöngétlen hehezetes nazális | ᵑ̊ǀʰ | ᵑ̊ǁʰ | ᵑ̊ǃʰ | ᵑ̊ǂʰ | ⟨ǃh⟩ |
| Gége-nazális | ᵑ̊ǀˀ | ᵑ̊ǁˀ | ᵑ̊ǃˀ | ᵑ̊ǂˀ | ⟨ǃ⟩ |
Mintaszöveg
[szerkesztés]A következő mondat egy mintaszöveg nama nyelven:
Nē ǀkharib ǃnâ da ge ǁgûn tsî ǀgaen tsî doan tsîn; tsî ǀnopodi tsî ǀkhenadi tsî ǀhuigu tsî ǀamin tsîn; tsî ǀkharagagu ǀaon tsîna ra hō.
Ebben a régióban vándorantilopot, oryxot és fehértorkú vízirigót; frankolin-fajdot, guineai baromfit, túzokot és struccot; és még különféle fajtájú kígyót találunk.
