Ugrás a tartalomhoz

Nakba-nap

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nakba-nap
يوم النكبة
Palesztin menekültek 1948-ban.
Palesztin menekültek 1948-ban.

HelyszínIzrael
CélpontA palesztinok nemzeti katasztrófája, mivel Izrael állam létrejöttekor elvesztették a hazájukat.
Időpont1948. május 14.
TípusBecslések szerint 700 000 palesztint utasítottak ki vagy üldöztek el otthonaikból.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nakba-nap
يوم النكبة
témájú médiaállományokat.

A Nakba-nap (arabul: يوم النكبة Jam an-Nakba jelentése "katasztrófa nap") palesztin gyásznap. Ez a nap a palesztinok nemzeti katasztrófájának állít emléket, ugyanis arról emlékeznek meg, hogy amikor Izrael állam létrejött, akkor elvesztették a hazájukat.[1]

Évente tartanak megemlékezéseket és ez a nap megegyezik a Jom Háácmáuttal (héberül: יום העצמאות), mely Izrael Függetlenségének Napja. Izrael állam 1948. május 14-ei megalapításától kezdve a dátum évente változó, hiszen ez a zsidó naptár szerinti ijár hónap ötödike.[2]

Történeti körülmények

[szerkesztés]

Az 1948-as palesztin háború során becslések szerint 700 000 palesztint utasítottak ki vagy üldöztek el otthonaikból. A konfliktusban több száz palesztin település néptelenedett és pusztult el. A menekültek túlnyomó többsége kívül maradt a háborút lezáró 1949-es fegyverszüneti egyezményben Izrael által vállalt lakóhely rekonstrukcióból és visszatelepítésből.[3][4]

A menekültek és leszármazottaik száma később millióssá duzzadt. Számuk Jordániában 2 millió, Libanonban 427 057, Szíriában 477 700, Ciszjordániában 788 108, a Gázai övezetben 1,1 millió és további negyedmillió palesztinnal számolnak Izraelben is. Ezeknek a menekülteknek az elnevezésére használt kifejezés lett az al-Nakba, melynek fordítása a katasztrófa vagy a szerencsétlenség.[5][6][7][8]

Ez az elüldözött milliós tömeg adta a palesztin nacionalista szervezetek tömegbázisát. Az üldöztetésük kezdete óta a menekültekből alakultak szélsőséges fegyveres csoportok, melyek jelentős veszteségeket szenvedve részt vettek fegyveres összecsapásokban, de a mostoha körülmények miatt járványok is tizedelték soraikat. A sok csapás miatt a Nakba kifejezés az arab nacionalista gondolkodó Constantin Zurejk 1948 nyarán megjelent írásában jelent meg elsőnek és később ennek köszönhetően ment át a köztudatba.[9]

Eleinte a palesztinok a kifejezés használatától idegenkedtek, hiszen azt gondolták, hamarosan visszatérhetnek otthonaikba és ezért kifejezetten kerülték említését is. Az 1950-es és 1960-as években emiatt más kifejezésekkel írták le üldöztetésüket, de az 1990-es évektől a nakba használata egyértelműen közkeletűvé vált.[10]

Megemlékezések

[szerkesztés]
Tüntető palesztin kislány a 2010-es Nakba-napon Hebronban.

Az 1990-es évekig a megemlékezések inkább személyes jellegűek voltak. Az elüldözöttek ilyenkor összegyűltek, együtt virrasztottak és így emlékeztek korábbi életközösségükre.[11]

A Nakba-napi megemlékezések kiszélesítése 1988-tól Jasszer Arafat nevéhez köthető, aki egyfajta tömegrendezvénnyé szervezte azokat. A megemlékezések központi elemévé vált a jól megkoreografált felvonulás, melyben a főszerepet palesztin zászlókat lobogtató gyerekek játsszák. A felvonulások a demonstráció mellett terrortámadás lehetőségét is magukban hordozzák és emiatt ilyenkor a biztonsági erők fokozott készültségben állnak.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. David W. Lesch, Benjamin Frankel. History in Dispute: The Middle East since 1945, Illustrated (angol nyelven), St. James Press, 102. o.. ISBN 1558624724, 9781558624726 (2004) 
  2. Ijár hónap (magyar nyelven). zsinagogak.com. (Hozzáférés: 2011. május 18.)[halott link]
  3. Morris Benny. The Birth of the Palestinian Refugee Problem Revisited (angol nyelven). Cambridge University Press, 604. o. (2004). ISBN 0-521-00967-7 
  4. Khalidi Walid. All That Remains: The Palestinian Villages Occupied and Depopulated by Israel in 1948 (angol nyelven). Washington: Institute for Palestine Studies., 604. o. (1992). ISBN 0-88728-224-5 
  5. Tom Perry és Ali Sawafta: Palestinians turn back clock in Israel struggle (angol nyelven). reuters.com, 2011. május 15. [2011. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  6. Mehran Kamrava. The modern Middle East: a political history since the First World War, Illustrated (angol nyelven), University of California Press, 125. o. (2005) 
  7. Samih K. Farsoun. Culture and customs of the Palestinians, Illustrated (angol nyelven), Greenwood Publishing Group, 14. o.. ISBN 0313320519, 9780313320514 (2004) 
  8. Derek Gregory. The colonial present: Afghanistan, Palestine, Iraq, Illustrated, reprint (angol nyelven), Wiley-Blackwell, 86. o.. ISBN 1577180909, 9781577180906 (2004) 
  9. Rochelle Davis. Palestinian Village Histories: Geographies of the Displaced, Ilustrated (angol nyelven), Stanford University Press, 237. o.. ISBN 0804773130, 9780804773133 (2010) 
  10. Ahmad H. Sa'di, Lila Abu-Lughod. Nakba: Palestine, 1948, and the claims of memory, Illustrated, Columbia University Press, 253–254. o.. ISBN 0231135793, 9780231135795 (2007) 
  11. Hillel Cohen. Good Arabs: the Israeli security agencies and the Israeli Arabs, 1948–1967, Illustrated (angol nyelven), University of California Press, 142. o.. ISBN 0520257677, 9780520257672 (2010) 
  12. Halmos László: Készülődés a Katasztrófa Napjára (magyar nyelven). izraeli-hirlevel.comu, 2011. május 12. (Hozzáférés: 2011. július 19.)[halott link]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nakba day című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]