Tetracén

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Tetrazin és Tetrazén.

Kémiai azonosítók
Tetracén


Tetracén kristályok
IUPAC-név	tetracén
Más nevek	naftacén benz[b]antracén 2,3-benzantracén
CAS-szám	92-24-0
PubChem	7080
ChemSpider	6813
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C₁₈H₁₂
Moláris tömeg	228,29 g/mol
Megjelenés	sárgás-narancsos színű, szilárd
Olvadáspont	357 °C
Oldhatóság (vízben)	oldhatatlan
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A tetracén (elavult nevén naftacén) egy policiklusos aromás szénhidrogén. Megjelenése halvány narancssárga színű por. A tetracén négygyűrűs molekula, az acének közé tartozik.

A tetracén egy molekuláris szerves félvezető, a szerves térvezérlésű tranzisztorokban (OFET) és szerves fénykibocsátó diódákban (OLED) használják fel. 2007 májusában két japán egyetem – a Tohoku Egyetem és Osaka Egyetem – kutatói bejelentették, hogy létrehoztak egy egyetlen tetracén kristályból álló ambipolár fénykibocsátó tranzisztort.^[1] Az ambipolár azt jelenti, hogy a pozitív töltésű lyukak és a negatív töltésű elektronok egyaránt szállítanak elektromos töltést. A tetracén felhasználható lézerek aktív közegeként, mint kemilumineszcencia szenzibilizáló.

Jan Hendrik Schön a Bell Laboratóriumnál töltött idő (1997–2002) alatt azt állította, hogy kifejlesztettek egy tetracénen alapuló, elektromosan pumpált lézert. Azonban az eredményei nem voltak megismételhetőek, és így ez tudományos csalásnak minősül.^[2]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tetracene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

↑ T. Takahashi, T. Takenobu, J. Takeya, Y. Iwasa (2007). „Ambipolar Light-Emitting Transistors of a Tetracene Single Crystal”. Advanced Functional Materials 17 (10), 1623–1628. o. [2020. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1002/adfm.200700046. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
↑ Agin, Dan. Junk Science: An Overdue Indictment of Government, Industry, and Faith Groups That Twist Science for Their Own Gain. Macmillan (2007). ISBN 978-0-312-37480-8

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] T. Takahashi, T. Takenobu, J. Takeya, Y. Iwasa (2007). „Ambipolar Light-Emitting Transistors of a Tetracene Single Crystal”. Advanced Functional Materials 17 (10), 1623–1628. o. [2020. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1002/adfm.200700046. (Hozzáférés: 2012. július 18.)

[2] Agin, Dan. Junk Science: An Overdue Indictment of Government, Industry, and Faith Groups That Twist Science for Their Own Gain. Macmillan (2007). ISBN 978-0-312-37480-8

[1]

[2]