Nátrium-nitrát
Nátrium-nitrát | |
IUPAC-név | nátrium-nitrát |
Más nevek | chilei salétrom |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7631-99-4 |
RTECS szám | WC5600000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | NaNO3 |
Moláris tömeg | 84,9947 g/mol |
Megjelenés | fehér por, színtelen kristályok |
Halmazállapot | szilárd |
Sűrűség | 2,26 g/cm³ |
Olvadáspont | 308 °C |
Forráspont | 380 °C, bomlik |
Oldhatóság (vízben) | 874 g/l, 20 °C |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Oxidáló, égést tápláló (O) Ártalmas (Xn) [1] |
R mondatok | R8, R22[1] |
S mondatok | S22, S41[1] |
Lobbanáspont | nem éghető |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | szervetlen nátriumvegyületek |
Azonos anion | nitrátok |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nátrium-nitrát (NaNO3) (nem keverendő a nátrium-nitriddel és nátrium-nitrittel) egy nátrium-só, amit műtrágyákban, robbanószerekben és szilárd rakéta-hajtóanyagokban valamint üveg- és cserépzománcként és tartósítószerként használnak.
A 19. század végén az úgynevezett chilei salétrom bányászata olyan nagy üzlet volt, hogy a leggazdagabb salétromtartalmú területek felett Peru, Chile és Bolívia között kitört a salétromháború. A Föld legnagyobb készlete a chilei Atacama-sivatagban található, és jelentős bányászat folyt itt egészen az 1940-es évekig, mikor a salétrom értéke hatalmasat zuhant. A régi bányászvárosokat az UNESCO 2005-ben a világörökség részének nyilvánította. A bányászaton kívül a salétrom egy másik forrása a vegyipari módszerekkel történő előállítás, amikor salétromsav és nátrium-karbonát reakciójából keletkezik.
Felhasználási területek
[szerkesztés]A 19. század végén nagy mennyiségben használták puskapor előállításához, többek között ez okozta a Csendes-óceáni háború kirobbanását.
Élelmiszerekben tartósítóként alkalmazzák E251 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására nátrium-nitritté alakulhat, melyből káros nitrózaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.
A puskapor előállítása során oxidálószerként használják a kálium-nitrát helyett.
Nagy hőkapacitása miatt naperőművekben is alkalmazható.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A nátrium-nitrát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Expansion bellows for use in solar molten salt piping and valves - Patent 6877508