Nátrium-formiát
Nátrium-formiát | |
A nátrium-formiát struktúrája | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 141-53-7 |
EINECS-szám | 205-488-0 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | HCOONa |
Moláris tömeg | 68,01 g/mol |
Megjelenés | fehér granulátum |
Sűrűség | 1,92 g/cm³, szilárd (20 °C) |
Olvadáspont | 253 °C |
Forráspont | elbomlik |
Oldhatóság (vízben) | 97 g/100 ml víz (20 °C) |
Savasság (pKa) | 7,0-8,5 (0,1 M) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | (nincs)[1] |
S mondatok | (nincs)[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nátrium-formiát, HCOONa, a hangyasav (HCOOH) nátriummal alkotott sója. Felhasználják többek között fából készült termékek színezésére, festésére, valamint élelmiszerek tartósítására is alkalmazzák E237 néven. Egyes savak pH-értékének növeléséhez is használják.
Előállítása
[szerkesztés]Laboratóriumban hangyasav és nátrium-karbonát reakciójából nyerik. Alkoholban oldott nátrium-hidroxid és kloroform reakciójából is nátrium-formiát keletkezik.
Nátrium-hidroxid és klorál-hidrát reakciójából is kinyerhető.
- C2HCl3(OH)2 + NaOH → CHCl3 + HCOONa + H2O
Általában az utóbbi eljárás alkalmazzák, mert a kevéssé vízoldékony kloroformot könnyebb különválasztani a nátrium-formiát oldattal, mint a nátrium-kloridot esetében.
Ipari mennyiségben történő előállítása során 160 °C-on szilárd nátrium-hidroxidba szén-monoxidot vezetnek:
Élelmiszeripari felhasználás
[szerkesztés]Gombaölő hatása miatt tartósítószerként használják. Előfordulhat különböző gyümölcskészítményekben, zöldségekben valamint egyes alkoholmentes italokban. Napi maximális beviteli mennyiség 3 mg/testsúlykg. A maximált napi bevitel mellett nincs ismert egészségügyi mellékhatása.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A nátrium-formiát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 2. (JavaScript szükséges) (angolul)