Mugai-rjú
A Mugai-rjú (japánul 無外流, Mugai-ryū) egy korjú harcművészeti iskola, melyet Cudzsi Gettan Szukemocsi(辻月丹資茂 Tsuji Gettan Sukemochi) alapított 1680. június 23-án. A hivatalos neve Mugai sinden kenpó (無外真伝剣法 Mugai Shinden Kenpō).[1]
Cudzsi Gettan
[szerkesztés]A Mugai-rjú alapítója, Cudzsi Gettan Szukemocsi, Cudzsi Szukemocsi néven született a Keian második évében (1649) egy Maszugiban(馬杉 Masugi), Mijamura faluban (宮村 Miyamura), ma Kóka(甲賀郡 "Kōka-gun") város nevet viseli, mely ,a Siga (滋賀県 "Shiga-ken") prefektúrában található. Apja egy alacsony rangú szamuráj, Cudzsi Jadajú, a család második fia.
13 évesen Kiotóba küldte apja, hogy kardvívást tanuljon, 26 éves korára érte el a legmagasabb "Kaiden" szintet. Ez után Edóba (mai Tokió )ment, hogy iskolát nyisson. Hogy pontosan a kardvívás mely iskoláját tanulta nem bizonyos. A legmegbízhatóbb feljegyzések a Jamagucsi-rjút említik Jamagucsi Bokusinszai tanítása alatt, de még korábbi dokumentumok Itó Taizent említik mint mesterét. A vívás ismeretei mellett nagy hangsúlyt fektetett az elméjének csiszolására is. Zen buddhizmust és kínai költészetet tanult Szekitan Rjózen (石潭良全) paptól a Kjúkódzsi (吸江寺) templomban. 32 évesen érte el a buddhista Megvilágosodást, melynek örömére egy verset írt:
一法実無外 乾坤得一貞 吸毛方納密 動着則光清 Ippō jitsu mugai Kenkon toku ittei Suimo hō nomitsu Dōchaku soku kōsei
Az igazságon kívül nincsen semmi más A Világ igazsága Most itt van az elmémben Minden apró mozdulatban fény csillan
Az első mondat utolsó két írásjegyét a 無外 mugait vette alapul, hogy iskolájának új nevet, ezzel egy új kardstílust adjon. A név a Mugai-rjú, vagyis Semmi más iskolája nevet kapta. Az elnevezésből is látszik, hogy a Zen az iskola fejlődésére és tananyagára is nagy hatással volt.[2]
Az iskola fejlődése
[szerkesztés]Az iskola megalakulásakor már Gettan a józan ész szerinti erkölcsi normák és a buddhista tanok betartásával igyekezett oktatni. Nem érdekelte, hogy nincsen hangzatos neve az iskolának, nem érdekelte a hírnév. A szellemiséget a kardrántás művészetének elnevezésébe is átvitte. Elsődleges harcművészete az iaihjódó lett. Az iai jelentése a hirtelen találkozás. Ebből a szóból ered az iaidzsucu nevű harcművészet, mely a kardrántás művészete, illetve az iaidó, mely egy meditatívabb,szellemibb utat jelöl. A hjódó a Hjó (katonai) és a Dó(spirituális út)szavakból tevődik össze, melynek együttes értelme: A katonai szellem útja. Gettan ezzel rávilágított, hogy az igazi harcművésznek nem elég a harcot jól tanulnia, elméjét is élesítenie kell hozzá. Az iskola 10 hosszú kardos (tacsi)és 3 rövidkardos (kodacsi) technikával rendelkezett. Az iskola ismertté vált a Gekiken/gekkenről, mely páncélban történő bambuszkardos edzés, ami a mai kendó előde. Későbbiekben az iskola egyre elterjedtebb lett, nőtt az érdeklődés a mugai-rjú iránt. Gettan 1727-ben halt meg, a stílust fivérei vitték tovább. Yaszuke Takahasi, Gettan öccse Dzsikjó-rjú iaidzsucut tanult, melyből több technikai újítást ültetett át a Mugai-ba, mint például a Szuvari-vazákat. Ezek olyan technikák, mikor a gyakorló felek egymással szemben térdelő ülésben (szeizában) ülnek és innen rántanak kardot.
A páros vívás gyakorlatokra (kumitacsi) felkészítő és egyben meditatív begyakorolt mozdulatokat fejlesztettek ki. Ezek a Katák. Hogy a vágások erejét és pontosságát mérjék és gyakorolják az ún. Tamesigiri (próba vágás) technikát vezették be, mely ekkor már elterjedt volt a kardkovácsok körében az új kardok tesztelésére.
Mesterek és vezetők (Szoke)
[szerkesztés]| Generáció | Edo mugai-rjú Nagymesterek |
|---|---|
| 1. | Cudzsi Gettan Szukemocsi |
| 2. | Cudzsi Uheita |
| 3. | Cudzsi Kimata Szukehide |
| 4. | Cudzsi Bunzaemon Szuketaka |
| 5. | Cudzsi Kimata Szukejuki |
A hatodik generációtól a iskolák kettéváltak és a korábbi Edo mellett a Himedzsi stílus is megkezdte működését.
| Generáció | Edo nagymesterek | Generáció | Himedzsi nagymesterek |
|---|---|---|---|
| 6. | Cudzsi Bunzaemon Szukenobu | 6. | Takahasi Hacsiszuke Micuszuke |
| 7. | Cudzsi Kinicsiro Yosisige | 7. | Takahasi Tacuzo Micuharu |
| 8. | Cudzsi Kimata Sibaoka | 8. | Takahasi Hacsiszuke Shgejuki |
| 9. | Cudzsi Kamegoro Szadatoku | 9. | Takahasi Tecuo Takesige |
| 10. | Takahasi Kjutaro Koun | ||
| 11. | Nakagawa Sirjo Sinicsi |
A Mugai-rjú utolsó nagymestere (szokéje) Nakagawa Sirjo Sinicsi mester volt, aki 1981 január 2-án 86 éves korában hunyt el. Utódot nem nevezett ki, de több tanítványa is elnyerte a Menkjó kaiden (legmagasabb) fokozatot. Ők a következők:[3]
Nakatani Takasi Sirai Rjotaro Toda Motohisza Okamoto Josiharu Konisi Miszakazu Nagaszava Maszao Niina Toyoaki Gjokuszo Szega Josijuki Konisi Sin Tamenori Akitada Fudzsimura Micsio Nakatani Maszaja Furuhata Kimijuki
Mugai-rjú Európában
[szerkesztés]Az Európában ismert Mugai-rjút Niina Toyoaki Gjokuszo Szokétól tanulhatta Luciano Gabriel Morgenstern, aki Japánból hazatérve megalapította első edzőtermét Kölnben. Később több stílust is tanult. 2017-ben a Kaiden szintet kapta meg, majd 2021-ben a 7.dan szintet nyerte el. Európában jelenleg 8 országban, 20 iskola működik, melyek mind Luciano Gabriel Morgenstern Mester vezetése alá tartoznak. Központja a kölni Tensinkai dodzsó.
| Németországi iskolák | ||
|---|---|---|
| Iskola neve | Város | Vezető mestere |
| Tensinkai dodzsó | Köln | Luciano Gabriel Morgenstern |
| Tensinkai dodzsó | Düsseldorf | Andreas Laskowski |
| Tensinkai dodzsó | Aachen | Jonas Fell |
| Tensinkai dodzsó | Hamburg | Simon Landsberg |
| Gunsinkai dodzsó | Frankfurt | Klaus Bösche |
| Zansinkai dodzsó | Hachenburg | Ralf Laqua |
| Sudoin dódzsó | Meschede | Marcus Görl |
| Hollandiai iskolák | ||
|---|---|---|
| Iskola neve | Város | Vezető mestere |
| Kocsókai | Amszterdam | Arjan Tervoort |
| Olaszországi iskolák | ||
|---|---|---|
| Iskola neve | Város | Vezető mestere |
| Iaido Academy Italia | Róma | Maurizio Feliziani |
| Iaido Academy Italia | Valcanetta | Flavio Feliziani |
| Iaido Academy Italia | Cerveteri | Roberto Frazzetta |
| Iaido Academy Italia | Cosenza | Gian Piero Costabile |
| Törökországi iskolák | ||
|---|---|---|
| Iskola neve | Város | Vezető mestere |
| Mugenkai dodzsó | Isztambul | Burak Azak |
| Csehországi iskolák | ||
|---|---|---|
| Iskola neve | Város | Vezető mestere |
| Korjukai dodzsó | Prága | Filip Bartos |
| Angliai iskolák | ||
|---|---|---|
| Iskola neve | Város | Vezető mestere |
| Injósin dodzsó | Brimingham | David Jackson |
| Injósin-LCTKD dodzsó | Cotswolds | Neil Hall |
| Injósin-Komori dodzsó | Gloucestershire | Brian Carpenter |
| Nanasi dodzsó | London | David Barrington |
| Észtországi iskolák | ||
|---|---|---|
| Iskola neve | Város | Vezető mestere |
| Szengecu dodzsó | Saku/Talinn | Indrek Järv |
| Svédországi iskolák | ||
|---|---|---|
| Iskola neve | Város | Vezető mestere |
| Injókai dodzsó | Sandby | David Lindholm |
Technikák
[szerkesztés]A Mugai-rjú iaihjódót alapvetőleg 3 részre osztjuk technikailag.[4]
kata
kumitacsi
tamesigiri
Kata
[szerkesztés]A kata 型, vagyis forma egy begyakorlott folyamatos mozgás sort jelent, elképzelt ellenfelekkel szemben. A mugai-rjúnál ide az iai (kard rántás) formagyakorlatait soroljuk, melynek gyakorlásakor a tanulók iaitót (életlen szamurájkardot) használnak.
Ezek lehetnek ülő, álló és lerohanó gyakorlatok.
Ülő kata
[szerkesztés]A kezdeti időkben az ülő katákat iai-gosi nevű félig térdelő testtartásból indították és mindig ide is tértek vissza a gyakorlat befejezésekor.
Csiburit, vagyis vérlecsapást minden gyakorlatkor oldalra nagy lendülettel végezték.
Mára kikoptak az ülő gyakorlatokból, a technikákat pedig csak szeiza teljes térdelő pozícióból hajtják végre. A Mugai-rjúban ismert ülő katák a következők:
| Gojó kata 五用 | Goka kata 五箇 |
|---|---|
| Sin 真 | Szuigecu 水月 |
| Ren 連 | Incsújó 陰中陽 |
| Sza 左 | Jócsúin 陽中陰 |
| Jú 右 | Hibikigaesi 響返し |
| sa 捨 | Hazumi 破図味 |
Álló kata
[szerkesztés]| Goó katák 五応 |
|---|
| Munazukusi 胸尽し |
| Enjó 円要 |
| Rjó guruma 両車 |
| Nóokuri 野送り |
| Gjokkó 玉光 |
Ezeken túl van még három további kata, melyek felkészítések egy újabb szintre. A hivatalos listában nem szerepelnek, mivel ezek pusztán egy kiegészítő alapot adnak. Ezek a Kihon icsi (Első alap), Kihon ni (második alap) és a Kihon san (harmadik alap)
Lerohanó kata
[szerkesztés]A hasirigakari katák a nagyobb távolságra lévő ellenfelek lerohanását oktatják.
| Hasirigakari kata 走り掛り |
|---|
| Mae gosi 走り掛り |
| Muszógaesi 夢想返し |
| Mavarigakari 廻懸り |
| Migi no teki 右の敵 |
| Sihó 四方 |
Rövid kardos katák
[szerkesztés]Ezek a katák a vakizasival végrehajtott katákat tanítják.
| Vakizasi no kata 脇差之形 |
|---|
| Kiridome 切留 |
| Cukidome 突留 |
| Ukenagasi 受流 |
| Kiriage 斬上 |
| Kuraizume 位詰 |
Titkos kata
[szerkesztés]Titkos katának, vagyis naiden kataknak azokat nevezzük, melyek valami ritka, vagy váratlan támadási/védekezési technikát oktattak, emiatt csak a legmagasabb mesterszinteken tanulhatták az iaidót gyakorlók. Emiatt ezt a régi időkben nagyon rejtegették, titkolták. Mára már ismertek ezek a katák, de a tanulásukat most is csak a magas szinteken (2-3 dantól felfele) engedélyezik. Eredetileg 3 ilyen titkos kata létezett, ezt mára kettő másikkal kibővítették.
| Naiden Kata 内伝 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Dzsinrai 迅雷 | ||||||
| Mikaeri 見返り | ||||||
| Icsidzsin 一陣 | ||||||
| Cugikagekannó 月影感応 | ||||||
Sófú 梢風
Kumitacsi[szerkesztés]A tényleges vívást szintén formagyakorlatokon keresztül párosan fakarddal (bokken) gyakorolják. Ezt nevezzük Kumitacsinak (組太刀), vagy Iai no katának (居合之形).
Tamesigiri[szerkesztés] Tamesigirinek, vagyis próbavágásnak hívjuk az éles Szamurájkarddal (真剣sinken)történő vágásgyakorlatokat. Az éleskarddal történő gyakorlást és vágásokat (így a tamesigirit is) a veszélyessége miatt csak 1 dan mesterszint felett engedélyezik. A tamesigiri minden esetben egy japán tatami nádszőnyeg összetekerve, majd beáztatva. Így közel olyan ellenállóságot képez, mint egy élő szövet (pl. emberi kar, vagy egy láb). Gekken[szerkesztés]A gekken egy régi vívástípus, melyet páncélban, bambuszbotokkal gyakoroltak az éles párviadalokat imitálva. A páncélnak és a rugalmas kardnak köszönhetően itt kisebb volt a sérülés kockázata, így a vágásokat teljes erővel lehetett bevinni. A Gekkenben előfordulnak földreviteli, földharci és lefegyverzési technikák is. Ezt a gyakorlás módot sok iskola mai napig tartja, mint például a Kasima sinden dzsikisin kage-rjú. A Második világháború után a technikákat és a felszerelést csoportosították, csak néhány páros katát tartottak meg. Szigorú szabályok közé szorították a vívást és megalakult a kendó. Fokozatok[szerkesztés]A dzsúdó megalapításakor vezették be a tanuló- (kjú) és mesterfokozatokat (dan). Mint a legtöbb japán harcművészet, az iaidó és így Mugai-rjú is átvette ezt a típusú rangsorolást. A szintet az övön a karate , vagy a dzsúdó val szemben nem visel. A japán vívásban az az elterjedt szokás maradt meg, hogy a szintet a technikai tudás adja, amit azonnal látni a tatamira történő lépéskor így övszínre nincs szükség. 6 tanulófokozatot és 8 mesterfokozatot különböztetünk meg. Első amivel mindenki kezd az a mukjú (szint nélküli), majd ezt követik 5kjútól visszafele számolva 1kjúig a tanulószintek. Első dan-t hívják sodannak. Aki ezt a szintet eléri, az már jogosult az önálló oktatásra. A mestert mindig Szenszejnek nevezik, a magasabb szintű tanulótársat pedig Szenpájnak. Felszerelés[szerkesztés] Ruházat[szerkesztés]Ruházata a hagyományos szamuráj ruha maradt. Ez egy felső giből és egy bőszárú nadrágból, a hakamaból áll. A gi-t egy hosszú övvel kötik meg a hakama alatt, amibe a kardot is bújtatják. 5 dan fokozattól felfele engedélyezik a családi címerrel ellátott kabát, a haori viselését. Edzésen és bemutatókon egyaránt engedélyezett a japán cipő, a tabi viselése. Fegyverek[szerkesztés]A Mugai-rjú alapfegyvere természetesen a szamurájkard. A gyakorlás módja és a megszerzett szint szabja meg, hogy milyen fegyvert használhat a tanuló. A hagyományos katanán túl vannak kodacsi, vagyis rövidkardos technikák is. Iaitó[szerkesztés]Az egyedül végzett formagyakorlatokat, a katákat iaitókkal (japánul: 居合刀) tanulják, melyek az éles katanával és vakizasival teljesen megegyezők azt leszámítva, hogy nincsenek kiélezve. Így a gyakorlás a kezdetekben is biztonságos. Sinken[szerkesztés]A tamesigiri próbavágásokra igazi kardot, vagy más néven sinkent (japánul: 真剣) használnak. Ezt csak 1 dan mesterszint felett engedélyezik, mivel a kardok borotvaélesek, könnyen balesetet okozhatnak egy nem megfelelően betanult gyakorlat végrehajtásakor. Bokken/ Bokutó[szerkesztés]A bokken, vagy más néven bokutó az éles kardhoz nagyon hasonlító fakard, mellyel a kezdők a katákat, később pedig a páros formagyakorlatokat, a kumitacsikat gyakorolják. A fakardokhoz is tartozik kardhüvely így a kardrántási technikákat ugyanúgy lehet gyakorolni vele. Sinai[szerkesztés]A sinai négy darab bambusz lécből összeállított rendkívül rugalmas kard. A gyakorlók csak páncélban történő víváskor alkalmazzák. Páncél[szerkesztés]Manapság használt páncél teljes mértékben megegyezik a közismert kendó páncéllal. A kardrántáshoz egy plusz övet használnak melyet egy karikával látnak el, hogy a Sinai bambuszkardot úgy viselhessék, mint az éles társát. Megjelenése a médiában[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|
