Kasima sinden dzsikisin kage-rjú

A kasima sinden dzsikisin kage-rjú (japánul: 鹿島神傳直心影流, rövidebb nevén: dzsikishin kage-rjú) egy hagyományos japán harcművészeti iskola, úgy nevezett korjú. Két, teljesen különálló iskola is működik ezen a néven. Az első, a régi japán kardvívás, a kendzsucu technikával foglalkozik és ezen a néven az 1700-as évektől működik, a másik a japán alabárd, a naginata kezelésével foglalkozik, ezt 1860-ban alapították.^[1] Ez a szócikk a kasima sinden dzsikisin kage-ryú kenjutsu, azaz a kardvívó stílussal foglalkozik.

Az iskola neve

Az iskola nevének nincs hivatalosan meghatározott, vagy egységesen elfogadott jelentése. A legtöbb, a stílussal foglalkozó írásműben - melyeket az iskola különböző ágainak vezetői írtak - eltérő jelentéstartammal jelenik meg az iskola neve. Ezek a változások nagymesterről nagymesterre történtek, de sok félreértés és vita után a hetedik nagymester véglegesítette az írásjegyeket.

Magyarországon több, nem hivatalos fordítása, értelmezése is létezik az iskola nevének. Ám e fordítások sokszor nem pontosak, keveredhetnek bennük az időben eltérően használt fogalmak, így írásban ezeket nem használják.

Története

Egy Aizu Iko nevű szamuráj 1490-körül hozta létre saját vívóstílusát, melynek a kage-rjú, azaz az "Árnyék-iskola" nevet adta. Az ő kortársa lehetett Szugimoto Bizen no Kami Naokacu (1467–1524), aki szintén kialakította saját stílusát, a kasima sinkage-rjú iskolát. Ismert, hogy egy bizonyos Kamiizumi Isze no Kami Hidecuna (1508-1577?) nevű magas rangú szamuráj elsajátította, majd sinkage-rjú, azaz "Új árnyék-iskola" néven szintén tovább fejlesztette ezeket a stílusokat, és a ma Japánban ismert Sinkage-iskolák nagy része az ő iskolájából származtatható. A dzsikisin kage iskola leszármazási vonala szerinti ötödik nagymester, Kamija Densinszai Szadamicu (1582–1663) kezdte el oktatni ezt a stílus dzsikisin-rjúként. Utóda, a hatodik nagymester, Takahasi Dandzsozaemon Sigeharu (1610–1690) az iskola nevét dzsikisin szeitohára változtatta, míg végül a (majdnem) végleges nevét a hetedik nagymester, Jamada Heizaemon (1639–1716) által érte el, mint dzsikisin kage-rjú.

Heizaemon mester súlyos sérülést szenvedett tizennyolc éves korában, egy bokutóval vívott párbaj során, ezért harminckét éves koráig nem is edzett. Ekkor hallott először Takahasi mester iskolájáról, ahol védőkesztyűt (kote), és védőmaszkot (men) használtak, hogy elkerüljék a sérüléseket. Negyvenhat évesen megkapta mesterétől a menkjo kaident, ezzel megszerezve az iskola legmagasabb fokozatát, s vált az iskola következő nagymesterévé. Hogy még biztonságosabbak, ám mégis élethűek legyenek az edzések, Jamada bevezette a fukuro sinai nevű eszközt, a hagyományos bokken mellé. Harmadik fia – az iskola nyolcadik örököse – Naganuma Sirozaemon Kuniszato (1688–1767) volt, aki végül teljessé tette a védőfelszerelést, használatát pedig általánossá az iskolában, gyakorlatilag megalkotva a modern kendóban is ismert védőfelszerelést, a bógut.

A kilencedik nagymestertől, Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito (1702–1772) mestertől az iskola két ágra szakadt, a fudzsikava-hára és a naganuma-hára. A fudzsikava-ha örököse volt a tizennegyedik nagymester, Szakakibara Kenkicsi (1830–1894), aki szerte Japánban ismert, és kiváló vívó volt. Őt tizenötödik nagymesterként Jamada Dzsirokicsi (1863–1930) követte, de mellette másik kiváló tanítványa, Macudaira Jaszutosi is saját ágat alkotott az iskolából, macudaira-ha néven (emellett egy harmadik tanítvány, bizonyos Nomi Teidzsiro létrehozta a nomi-ha ágat is). Az ő örököse volt Makita Sigekacu, aki a Meidzsi-restaurációt kísérő harcok után Hokkaidó szigetére vonult vissza, Acuta községbe. Itt hozta létre Dzsikisin-kan nevű edzőközpontját, melyben dzsikisin kage-rjút és kjúdót oktatott. Az ő unokája, Szuzuki Kimijosi (1934–), aki idős kora ellenére jelenleg is aktív oktatója az iskolának.^[2]

Nagymesterek

Nagymester	A rjú neve		Szeito-ha	Hjakuren-kai			Nomi-ha	Dzsikisinkan (korábban Sinbukan)
Nagymeser	A rjú neve	Naganuma-ha^[3]	Szeito-ha	Hjakuren-kai^[4]			Nomi-ha	Dzsikisinkan
alapító	Kasima sin(kage)rjú	Macumoto (Szugimoto) Bizen-no-Kami (松本備前守, 1467–1524)
2.	Sinkage-rjú	Kamiizumi Isze-no-Kami Nobucuna (上泉伊勢守信綱, 1508–1577)
3.	Sinkage-rjú	Okujama Kjúkaszai Taira no Kimisige (奥山休賀斎平公重, 1528–1602)
4.	Sin sinkage-rjú	Ogaszavara Gensinszai Minamoto no Nagaharu (小笠原源信斎源長冶, 1574–1644)
5.	Sinkage dzsikisin-rjú	Kamija Densinszai Szadamicu (神谷伝心斎直光, 1582–1663)
6.	Dzsikisin Szeitó-icsi-rjú	Takahasi Dandzsózaemon Sigeharu (高橋弾正左衛門重治, 1610–1690)
7.	Dzsikisinkage-rjú	Jamada Heizaemon Micunori (Ippúszai) (山田平左衛門光徳(一風斎), 1638–1718)
8.		Naganuma Kuniszato Sirozaemon (長沼四郎左衛門国郷, 1688–1767)
9.		Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito (長沼活然斎藤原綱郷, 1702–1772)
10.		Naganuma Sirozaemon Szukeszato	Fudzsikawa Jasiró Uemon Fudzsivara no Jorihito (藤川彌司郎右衛門尉藤原近義, 1726–1798)
11.		Naganuma Sirozaemon Maszaszato	Akaisi Csikajosi (赤石近義, 1749–1825)
12-		Naganuma Goro Jaszuszato	Dannó Gennosin Jositaka (團野源之進義高, 1761–1849)
13.		Naganuma Sirozaemon Kacuszato	Odani Simosza-no-kami Nobutomo (男谷下總守信友, 1798–1864)
14.		Szakai Szukenodzso Maszatada	Szakakibara Kenkicsi (榊原鍵吉, 1830–1894)^[5]
15.		Szakai Dzsihei Tadaaki	Jamada Dzsirókicsi (山田次朗吉, 1863–1930)^[6]				Nomi Teidzsiro (野見錠次郎)	Macudaira Jaszutosi (松平, 1835–1880)
16.		Szakai Kindzsiro Tadaari	Kavasima Takasi (川島堯)	–	Ómori Szógen (大森曹玄, 1904–1994)		Nomi Hamao	Makita Sigekacu (牧田重勝, 1849–1914)
17.		Szakai Tokutaro	Ōnishi Hidetaka (大西英隆, 1906–1966)		Szaszaki Genszó (佐々木玄宗, b. 1947)	Terajama Kacudzso (1938–2007)	Isigaki Jaszuzó (石垣安造)	Szuzuki Kimijosi (鈴木公宜, 1934-)
18.		Szakai Kacuenszai	Namiki Jaszusi (並木靖, 1926–1999)	17. nagymester: [Hjakuren Kai 1. nagymester] Hajakava Kóicsi (早川幸市)	–	–	–	–
19.		Szakai Kacudenszai Kacuja	Itó Maszajuki (伊藤雅之, c. 1930–2001)	18. nagymester: [Hjakuren Kai 2. nagymester] Ivasza Maszaru (岩佐勝, 1945)	–	–	–	–
20.		Szuzuki Kimijosi (鈴木公宜, 1934-)	Josida Hidzsime (吉田基, c. 1945)	–	–	–	–	–
21.		-	-	-	-	-	-	-

Klasszikus formagyakorlatok

Ezeket a gyakorlatokat klasszikus katáknak nevezzük, mivel Szakakibara Kenkicsi nagymester idejéig csak ezeket gyakorolták az iskolában. Az őt követő nagymesterek már létrehoztak saját katákat is.^[4]^[7]

A klasszikus katák a következők:

Az iskola a világban

Az alábbi táblázatban látható, hogy a világ mely részein oktatnak dzsikisin kage-rjú kendzsucut, avagy annak valamely formagyakorlatát. Ahol a klasszikus katákat gyakorolják, ott valamelyik hivatalos dzsikisin kage-irányzat működik. Ahol azonban csak egy-egy formagyakorlatot tanulnak, ott általában mint "vendég stílus" van jelen az iskola valamely más harcművészet (például aikidó, karate vagy kendó) edzésein.

Kontinens	Ország	Város	Gyakorolt katák	Irányzat és oktató
Ázsia	Japán	Tokió (東京)	klasszikus katák	Joshida Hidzsime
Ázsia	Japán	Kóbe (神戸市)	klasszikus katák
Ázsia	Japán	Jokohama (横浜市)	klasszikus katák
Európa	Csehország	Prága	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Írország	Ballina	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Lengyelország	Kołobrzeg	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Lengyelország	Toruń	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Németország	Berlin	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Németország	Halle an der Saale	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Budapest	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Gödöllő	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Pécs	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Dunakeszi	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Kecskemét	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Olaszország	Torino	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Olaszország	Imperia	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Olaszország	La Spezia	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Észak-Macedónia	Szkopje	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Hollandia	Utrecht	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Hollandia	Amszterdam	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Szerbia	Belgrád	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szerbia	Újvidék	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szerbia	Versec	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szerbia	Niš	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szlovákia	Szered	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Szlovákia	Pozsony	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Aarau	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Bázel	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	La Chaux-de-Fonds	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Neuchâtel	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Zürich	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Winterthur	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Észak Amerika	USA	Rockville, Maryland	klasszikus katák	Namiki Jaszusi vonala
Észak Amerika	USA	Chicago, Illinois	Hódzsó no kata	Omori Szógen vonala
Észak Amerika	USA	Honolulu, Hawaii	Hódzsó no kata	Omori Szógen vonala
Kontinens	Ország	Város	Gyakorolt katák	Irányzat és oktató

A dzsikisinkage-rjú Magyarországon

Magyarországon 1998-óta van lehetőség a stílus tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző Szuzuki Kimijosi nagymesternek.^[8]^[2] Ő Sinbukan-dodzsó néven hozott létre egy klubot, ahol előbb Godzsú-rjú karatét, majd kendzsucut kezdett oktatni.^[7] A klub neve 2018 januárjától - nagyapja régi klubjának emlékére - Jikishinkan Dojo.^[7] Jelenleg Szuzuki Kimijosi nagymester szakmai irányítása alatt itthon - a pécsi klubon kívül - Budapesten és Gödöllőn, Kecskeméten, Sopronban, valamint Cegléden vannak klubok.^[7] Érdemes megemlíteni, hogy a magyar irányvonal két ágra szakadt, Szuzuki Kimiyosi mester tanítványai közül jelenleg tizenketten rendelkeznek állandó oktatói és vizsgáztató engedéllyel. Illetve több klub működik ideiglenes engedéllyel szakmai vezetése mellett.^[7]

A Sinbukan-vonal egyik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák gyakorlása, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait.^[7]

Jegyzetek

↑ Women Warriors of Japan, part 4. www.koryu.com. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
↑ ^a ^b Archivált másolat. [2017. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
↑ Jikishin Kage-ryu Kenjutsu (magyar nyelven). www.jikishinkageryu.eu. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
↑ ^a ^b 鹿島神傳直心影流. www.kashimashindenjikishinkageryu.com. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
↑ “Famous Swordsmen of Japan (1): Kenkichi Sakakibara,” by Takefumi Hiiragi (amerikai angol nyelven). blog.aikidojournal.com. [2013. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
↑ http://int.kateigaho.com/list_21.html Archiválva 2008. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Sekai Bunka Publishing. Tokyo, Japan, magazine, 2008, pages 70–73. ISBN 978-4-418-07143-2.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Jikishin Kage-ryu Kenjutsu (magyar nyelven). jikishinkageryu.eu. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
↑ Gubacsi Attila: 21 szamuráj : beszélgetések Magyarország vezető harcművészeivel : történetek és tanítások. Barta Balázs. 2009. ISBN 9789630673525

Források

kenjutsu.hu (a szerkesztők engedélyével)
Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu, Shinbukan Dojo (az iskola vezetője: Suzuki Kimiyoshi sensei, menkyo kaiden)
Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu, nemzetközi weblap (szerkesztő: Goshinkan Dojo)
Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu, Inazuma Dojo (Vida Gergely és Pozsgai József iskolája)
Az angol Wikipedia szócikke Kamiizumi Nobucuna mesteről
Az angol Wikipedia szócikke a Dzsikisin-kage Rjúról

Külső hivatkozások

Kenjutsu.lap.hu (linkgyűjtemény)

[1] Women Warriors of Japan, part 4. www.koryu.com. (Hozzáférés: 2017. május 7.)

[:0-2] Archivált másolat. [2017. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 20.)

[3] Jikishin Kage-ryu Kenjutsu (magyar nyelven). www.jikishinkageryu.eu. (Hozzáférés: 2017. május 7.)

[:1-4] 鹿島神傳直心影流. www.kashimashindenjikishinkageryu.com. (Hozzáférés: 2017. május 7.)

[5] “Famous Swordsmen of Japan (1): Kenkichi Sakakibara,” by Takefumi Hiiragi (amerikai angol nyelven). blog.aikidojournal.com. [2013. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 7.)

[6] ttp://int.kateigaho.com/list_21.html Archiválva 2008. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Sekai Bunka Publishing. Tokyo, Japan, magazine, 2008, pages 70–73. ISBN 978-4-418-07143-2.

[:2-7] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Jikishin Kage-ryu Kenjutsu (magyar nyelven). jikishinkageryu.eu. (Hozzáférés: 2018. január 20.)

[8] Gubacsi Attila: 21 szamuráj : beszélgetések Magyarország vezető harcművészeivel : történetek és tanítások. Barta Balázs. 2009. ISBN 9789630673525

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]