Mrakodol
| Mrakodol | |
 | |
| Mrakodol (Briševci) látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kostajnica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 333 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 18,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 183 m |
| Terület | 17.86 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 23″, k. h. 16° 31′ 43″45.206400°N 16.528600°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 23″, k. h. 16° 31′ 43″45.206400°N 16.528600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mrakodol (szerbül: Мракодол), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kostajnica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 71, közúton 96 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, 150 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una jobb partjától délre húzódó dombvidéken fekszik. Mrakodol település két irányban húzódik, az egyik az Una folyó völgye, a másik a Strigova folyó völgye mentén. Az Una folyó mentén húzódó részt Briševcinek hívják. A második rész, Rijeka nem rendelkezik egyértelmű határral, mert azt a részt fedi le, amely közvetlenül kapcsolódik Bubnjaricához, amely Kostajnica része, majd csatlakozik a Briševactól a település belsejébe vezető úthoz. A település a lakosság számához képest viszonylag nagy területű, Kostajnica község teljes területének több mint egyötödét (20%) foglalja el. Földrajzi és talajtani adottságait tekintve Mrakodol falu Kostajnica község Dolina Strigova nevű kistérségéhez tartozik.[3]
Mrakodol egy meglehetősen nagy, szétszórt típusú település. A település egyik része a két önkormányzati központot, Kostajnicát és Novi Gradot összekötő főút mentén fekszik. A Mrakodol - Briševci településrész egy kompakt típusú település, mely természetes kapcsolatot jelent Grdanovac falu és maga Kostajnica között. A településnek ezen a részén az Una folyó mellett számos nyaraló található, valamint itt ömlik az Unába a Strigova folyó. Mrakodol - Rijeka település másik része a Strigova folyó völgyében található. A település fiziognómiája szerint Mrakodol falunak ez a része nagyon hasonlít a Kostajnica község Gonji fennsíkját alkotó többi községhez. Ami az urbanizációt illeti, a Kostajnica város területével szomszédos település egy része magának a városnak a szerves részévé nőtte ki magát. Hasonló a helyzet, csak nagyobb léptékben, Tavija településsel is.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 311 | 307 |
| Bosnyák | 47 | 19 |
| Horvát | 1 | 3 |
| Jugoszláv | 0 | 1 |
| Egyéb | 0 | 3 |
| Összesen | 359 | 333 |
Története
[szerkesztés]Mrakodol község régészeti lelőhelyei közül két jelentősebb lelőhely található. Az első egy vaskohó a rómaiak idejéből Briševci faluban. A második az őskori és középkori település, az Oštra glavica lelőhelyen (késő bronz- és vaskor, valamint kora középkor).[3][5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó község részeként a településnek 43 háztartása és 250 ortodox szerb lakosa volt.[6]1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Mrakodol községben 107 háztartást, 593 ortodox szerb és 34 katolikus horvát lakost találtak.[7]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 100 háztartása és 683 lakosa volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kostajnica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]Mrakodol település kettős fekvésének megfelelően itt is két jól elkülönülő mezőgazdasági övezet található. Az első az Una folyó mentén, a második a Strigova folyó mentén. Az Una folyó menti területen kukorica-, búza-, árpa- és egyéb gabonaföldek váltakoznak. A Strigova folyó menti második övben a vízfolyás mindkét oldalán keskeny mezők találhatók, ahol elsősorban kukoricát vetnek. Ebben a két övezetben az emberek ma is állattenyésztéssel foglalkoznak, sertést, szarvasmarhát és baromfit nevelnek.[3]
Az itt kitermelt ásványi nyersanyag a diabáz kőzet, amely a Strigova völgyében található településrészen található, és amely a legjobb minőségű beton előállítására, de utak és autópályák építésére is felhasználható.[3][9]
Kultúra
[szerkesztés]- A mrakodoli kultúrházat sajnos csak ritkán használják helyiek összejövetelére, és meglehetősen elhanyagolták.[3]
- A sport-rekreációs infrastruktúrából említésre méltó az itt található vadászház.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mrakodol település szakrális épülete az ortodox templom, amelyet Szent Lázár cárnak szenteltek, a másik neve pedig Szent Vid. Ebben a templomban nem rendszeresen, hanem csak alkalmanként tart istentiszteletet az a pap, aki kostajnicai Szentháromság templomban végzi szolgálatát. A helyiek tudják, mikor kell összegyűlni e templom körül a nagyobb ünnepekre és más alkalmakra.[3]
- Briševići – 2. – 4. századi római vaskohó maradványai. A talajban egy méter mélységig találhatók kohósalak, téglatörmelék és kerámiatöredékek.[5]
- Oštra Glavica – őskori és középkori település maradványai. A részben erodálódott lelőhely platójának déli oldalán található őskori és középkori kerámiatöredékek. A település korát részben a bronzkorra és a vaskorra, részben pedig a kora középkorra teszik.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20273
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20273
- ↑ a b c d e f g h „Студија интегрисаног развоја руралних подручја општине Костајница”, Еда – Агенција за развој предузећа и радна група за израду студије општине Костајница, новембар 2012.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kostajnica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o.
- ↑ „СЛУЖБЕНИ ГЛАСНИК ОПШТИНЕ КОСТАЈНИЦА БРОЈ 6/15”,скуптшина општине Костајница и одговарајуће институције оптшине Костајница, страна 23, 25. маја 2015.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Мракодол című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
