Gornja Slabinja
| Gornja Slabinja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kostajnica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 106 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 21,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Terület | 4,94 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 12″, k. h. 16° 35′ 55″45.170000°N 16.598611°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 12″, k. h. 16° 35′ 55″45.170000°N 16.598611°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Slabinja (szerbül: Горња Слабиња), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kostajnica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 66, közúton 84 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re délkeletre, 330 – 380 méteres tengerszint feletti magasságban, a Gornji-fennsík területén fekszik. Dombos terület, melyet kisebb vízfolyások, erdők, tisztások szabdalnak. Ez a dombos terület erdőkben gazdag (melyből kiemelkednek a gesztenyeerdők). Falusias, szétszórt típusú település.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 154 | 105 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 154 | 106 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Slabinja község részeként a településnek 133 háztartása és 867 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Slabinja községben 126 háztartást, 985 ortodox szerb, 2 muszlim és 2 katolikus lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Slabinja községnek 145 háztartása és 1090 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kostajnica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]A terület fő gazdasági tevékenysége a mezőgazdaság. A földművelés (kukorica és búza) és az állattenyésztés (tehén és juh) mellett a gyümölcstermesztés (alma és málna) a meghatározó.[3]
Sport
[szerkesztés]Gornja Slabinja minden évben húsvéti húsvéti teremfoci tornát rendez.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20273
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20273
- ↑ a b c „Студија интегрисаног развоја руралних подручја општине Костајница”,Еда – Агенција за развој предузећа и радна група за израду студије општине Костајница, новембар, 2012.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kostajnica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 174. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 108. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Горња Слабиња című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
