Gumnjani
| Gumnjani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kostajnica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 9,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,24 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 11″, k. h. 16° 32′ 45″45.169700°N 16.545800°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 11″, k. h. 16° 32′ 45″45.169700°N 16.545800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gumnjani (szerbül: Гумљани), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kostajnica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 67, közúton 88 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délre, a Strigova jobb partján és a környező dombvidéken, 240 – 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Gumnjani Kostajnica községben a Gornji-fennsík területén található. Több, kis településből áll, melyekből maga a központi falu területe egy völgyben tömörül, amelyet erdő vesz körül. Ezen a településen a talaj minősége szemmel láthatóan jobb a központi település környékén található többi talajnál, mert itt nagyon sokan foglalkoznak állattenyésztéssel, és műtrágyával javítják a talaj minőségét. A település vidéki jellegű, részben elpusztult. A lakosság e régióból való elvándorlása miatt a lakosság többsége ma már többnyire a központi településen összpontosul.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 50 | 38 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 51 | 38 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kostajnica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]A területen a fő gazdasági tevékenység a mezőgazdaság. A földművelés (kukorica, búza, árpa, zab) és az állattenyésztés (tehén, juh és kecske) mellett a gyümölcstermesztés is meghatározó.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20273
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20273
- ↑ a b „Студија интегрисаног развоја руралних подручја општине Костајница”,Еда – Агенција за развој предузећа и радна група за израду студије општине Костајница, новембар, 2012.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kostajnica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Гумљани című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
