Dunahidas
| Dunahidas (Most pri Bratislave) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Pozsonyi | ||
| Járás | Szenci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1235 | ||
| Polgármester | František Mastný | ||
| Irányítószám | 900 46 | ||
| Körzethívószám | 02 | ||
| Forgalmi rendszám | SC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3913 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 113 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 130 m | ||
| Terület | 19,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 08′ 27″, k. h. 17° 16′ 10″48.140833°N 17.269444°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 27″, k. h. 17° 16′ 10″48.140833°N 17.269444°E | |||
| Dunahidas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunahidas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Dunahidas (korábban Pruck, szlovákul Most pri Bratislave, németül Bruck) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsony központjától 12 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik. 1947 óta Hideghét tartozik hozzá.
Nevének eredete és jelképei
[szerkesztés]Neve a Kis-Dunán itt átvezető híddal kapcsolatos. Az új címerét 2000-ben fogadták el. Kék pajzsban, zöld mezőn álló ezüstruhába öltözött szent, arany nimbusszal. Jobb kezében jobbharánt aranykopját tart, baljában aranycsatos ezüstövet. Előzménye egyházi motívum, Szent Tamást ábrázoló pecsétlenyomat a 17. századból.[2]
Története
[szerkesztés]Már a 8. században szláv település volt a helyén.[forrás?]
A falu első fennmaradt írásos említése oklevélben 1238-ban Pruck alakban történt. A faluba a 13. században németeket telepítettek be, akik kiváltságokat is kaptak. Az oklevelek szerint már korábban is volt temploma. 1315-ben említik régi templomát,[3] majd 1335-ben, 1390-ben és a Pázmány-féle jegyzékben.
Egykor az éberhárdi uradalomhoz tartozott. 1562-ben lakói reformátusok lettek. A török elleni és a kuruc harcok következtében elnéptelenedett. A 18. század második felében Karintiából érkeztek német ajkú katolikus telepesek ide, katolikus plébániáját 1762-ben alapították újra.
Vályi András szerint "PRUK. Portalis Német falu Pozsony Vármegyében, az Éberhárdi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Éberhárdnak szomszédságában, Püspöki, és Szúnyogdihoz is közel; határja 2 nyomásbéli, legelője kevés, de hasznos; réttyei közel vagynak az erdőhöz."[4]
Fényes Elek szerint "Pruck, német falu, Poson vmegyében, a pesti országutban, a Csalóközben, 753 katholikus 13 evangelikus, 7 zsidó lak. Kis erdő. F. u. az eberhárdi uradalom."[5]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. A németeket 1945-ben kitelepítették, helyükre szlovákok települtek.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 921 lakosából 549 német, 314 magyar, 10 szlovák anyanyelvű és 48 csecsemő volt. Hideghét 146 lakosából 95 magyar, 28 szlovák, 14 német anyanyelvű és 9 csecsemő volt.
1910-ben 1161 lakosából 1008 német, 121 magyar, 22 szlovák és 10 egyéb anyanyelvű volt. Hideghét 123 lakosából 106 magyar, 16 német és 1 más anyanyelvű volt.
1921-ben 1375 lakosából 1024 német, 288 magyar és 51 csehszlovák volt.
1930-ban 1471 lakosából 1343 német, 82 magyar, 29 csehszlovák és 5 zsidó volt. Ebből 1462 római katolikus, 5 izraelita, 3 evangélikus és 1 egyéb vallású.
2011-ben 2144 lakosából 1883 szlovák és 41 magyar volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Burger György Kristóf (1622–?) evangélikus lelkész.
- Itt szolgált Bognár Gergely (1868-1947) szentszéki tanácsos, kanonok, plébános.
Nevezetességei
[szerkesztés]-
Első világháborús emlékmű -
-
- Gótikus Jézus Szíve temploma a 15. században épült, a 16. század második felében, majd 1910-ben átépítették. Korabeli freskói és 14. századi kő keresztelő medencéje van.
- A Hideghéthy család kastélya a 17. században épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Heraldický register SR[halott link]
- ↑ Pozsonyi káptalan, Capsa 60, fasc. 5, No. 3.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Štefan Oriško 2007: K výsledkom výskumu kostola v Moste pri Bratislave. In: Archaeologica historica 32.
- Mária Smoláková 2007: Stredoveké nástenné maľby kostola v Moste pri Bratislave. In: Archaeologica historica 32.
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
A Szenci járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
