Ugrás a tartalomhoz

Molnár Krisztina Rita

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Molnár Krisztina (egyértelműsítő lap).
Molnár Krisztina Rita
Élete
Született1967. október 11. (57 éves)
Budapest
Nemzetiségmagyar
SzüleiMolnár László (zeneszerző)
Gyermekeiegy lánya és két fia van
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza
Első műveKözelkép (verseskötet, 1998)
Irodalmi díjai
  • Nizzai Kavics-díj (2010)
  • OIK Műfordító pályázat
    III. díj (2010)
  • Aranyvackor Pályázat
    (a Naphegy Kiadó és a Prae.hu különdíja, 2011)
  • Spangár-díj (2011)
  • Érzékek útvesztői
    (Magyar Nemzeti Múzeum) pályázat I. díj (2011)
  • Litera nyílt verspályázat
    2. díj (2012)
  • NKA alkotói ösztöndíj (2012, 2014)
  • Szépíró-díj (2018)
  • Visegrád Literary Residency Program
    – alkotói ösztöndíj (2019)
  • Salvatore Quasimodo költőverseny
    – oklevél (2009, 2020)
  • Bárka-díj (2020)

Molnár Krisztina Rita (Budapest, 1967. október 11. –) magyar költő, író, tanár, múzeumpedagógus.

Családja

[szerkesztés]

Édesapja Molnár László zeneszerző, karmester, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, édesanyja Ferenczi Mária.

Három gyermeke van: Péter, Emma, Márton.

Tanulmányai

[szerkesztés]

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon magyar-könyvtár szakos diplomát, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Karon magyar szakos, később múzeumpedagógus diplomát szerzett.

Művészetének jellemzése

[szerkesztés]

Szakmai tagságai: a Szépírók Társasága és a Magyar Műfordítók Egyesülete tagja.

"De nem attól jók ezeket a szövegek, hogy hosszabbak vagy rövidebbek, hanem attól, hogy mögöttük van egy karakteres hang. Mindig ott van ez a hang, és ezért egybeolvasva az egész kötetet jobban megszeretjük az írót, mint ha az egyes darabok csak külön-külön kerülnének elénk. Mert a beszélő habitusát szerethetjük meg." (Károlyi Csaba)[1]

"Az epikától elvárható írói távolságteremtés helyett Molnár Krisztina Rita olyan közel megy a szereplőihez, amennyire csak lehetséges, mintha az írás aktusa révén maga is részese akarna lenni a cselekménynek, ott hallgatna s beszélne a közelükben, és ha a szereplők nem lennének annyira elfoglalva egymással, hallhatnák a lélegzetét is." (Tomaji Attila)[2]

"A Maléna kertje mese felnőtteknek, s gyerekeknek. Azt gondolnánk, hogy nehéz egy kötetben megszólítani a két korosztályt úgy, hogy mindenki megtalálja benne a neki valót. Molnár Krisztina Ritának ez nem okoz nehézséget." (Fodor Tünde)[3]

„Molnár Krisztina Rita Kőháza izzó téglából épült, szikrázó sziklára emelték porladó kezek. A legbelsőbb, láthatatlan szoba rejteke mégis hűvös; itt csillapodik meg az örökös lázban égő, szomjazó lélek, ahogy – a kötet szövegterein keresztül – az olvasó is ide érkezik meg végül. Eltévedni szinte képtelenség, hiszen minden lépcső és folyosó erre a helyre vezet. A nyolc ciklusba rendezett versek segítségével pedig nemcsak a ház zegzugait járhatjuk be, az általuk kinyitott ablakokon át egy titkos kertre is ráláthatunk, ha nem is sétálhatunk a falakon kívül.” (Papp Máté)[4]

"A novellák egytől egyig, témájuktól függetlenül húsba markoló, pontosan célzott, letisztult szövegek. Nem marad bennük sem idő, sem tér arra, hogy a felvett vagy a ránk kényszerített pózoknál időzzünk. Mindenik novella rajtuk túlra vezet, megmutatva a legkülönfélébb helyzetek és a sok-sok ránk égett szerep mögé nézve a lecsupaszított embert, kihangosítva annak legmélyebben személyes és leghitelesebb hangját, amit csak nőtől, férfitól vagy kamasztól hallhatunk. A Remélem, örülsz egy igen izgalmas novellaválogatás, ami a hétköznapi, de a rendkívüli helyzetek, jelenetek mélységein és magasságain is keresztülvisz." (Zólya Andrea Csilla)[5]

"nem ront neki súlyos metafizikai-egzisztenciális kérdéseknek, de fontos, hogy többnyire ezek közelében, vonzáskörében marad. A kötet számomra legrokonszenvesebb vonása éppen ez: életben tartja a nyugtalanságot, a feszült költői kérdezést, de higgadt marad, kíváncsi" (Görföl Balázs)[6]

"Molnár Krisztina Rita novelláiban is megvan minden hozzávaló és világról, emberről való tudás ahhoz, hogy a magyar rövidpróza legjobb hagyományaihoz legyen köthető a kötet. Nagyszerű írásművészet, mindenkinek ajánlom.” (Márton László)[7]

"A regény másik központi témája a számos aspektusban megjelenő, a mű befogadására is ható idő: az olvasónak – a vizuális és akusztikus ingerek sokaságával állandó pörgésben tartott, a folyamatos akciót, a megszakítatlan izgalmat lehetőleg rövid s cselekményorientált olvasmányaitól is elváró mai tízévesnek – le kell lassulnia egy olyan, első pillantásra unalmas történet átéléséhez, amelyben bodzaszedésen, beteglátogatáson, zongoravizsgán túl semmi, legalábbis semmi lélegzetelállító, veszélyes vagy durva nem történik. A temporalitás problematikája emellett jelenti a gyerek alig elkezdettségében végtelennek tűnő ideje (s az azzal egyenértékű, különösképp a nyári szünetben megtapasztalható szabadságérzet), illetve a végességbe már beletörődött szülők szigorúan (s többnyire mások által) beosztott, egyre fogyatkozó ideje közötti feszültséget." (Pataki Elvira)[8]

Kötetei

[szerkesztés]
  • Közelkép (verseskötet, Littera Nova, 1998)
  • Különlét (verseskötet, Pont Kiadó, 2008)
  • Kőház (verseskötet, Scolar Kiadó, 2013)
  • Maléna kertje (meseregény, Naphegy Kiadó, Bp., 2013)
  • Mákszem és Gubó eltűn(őd)ik (meseregény, Szentendrei Skanzen, 2015)
  • Kréta-rajz (meseregény, Naphegy Kiadó, Bp., 2016)
  • A víz ösvénye Térforgó (kisregény, Alexandra, 2016)
  • Derűs hétköznapok (gyermekkalendárium, Naphegy Kiadó, Bp., 2017)
  • Levél egy fjord partjáról (verseskötet, Scolar Kiadó, 2017)
  • A tűz ösvénye. Térforgó (kisregény, Naphegy, Bp., 2018)
  • Borostyán, az időkapus (meseregény, Móra, Bp., 2019)
  • Remélem, örülsz (novellák, Scolar, Bp., 2019 (Scolar live)
  • Lackfi János–Molnár Krisztina Rita: Titkos versműhely. Kreatív írás ötletek és tippek (Móra, Bp., 2019)
  • Szókimondóka. Útközben. Hallás; TreeFa World Productions, Kistarcsa, 2020 (Móna és Marci kirándul mesesorozat)
  • Szókimondóka. A fák között. Szaglás; TreeFa World Productions, Kistarcsa, 2021 (Móna és Marci kirándul mesesorozat)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Örülök (magyar nyelven). ES.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  2. ↑ tükör, Filed under Irodalmi: Tomaji Attila: Amikor a fegyenc megszólal (Molnár Krisztina Rita könyvéről) (magyar nyelven). Pannon tükör, 2020. január 8. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  3. ↑ Értékes mese – Molnár Krisztina Rita: Maléna kertje (hu-HU nyelven). Meseutca. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  4. ↑ www.docufox.hu, Docufox Kft: Tücsökzene - Bárkaonline (magyar nyelven). www.barkaonline.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  5. ↑ Jelen lenni a pillanatban… (Molnár Krisztina Rita: Remélem örülsz) - dunszt.sk | kultmag (magyar nyelven). dunszt.sk, 2020. május 21. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  6. ↑ Jelenkor | Archívum | „Be kéne bújni bárhova” (magyar nyelven). www.jelenkor.net. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  7. ↑ Remélem, örülsz (magyar nyelven). www.scolar.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  8. ↑ „https://ojs.lib.unideb.hu/studia/issue/view/270”. 

Források

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_Krisztina_Rita&oldid=26194237”