Ugrás a tartalomhoz

Mohácsi Jenő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mohácsi Jenő
1930 körül
1930 körül
SzületettKlein Jenő
1886. március 28.[1][2]
Mohács[3]
Elhunyt1944. július 8. (58 évesen)[1]
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohácsi Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mohácsi Jenő, 1903-ig Klein Jenő,[4] Mohács, 1886. március 28.[5]1944. július 8.) író, drámaíró, költő, műfordító.

Élete

[szerkesztés]

Klein Bernát (1857–1921)[6] borkereskedő és Armuth Hermin fia.[7] Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, majd jogi doktori végzettséget szerzett. Még egyetemi évei alatt Komjáthy Társaság néven irodalmi kört szervezett és részt vett a Tűz című folyóirat alapításában. 1908-ban újságírói pályára lépett, a Pester Lloydnál helyezkedett el.

A Nyugat 1926-os pályázatán díjat nyert Stella című novellájával. 1936-ban a Kisfaludy Társaság felvette tagjai közé. A Juda Halévy Társaság titkára, majd szintén titkára, 1942-től pedig alelnöke a Magyar Pen Clubnak. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[8]

Külföldi német folyóiratokban rendszeresen jelentek meg eredeti német nyelvű írásai, versei, továbbá jelentős energiát fordított klasszikus magyar színművek (pl. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája, Katona József: Bánk bán) nemzetközi megismertetésére, azzal is, hogy saját maga lefordította őket németre. Babits Mihály A gólyakalifa című regényét színpadra dolgozta át, de librettókat is írt Ábrahám Pál, Radnai Miklós, Siklós Albert, Szabados Béla és Zádor Jenő operáihoz és dalműveihez.

1944-ben, deportálás közben hunyt el, Békásmegyerről induló vonat lezárt vagonjában meghalt. A mohácsi városi könyvtár felvette a nevét.

Művei

[szerkesztés]
Meseköltő a Dunán c. elbeszéléskötet (Vajna és Bokor, Bp., 1941)
  • Crescens (versek, Budapest, 1905)
  • Hamu (dráma, 1908)
  • Janus lelke (versek, Budapest, 1909)
  • A fejedelmi hajó (dráma, 1912)
  • A nap hőse (dráma, ?)
  • Góliát (dráma, ?)
  • Stella (novellák, 1928)
  • Lidércke (regény Fráter Erzsébetről, Budapest, 1935)
  • Madách und die Tragödie des Menschen (Voinovich Gézával, Budapest, 1935)
  • Meseköltő a Dunán (elbeszélések, Budapest, 1941)
  • Jehuda ha-Lévi: egy nagy költő élete és életműve (tanulmány, Budapest, 1941)
  • Hegedű és koldusbot (regény Rózsavölgyi Márkról, Budapest, 1942)
  • Gemma (regény Dante feleségéről, Budapest, 1944)

Operaszövegkönyv

  • Etelka szíve (egyfelvonásos gyermek bibabó bábopera) (zene: Ábrahám Pál) (Premier: 1917. május, Budapesti Bábszínház)

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]