Sós Endre
| Sós Endre | |
| Született | 1905. július 18. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1969. július 12. (63 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (4A parcella 1. sor 1. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sós Endre (Budapest, 1905. július 18. – Budapest, 1969. július 12.)[2] magyar újságíró, író, lapszerkesztő, hitközségi elnök.
Élete
[szerkesztés]Sós (Schlesinger) Ármin (1873–1944)[3] közlekedési szakértő, a nagy-budapesti közlekedési hálózat egyik megteremtője, a "HÉV atyja" és Berczell Rózsi (1881–1944)[4] fia.[5] A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) végezte jogi tanulmányait, de a Népszavában megjelent verse miatt 1931-ben eltanácsolták az egyetemről. 1945 előtt az Esti Kurír, Az Újság, a Magyar Hírlap, a Reggeli Újság és A Toll című folyóirat munkatársa, illetve szerkesztője volt. Szerkesztette az Új Zsidó Könyvtár című sorozatot is. A második világháború idején munkaszolgálatra hívták be, 1944-ben a győri katonai fogházban ült. 1945 után a Népszava, majd 25 éven át a Magyar Nemzet főmunkatársa volt. 1957 és 1965 között a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének és a Budapesti Izraelita Hitközség elnöke. Főszerkesztője volt az Új Élet című izraelita felekezeti lapnak. Számos könyvet és tanulmányt írt. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Az újabb kutatások szerint ugyanakkor ügynökként is dolgozott.[6]
Autóbaleset áldozata lett.
Házastársa Koncz Ilona Erzsébet volt, akivel 1929. június 11-én Budapesten kötött házasságot. 1945-ben elváltak.[7] Második felesége Gellért Katalin (1915–1979) volt.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1957)[8]
Főbb művei
[szerkesztés]- A szimbolizmus az irodalomban (esszé, Budapest, 1924)
- Mi lesz Európával? (Budapest, 1931)
- Diktátorok és diktatúrák (Budapest, 1933)
- Európa drámája (Budapest, 1936)
- Becsapott ajtók ellen: a magyar zsidóság sorskérdései (Budapest, Periszkóp, 1938)
- Porszem és óriás (versek, Budapest, 1939)
- Emberdömping: az eviani konferencia és a zsidó kivándorlók világproblémája (Budapest, 1939)
- Fejek és elvek (Budapest, 1940)
- Zsidók a magyar városokban (Budapest, 1941)
- A zsidók útja a kálvinista Rómában (Debrecen) (Budapest, 1943)
- A nagyváradi zsidók útja (Budapest, 1943)
- Az emberi jogok (Budapest, 1945)
- Három mártír (Budapest, 1945)
- A nagyváros írói (Budapest, 1947)
- A demokrácia öngyilkossága. A weimari Németország végzetes útja (Budapest, Téka, 1947)
- Európai fasizmus és antiszemitizmus. Az üldözések kora (Budapest, 1948)
- Georges Politzer. A francia ellenállás harcos filozófusa (Budapest, 1949)
- Zola (Budapest, 1952)
- Cervantes (Budapest, Művelt Nép, 1955)
- Aki az égtől elragadta a villámot… (regényes Franklin életrajz; Budapest, 1957)
- Thomas és Heinrich Mann: a két írótestvér szenvedése, küzdelme és nagysága (Vámos Magdával, Budapest, Gondolat, 1960)
- Tanúvallomás. Cikkek, emlékezések (Budapest, 1962)
- Lincoln (Vámos Magdával, Budapest, Magvető, 1964)
- Felvillanó arcok. Arcképek, emlékezések (Budapest, 1965)
- Franklin vagyok Philadelphiából: Benjamin Franklin élete (Vámos Magdával, Budapest, 1970)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Meghalt Sós Endre (1969. július 13.) Magyar Nemzet, 25. évfolyam, 161. szám, 5. o.. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sós Ármin halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 218/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sós Árminné Berczell Rozália halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 263/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 514/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ https://www.szombat.org/tortenelem/lazitottak-a-templom-eladas-ellen
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 202/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Egyházi személyeket tüntetett ki az Elnöki Tanács (1957. december 31.) Magyar Nemzet, 13. évfolyam, 96. szám, 3. o. Online elérés
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
