Ugrás a tartalomhoz

Mirtuszolaj

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges mirtusz (Myrtus communis)

A mirtuszolaj a közönséges mirtuszból (Myrtus communis) nyert illóolaj, amit általában víz- vagy vízgőz-desztillációval állítanak elő a növény leveleiből, ritkábban a fás részeiből, virágaiból, terméséből. Megjelenése sárga vagy halványsárga folyadék, illata jellegzetes, kellemes. Összetételét tekintve többféle vegyületből álló keverék, amelyben leginkább terpének, terpenoidok és fenilpropanoidok fordulnak elő.

Felhasználják az élelmiszeriparban, a szesziparban, az illatszeriparban, a kozmetikai iparban, a gyógyászatban, illetve a hagyományos orvoslásban is.

Laboratóriumi körülmények között baktériumellenes, gombaellenes, és antioxidáns hatás tekintetében változó hatékonyságot mutatott.

A mirtuszolajat már az ókorban is ismerték és használták.[1]

Magyarországon forgalomba hozható gyógynövénytermékként, amely vonatkozásban a mirtuszolaj elnevezésen kívül a Myrti aetheroleum, illetve Aetheroleum myrti név használható.[2]

Tulajdonságai

[szerkesztés]

A mirtuszolaj sárga vagy halványsárga folyadék,[3][4][5] mely jellegzetes, kellemes illattal rendelkezik.[4][5][6]

A növényt vizsgáló egyik tanulmány szerint a mirtusz leveléből kivont illóolajnak friss, virágos illata van. Az éretlen gyümölcséből előállított illóolaj a levél illóolajához hasonló illattal rendelkezik. Ezzel szemben az érett gyümölcs illóolaja esetén keveredik a fanyar, terpénszerű szag és az erős eukaliptolillat.[7]

Összetétele

[szerkesztés]
Közönséges mirtuszból nyert illóolaj

A Myrtus communis illóolajának összetevői három főbb csoportba sorolhatók: terpének, terpenoidok és fenilpropanoidok.[8][9] A legjelentősebbnek számító összetevő az α-pinén és az 1,8-cineol.[9]

Az olaj főbb összetevői közül a mirtenil-acetát csak bizonyos termőhelyekről származó mirtuszokban fordul elő, így jelenléte alapján következtetni lehet a kemotípusra[* 1]. Előfordulását kimutatták Törökország, Horvátország, Albánia, Marokkó, Spanyolország, Portugália területeiről származó mirtuszolajban. A mirtenil-acetát hiányáról számoltak be Tunéziában, Görögországban, Olaszország Szardínia szigetén, és Franciaország Korzika szigetén lévő populációk esetén.[10]

A mirtuszolaj kemotípusok szerinti osztályozására Bradesi és munkatársai tettek javaslatot 1997-ben publikált tanulmányukban. Eszerint a növény illóolaja két csoportra osztható a mirtenil-acetát mennyiségétől függően. Mindkét csoport tovább osztható két alcsoportra az α-pinén mirtenil-acetáthoz vagy cineolhoz mért relatív aránya alapján.[11]

A mirtuszolaj profilja
származási hely növényi rész populáció jellege műszeres analízis típusa a kinyert olaj főbb összetevői
Albánia (Elbasan) levelek vadon termő GC-FID[* 2] + GC-MS α-pinén (20,25%), 1,8-cineol (16,63%), linalool (13,37%), limonén (12,34%), mirtenil-acetát (12,26%)[12]
Albánia (Elbasan) virágok vadon termő GC-FID + GC-MS mirtenil-acetát (16,85%), 1,8-cineol (13,79%), α-pinén (11,47%), linalool (9,64%), limonén (8,65%), linalil-acetát (3,20%), geranil-acetát (4,02%)[12]
Albánia (Elbasan) termés (bogyók) vadon termő GC-FID + GC-MS 1,8-cineol (17,87%), α-pinén (17,23%), mirtenil-acetát (16,08%), limonén (12,63%), linalool (9,49%), linalil-acetát (6,05%)[12]
Algéria (Ajn Defla tartomány) szárított levelek és virágok vadon termő GC-FID + GC-MS + NMR α-pinén (33,6%), linalool (14,8%), 1,8-cineol (13,3%), linalil-acetát (9,5%), limonén (4,6%), α-terpineol (4,2%), geranil-acetát (3,1%)[13]
Algéria (Chlef tartomány) szárított levelek vadon termő GC-FID + GC-MS limonén (23,4%), linalool (15,4%), geranil-acetát (10,9%), α-pinén (10,7%), linalil-acetát (8,2%), 1,8-cineol (6,6%), mircén (3,1%)[14]
Észak-Ciprus (Famagusta körzet) levelek vadon termő GC-MS 1,8-cineol (50,13%), linalool (12,65%), terpineol (7,57%), limonén (4,26%), neril-acetát (3,88%)[15]
Franciaország (Korzika) friss, föld feletti részek vadon termő GC-FID + GC-MS + NMR α-pinén (51,2%), 1,8-cineol (23,6%), limonén (5,9%), α-terpineol (3,8%)[11]
Görögország (Zákinthosz) szárított levelek vadon termő GC-MS mirtenil-acetát (33,8%), 1,8-cineol (15,3%), α-pinén (10,9%), linalool (10,2%), linalil-acetát (4,0%)[16][* 3]
Irán (Mamasani megye) szárított levelek vadon termő GC-MS α-pinén (37,8%), 1,8-cineol (23,1%), limonén (17,1%), linalool (10,1%), α-terpineol (3,3%)[17]
Marokkó (Chefchaouen tartomány) friss, föld feletti részek vadon termő GC-FID + GC-MS 1,8-cineol (43,1%), mirtenil-acetát (25,0%), α-pinén (10,0%), α-terpineol (3,9%)[18]
Montenegró (Herceg Novi) szárított részek vadon termő GC-MS α-pinén (35,9%), 1,8-cineol (23,9%), linalool (10,9%), mirtenil-acetát (5,4%), limonén (4,5%)[6]
Montenegró (Ulcinj) szárított részek vadon termő GC-MS 1,8-cineol (25,7%), mirtenil-acetát (21,6%), α-pinén (14,7%), linalool (10,1%), limonén (4,1%), geranil-acetát (3,4%), α-terpineol (3,1%)[6]
Olaszország (Lattari-hegység) szárított levelek és virágok vadon termő GC-FID + GC-MS 1,8-cineol (16,5%), α-pinén (15,7%), linalil-acetát (13,2%), limonén (8,9%), linalool (8,9%), γ-terpinén (3,5%), p-cimén (3,3%)[5]
Spanyolország (La Puebla del Río) levelek vadon termő GC-FID + GC-MS mirtenil-acetát (35,90%), 1,8-cineol (29,89%), α-pinén (8,18%), limonén (7,58%), α-terpineol (4,16%)[7]
Spanyolország (La Puebla del Río) virágok vadon termő GC-FID + GC-MS mirtenil-acetát (23,55%), α-pinén (19,35%), 1,8-cineol (16,51%), limonén (9,91%)[7]
Szaúd-Arábia (Al-Ahsa kormányzóság) friss levelek vadon termő GC-FID + GC-MS 1,8-cineol (25,9%), α-pinén (14,2%), transz-karveol (5,3%), linalool (4,6%), (S)-cisz-verbenol (4,6%), δ-kadinén (4,3%), linalool-oxid (3,2%)[19]
Törökország (Antalya tartomány) levelek, virágok, gyökerek vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (31,2%), 1,8-cineol (24,2%), limonén (13,8%), linalool (8,8%), α-terpineol (4,9%), linalil-acetát (3,9%)[20]
Törökország (Büyükeceli városa) szárított levelek és virágok vadon termő GC-FID + GC-MS linalool (36,5%), linalil-acetát (16,3%), 1,8-cineol (10,5%), geranil-acetát (8,0%), α-terpineol (7,9%), α-pinén (7,8%)[5]
Tunézia (Bizerte kormányzóság) levelek vadon termő GC-FID + GC-MS α-pinén (34,93%), 1,8-cineol (20,81%), limonén (13,14%), linalool (7,80%), α-terpineol (3,68%)[21][* 4]
Tunézia (Nabeul kormányzóság) termés (bogyók) vadon termő GC-FID + GC-MS 1,8-cineol (25,29%), geranil-acetát (8,15%), linalool (7,44%), α-pinén (6,68%), α-terpineol (5,40%), geranil-2-metilbutirát (4,43%), α-terpinil-acetát (3,44%)[22][* 5]

Felhasználása

[szerkesztés]

A mirtuszolajat felhasználják az élelmiszeriparban húsárukhoz, szószokhoz, süteményekhez, illetve fűszerezéshez és tartósításhoz.[5][13][23][24][25] A szesziparban keserű italok és likőrök készítése során használják fel.[1][26][27] Ezen kívül használják még az illatszeriparban,[1][23][24][25][28] a kozmetikai iparban,[1][5][8][25][26] valamint a gyógyszeriparban[1][8][27][29][30] és a hagyományos orvoslásban is.[13]

Aromaterápia során alkalmazzák szamárköhögés, hörghurut (bronchitis) és egyéb légzőszervi fertőzések kezelésére. Köptetőszerként is használják.[31]

Farmakológiai hatásai

[szerkesztés]

A mirtusz illóolajának baktériumellenes hatásával több kutatásban is foglalkoztak. A kísérletek során mérsékelt,[15][32][33][34] közepes,[35] illetve jelentős[3][5][14][36][37][38][39] antibakteriális hatást mértek.

Gombafajok elleni aktivitásával szintén foglalkozott több publikáció is, melyekben mérsékelt,[33][40] közepes,[13] illetve jelentős[3][5][36][39][41] antifungális hatást mértek in vitro körülmények között.

A mirtuszból nyert illóolaj antioxidáns hatás tekintetében mérsékelt,[6][42] közepes,[43] illetve jelentős[26] hatást mutatott fel.

A mirtuszolaj gyulladáscsökkentő hatását figyelték meg egérből származó sejtvonal kultúrában.[13] Több másik kutatás során élő patkányokon végeztek kísérletet, melyek során szintén eredményesnek mutatkozott gyulladáscsökkentés szempontjából a növény olaja.[19][44][45]

Cukorbeteg nyulakon és patkányokon végzett kísérletek arra engednek következtetni, hogy a mirtuszolaj alkalmas lehet diabétesz (diabetes mellitus) kezelésére.[9][44]

Emberen végzett klinikai tesztek azt mutatták, hogy bizonyos illóolaj-keverékek szájon át alkalmazva csökkenthetik a vírusos eredetű, akut légzőszervi fertőzések (hörghurut és arcüreggyulladás) tüneteit. Ilyen termék pl. a Myrtol nevű készítmény, amely eukaliptuszolaj, édesnarancsolaj, mirtuszolaj és citromolaj keverékét tartalmazza 66:32:1:1 arányban. Három klinikai teszt során azt mutatták az eredmények, hogy az illóolaj-keverék az akut hörghuruttal és az akut arcüreggyulladással járó tünetek súlyosságának és lefolyási idejének enyhítésében klinikailag hatásos volt.[46]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Kemotípus: növény vagy mikroorganizmus adott faján belül olyan egyedek összessége, amelyek másodlagos anyagcseretermékeiket tekintve kémiai eltérést mutatnak a faj többi példányához képest. Az eltérő kemotípusok többnyire nem mutatnak változást a növény felépítésében, morfológiai jellemzőiben.
  2. ↑ GC-FID: gas chromatography with flame ionization detector, magyarul gázkromatográfia lángionizációs detektorral
  3. ↑ Az eredeti tanulmány február, május, augusztus hónapokra megadott adatai a jelen táblázatban átlagolva szerepelnek.
  4. ↑ A növény három fejlődési fokozatában mért értékek átlagai szerepelnek a táblázatban.
  5. ↑ A növény virágzását követő hat hónapban 30 napos eltérésekkel, összesen hat különböző mérést végeztek, mely eredmények átlagolva szerepelnek a táblázatban.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e Medicinal and Aromatic Plants of the Middle-East (2014). ISBN 978-94-017-9276-9 
  2. ↑ 1. melléklet a 307/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez. 7. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez. A rendelet 14/A. §-a alapján a forgalomba hozható gyógynövények jegyzéke. Magyar közlöny, 2008. december 20. 184. szám, 24272–24276. oldalak
  3. ↑ a b c Zomorodian, Kamiar, Moein, Mahmoodreza; Lori, Zahra Goeini; Ghasemi, Younes; Rahimi, Mohammad Javad; Bandegani, Azadeh; Pakshir, Keyvan; Bazargani, Abdollah; Mirzamohammadi, Solmaz; Abbasi, Nadia (2013. február 1.). „Chemical Composition and Antimicrobial Activities of the Essential Oil from Myrtus communis Leaves”. Journal of Essential Oil Bearing Plants 16 (1), 76–84. o. DOI:10.1080/0972060X.2013.764183. 
  4. ↑ a b szerk.: George A. Burdock: Fenaroli's Handbook of Flavor Ingredients, 6th edition, Boca Raton: CRC Press (2010). ISBN 978-1-4200-9077-2 
  5. ↑ a b c d e f g h Senatore, Felice, Formisano, Carmen; Napolitano, Francesco; Rigano, Daniela; Özcan, Musa (2006. január 1.). „Chemical Composition and Antibacterial Activity of Essential Oil of Myrtus communis L. Growing Wild in Italy and Turkey”. Journal of Essential Oil Bearing Plants 9 (2), 162–169. o. DOI:10.1080/0972060X.2006.10643489. 
  6. ↑ a b c d Mimica-Dukić, Neda, Bugarin, Dušan; Grbović, Slavenko; Mitić-Ćulafić, Dragana; Vuković-Gačić, Branka; Orčić, Dejan; Jovin, Emilija; Couladis, Maria (2010. április 15.). „Essential Oil of Myrtus communis L. as a Potential Antioxidant and Antimutagenic Agents”. Molecules 15 (4), 2759–2770. o. DOI:10.3390/molecules15042759. 
  7. ↑ a b c Boelens, Mans H., Jimenez, Rafael (1992. július 1.). „The Chemical Composition of Spanish Myrtle Oils. Part II”. Journal of Essential Oil Research 4 (4), 349–353. o. DOI:10.1080/10412905.1992.9698084. 
  8. ↑ a b c szerk.: Victor R. Preedy: Essential Oils in Food Preservation, Flavor and Safety. Elsevier (2016). ISBN 978-0-12-416641-7 
  9. ↑ a b c Aleksic, Verica, Knezevic, Petar (2014. április 1.). „Antimicrobial and antioxidative activity of extracts and essential oils of Myrtus communis L.”. Microbiological Research 169 (4), 240–254. o. DOI:10.1016/j.micres.2013.10.003. 
  10. ↑ Pereira, Paula, Cebola, Maria-João; Bernardo-Gil, M. (2009. augusztus 20.). „Evolution of the Yields and Composition of Essential Oil from Portuguese Myrtle (Myrtus comunis L.) through the Vegetative Cycle”. Molecules 14 (8), 3094–3105. o. DOI:10.3390/molecules14083094. 
  11. ↑ a b Bradesi, Pascale, Joseph (1997. május 1.). „Chemical Composition of Myrtle Leaf Essential Oil from Corsica (France)” (angol nyelven). Journal of Essential Oil Research 9 (3), 283–288. o. DOI:10.1080/10412905.1997.10554245. ISSN 1041-2905. 
  12. ↑ a b c Asllani, Uran (2000. március 1.). „Chemical Composition of Albanian Myrtle Oil (Myrtus communis L.)”. Journal of Essential Oil Research 12 (2), 140–142. o. DOI:10.1080/10412905.2000.9699481. 
  13. ↑ a b c d e Bouzabata, Amel, Cabral, Célia; Gonçalves, Maria José; Cruz, Maria Teresa; Bighelli, Ange; Cavaleiro, Carlos; Casanova, Joseph; Tomi, Félix; Salgueiro, Ligia (2015. január 1.). „Myrtus communis L. as source of a bioactive and safe essential oil”. Food and Chemical Toxicology 75, 166–172. o. DOI:10.1016/j.fct.2014.11.009. 
  14. ↑ a b Hennia, Aïcha, Brada, Moussa; Nemmiche, Saïd; Fauconnier, Marie-Laure; Lognay, Georges (2015. július 4.). „Chemical composition and antibacterial activitiy of the essential oils of Algerian Myrtus communis L.”. Journal of Essential Oil Research 27 (4), 324–328. o. DOI:10.1080/10412905.2015.1023905. 
  15. ↑ a b (2010. november 27.) „Antibacterial activity and composition of the essential oils of Eucalyptus camaldulensis Dehn. and Myrtus communis L. growing in Northern Cyprus”. African Journal of Biotechnology 9 (4). DOI:10.5897/AJB09.1562. ISSN 1684–5315. 
  16. ↑ Gardeli, C, Vassiliki, P; Athanasios, M; Kibouris, T; Komaitis, M (2008. április 1.). „Essential oil composition of Pistacia lentiscus L. and Myrtus communis L.: Evaluation of antioxidant capacity of methanolic extracts”. Food Chemistry 107 (3), 1120–1130. o. DOI:10.1016/j.foodchem.2007.09.036. 
  17. ↑ Alireza Ghannadi, Nabi Dezfuly (2011. szeptember). „Essential Oil Analysis of the Leaves of Persian True Myrtle”. International Journal of Medicinal and Aromatic Plants 1 (2), 48–50. o. ISSN 2249-4340. 
  18. ↑ Farah, Abdellah, Afifi, Abdelilah; Fechtal, Mohamed; Chhen, Abdelilah; Satrani, Badr; Talbi, Mohamed; Chaouch, Abdelaziz (2006. március 1.). „Fractional distillation effect on the chemical composition of Moroccan myrtle (Myrtus communis L.) essential oils”. Flavour and Fragrance Journal 21 (2), 351–354. o. DOI:10.1002/ffj.1651. 
  19. ↑ a b Mohamed, Maged E., Mohafez, Omar M.; Khalil, Hany E.; Alhaider, Ibrahim A. (2019. július 4.). „Essential Oil from Myrtle Leaves Growing in the Eastern Part of Saudi Arabia: Components, Anti-inflammatory and Cytotoxic Activities”. Journal of Essential Oil Bearing Plants 22 (4), 877–892. o. DOI:10.1080/0972060X.2019.1645046. 
  20. ↑ Atik, Hülya, Bülbül, Tuba; Özdemir, Vural; Avci, Gülcan; Bülbül, Aziz (2020. december 1.). „Effect of myrtle ( Myrtus communis L.) essential oil on oxidant–antioxidant balance in rats with propylthiouracil‐induced hypothyroidism”. Journal of Food Biochemistry 44 (12). DOI:10.1111/jfbc.13498. 
  21. ↑ Aidi Wannes, W., Mhamdi, Baya; Marzouk, Brahin (2009. január 1.). „GC Comparative Analysis of Leaf Essential Oils from Two Myrtle Varieties at Different Phenological Stages”. Chromatographia 69 (1-2), 145–150. o. DOI:10.1365/s10337-008-0818-9. 
  22. ↑ Aidi Wannes, Wissem, Mhamdi, Baya; Marzouk, Brahim (2009. február 1.). „Variations in essential oil and fatty acid composition during Myrtus communis var. italica fruit maturation”. Food Chemistry 112 (3), 621–626. o. DOI:10.1016/j.foodchem.2008.06.018. 
  23. ↑ a b Chalchat, Jean-Claude, André (1998. november 1.). „Essential Oils of Myrtle ( Myrtus communis L.) of the Mediterranean Littoral” (angol nyelven). Journal of Essential Oil Research 10 (6), 613–617. o. DOI:10.1080/10412905.1998.9700988. ISSN 1041-2905. 
  24. ↑ a b Jamoussi, Bassem, Abdelmenef (2005. május 1.). „Effect of harvest time on the yield and composition of Tunisian myrtle oils” (angol nyelven). Flavour and Fragrance Journal 20 (3), 274–277. o. DOI:10.1002/ffj.1453. ISSN 0882-5734. 
  25. ↑ a b c Touaibia, M. (2017. február 24.). „Composition and anti-inflammatory effect of the common myrtle (Myrtus communis L.) essential oil growing wild in Algeria” (angol nyelven). Phytothérapie. DOI:10.1007/s10298-017-1100-9. ISSN 1624-8597. 
  26. ↑ a b c Snoussi, Ahmed, Chaabouni, Mohamed Moncef; Bouzouita, Nabiha; Kachouri, Faten (2011. március 1.). „Chemical Composition and Antioxidant Activity of Myrtus communis L. Floral Buds Essential Oil”. Journal of Essential Oil Research 23 (2), 10–14. o. DOI:10.1080/10412905.2011.9700440. 
  27. ↑ a b Pezhmanmehr, Maryam, Dastan, Dara; Ebrahimi, Samad Nejad; Hadian, Javad (2010. január 1.). „Essential Oil Constituents of Leaves and Fruits of Myrtus communis L. from Iran”. Journal of Essential Oil Bearing Plants 13 (1), 123–129. o. DOI:10.1080/0972060X.2010.10643800. 
  28. ↑ Ammar, Ahlem Haj, Mehrez (2010. november 1.). „Optimization of operating conditions of Tunisian myrtle (Myrtus communis L.) essential oil extraction by a hydrodistillation process using a 24 complete factorial design” (angol nyelven). Flavour and Fragrance Journal 25 (6), 503–507. o. DOI:10.1002/ffj.2011. 
  29. ↑ Bazzali, Ophélie, Tomi, Félix; Casanova, Joseph; Bighelli, Ange (2012. szeptember 1.). „Occurrence of C8-C10 esters in Mediterranean Myrtus communis L. leaf essential oil: C8-C10 esters in Mediterranean Myrtus communis L. leaf essential oil”. Flavour and Fragrance Journal 27 (5), 335–340. o. DOI:10.1002/ffj.3102. 
  30. ↑ Bouzabata, Amel, Boussaha, Faffani; Casanova, Joseph; Tomi, Félix (2010. október 1.). „Composition and Chemical Variability of Leaf Oil of Myrtus Communis from North-Eastern Algeria”. Natural Product Communications 5 (10), 1934578X1000501. o. DOI:10.1177/1934578X1000501029. 
  31. ↑ The Gale encyclopedia of medicine, 5th edition. ISBN 978-1-4103-1739-1 
  32. ↑ Badra, Barhouchi, Abdi (2016. február 1.). „Essential Oil Chemical Composition of Myrtle Growing in Northeastern Algeria and Estimation of its Antibacterial Effectiveness”. American Journal of Biochemistry and Biotechnology 12 (2), 110–121. o. DOI:10.3844/ajbbsp.2016.110.121. ISSN 1553-3468. 
  33. ↑ a b M., Özcan (2001. június 1.). „Antimicrobial activity of the essential oils of Turkish plant spices”. European Food Research and Technology 212 (6), 658–660. o. DOI:10.1007/s002170100310. ISSN 1438-2377. 
  34. ↑ El Hartiti, Hajar, Mariam (2020. október 5.). „Chemical composition and antibacterial activity of the essential oil of Myrtus communis leaves” (angol nyelven). Karbala International Journal of Modern Science 6 (3). DOI:10.33640/2405-609X.1546. ISSN 2405-609X. 
  35. ↑ Zanetti, Stefania, Paola (2010. november 27.). „Evaluation of the Antimicrobial Properties of the Essential Oil of Myrtus communis L. against Clinical Strains of Mycobacterium spp.” (angol nyelven). Interdisciplinary Perspectives on Infectious Diseases 2010, 1–3. o. DOI:10.1155/2010/931530. ISSN 1687-708X. 
  36. ↑ a b (2002. november 27.) „Susceptibility of Microorganisms to Myrtus Communis L. Essential Oil and its Chemical Composition”. Journal of Agricultural Science and Technology 4, 127–133. o. 
  37. ↑ Pirbalouti, Abdollah Ghasemi, Behzad (2014. május 1.). „Antibacterial activity of the essential oils of myrtle leaves against Erysipelothrix rhusiopathiae” (angol nyelven). Asian Pacific Journal of Tropical Biomedicine 4, S505–S509. o. DOI:10.12980/APJTB.4.2014B1168. PMID 25183140. 
  38. ↑ Gündüz, Gülten Tiryaki, Mehmet (2009. március 1.). „Efficacy of myrtle oil against Salmonella Typhimurium on fresh produce” (angol nyelven). International Journal of Food Microbiology 130 (2), 147–150. o. DOI:10.1016/j.ijfoodmicro.2009.01.010. 
  39. ↑ a b Ben Hsouna, Anis, Ramzi (2014. április 1.). „Myrtus communis Essential Oil: Chemical Composition and Antimicrobial Activities against Food Spoilage Pathogens” (angol nyelven). Chemistry & Biodiversity 11 (4), 571–580. o. DOI:10.1002/cbdv.201300153. 
  40. ↑ Mahboubi, M. (2010. augusztus 1.). „In vitro synergistic efficacy of combination of amphotericin B with Myrtus communis essential oil against clinical isolates of Candida albicans” (angol nyelven). Phytomedicine 17 (10), 771–774. o. DOI:10.1016/j.phymed.2010.01.016. 
  41. ↑ Curini, M., Bianchi, A.; Epifano, F.; Bruni, R.; Torta, L.; Zambonelli, A. (2003. november 27.). „Composition and in vitro Antifungal Activity of Essential Oils of Erigeron canadensis and Myrtus communis from France”. Chemistry of Natural Compounds 39 (2), 191–194. o. DOI:10.1023/A:1024818015122. 
  42. ↑ Aidi Wannes, Wissem, Jazia (2010. május 1.). „Antioxidant activities of the essential oils and methanol extracts from myrtle (Myrtus communis var. italica L.) leaf, stem and flower” (angol nyelven). Food and Chemical Toxicology 48 (5), 1362–1370. o. DOI:10.1016/j.fct.2010.03.002. 
  43. ↑ Kiralan, Mustafa, Omar Fawzi (2012. január 1.). „Essential oil composition and antiradical activity of the oil of Iraq plants” (angol nyelven). Natural Product Research 26 (2), 132–139. o. DOI:10.1080/14786419.2010.535149. ISSN 1478-6419. 
  44. ↑ a b Nassar, Mahmoud I., Aboutabl, El-Sayed A.; Ahmed, Rania F.; El-Khrisy, Ezzel-Din A.; Ibrahim, Khaled M.; Sleem, Amany A. (2010. november 27.). „Secondary metabolites and bioactivities of Myrtus communis”. Pharmacognosy Research 2 (6), 325. o. DOI:10.4103/0974-8490.75449. 
  45. ↑ Maxia, Andrea, Frau, Maria Assunta; Falconieri, Danilo; Karchuli, Manvendra Singh; Kasture, Sanjay (2011. október 1.). „Essential Oil of Myrtus communis Inhibits Inflammation in Rats by Reducing Serum IL-6 and TNF-α”. Natural Product Communications 6 (10), 1934578X1100601. o. DOI:10.1177/1934578X1100601034. 
  46. ↑ Prall, Sebastian, Bowles, E. Joy; Bennett, Kathleen; Cooke, Carolyn Giselle; Agnew, Tamara; Steel, Amie; Hausser, Tina (2020. december 1.). „Effects of essential oils on symptoms and course (duration and severity) of viral respiratory infections in humans: A rapid review”. Advances in Integrative Medicine 7 (4), 218–221. o. DOI:10.1016/j.aimed.2020.07.005. 

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mirtuszolaj&oldid=27483285”