Mircea Malița
Mircea Malița | |
Románia nagykövete az Amerikai Egyesült Államokban | |
Hivatali idő 1982. március 18. – 1985. március 25. | |
Románia ENSZ-nagykövete és genfi nagykövete | |
Hivatali idő 1981. február 25. – 1982. március 18. | |
Románia tanügyminisztere | |
Hivatali idő 1970. február 28. – 1972. október 13. | |
Románia külügyminiszterhelyettese | |
Hivatali idő 1962 – 1970 | |
Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja | |
Hivatali idő 1972. július 21. – 1980 | |
Született | 1927. február 20. Nagyvárad |
Elhunyt | 2018. május 21. (91 évesen) Bukarest |
Párt | Román Kommunista Párt |
Foglalkozás | matematikus, diplomata |
Iskolái | Bukaresti Egyetem |
Mircea Augustin Malița (Nagyvárad, 1927. február 20. – Bukarest, 2018. május 21.[1][2]) román diplomata, matematikus, egyetemi tanár, esszéíró.
Életrajza
[szerkesztés]Pavel Malița ügyvéd és Chirilă Veturia egyetlen fiaként született.[3] Anyai nagybátyjai, Augustin, Iosif és Aurel, mindhárman felsőfokú végzettségűek, még gyermekkorában felébresztették benne a könyvek szeretetét. Az elemi iskolát és a gimnázium első három osztályát szülővárosában végezte. 14 éves korában el kellett hagynia a második bécsi döntés által Magyarországnak ítélt Észak-Erdélyt. Eleinte a fogarasi Radu Negru Líceumban tanult, majd a belényesi görögkatolikus püspöki líceumban . Itt a matematikát Ștefan Musta tanította, aki korábban a kolozsvári egyetemen volt tanársegéd, és aki tanítványát rávezette a matematika szépségére.[4][5] 1944-ben, miután Belényest elfoglalták a visszavonuló német csapatok, Bukarestbe ment, ahol a Gheorghe Lazăr Líceumban folytatta tanulmányait. Négy évvel később diplomázott a bukaresti egyetem matematika–informatika karán, ahol Grigore Moisil, Simion Stoilow , Miron Nicolescu , Ion Barbu, Octav Onicescu , Ovidiu Drâmbă, Gheorghe Atanasiu és Șerban Țițeica tanítványa volt. Ezzel párhuzamosan a filozófia kar előadásait is látogatta.
Az egyetem első évei alatt kezdett foglalkozni a politikával. Hallgatta Gala Galactiont, látogatta a szocialistákat, kommunistákat és liberálisokat, végül a politikai paletta baloldala felé hajlott.[6] A Demokratikus Diákfront elnöke volt, előbb a karon, aztán az egyetemen, a fővárosban és végül országosan. A szervezet később Román Nemzeti Diákszövetség néven az Ifjúsági Munkásszövetség tagozata lett, ennek szintén Malita töltötte be az elnöki tisztségét. Ebben a minőségében 1949-ben elkísérte Mihail Sadoveanut Párizsba a Béke Világkongresszusára. Az egyetem elvégzése után Bukarestben a Román Akadémia könyvtára igazgatójaként dolgozott (1950-1956). Egy időben el kellett hagynia a politikai színpadát, de az akadémiát is. Utóbb Sadoveanu mellett visszatért, és megkezdte diplomáciai karrierjét a Románia állandó ENSZ melletti missziója tanácsadójaként. 1961-1962-ben a külügyminisztérium kulturális igazgatóságának igazgatója volt.
Mindössze 22 évesen, 1949-ben elkezdte egyetemi karrierjét, amely hat évtizeden át tartott. 1972-ben szerezte meg a professzori címet a bukaresti egyetem matematika karán, ahol a matematikai analízis tanszéken a Matematikai modellek a társadalomtudományokban és a Logika és mesterséges intelligencia kurzusokat tartotta.
Első diplomáciai küldetését Montevideóban teljesítette az UNESCO konferenciáján. 29 éves korában Athanase Joja tanácsadója lett az első román ENSZ-küldöttségben (1956). 1962-ben az ENSZ-kapcsolatokért és konferenciakapcsolatokért felelős külügyminiszter-helyettessé nevezték ki. Ez volt az az időszak, amikor Románia kezdett a Szovjetuniótól független politikát kialakítani.
1970-ben a Nemzeti Oktatási Minisztérium élére került. Tisztségviselése idején (1970. február – 1972 október) sikerült előmozdítania a nyugati idegen nyelvek oktatását, az informatika oktatását, a matematika és informatika karok fejlesztését, és támogatta a tanügyben a vezetői szemléletet és a jövőbe mutató tevékenységeket.
Matematika és filozófia szakosként 1972-ben védte meg doktori értekezését Modele matematice pentru negocieri (A tárgyalások matematikai modelljei) címmel.
1972. júliusban a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja lett.[7]
1974-től kezdve tagja volt az ENSZ népesedési, tudományos, technológiai, fejlesztési konferenciáit előkészítő tanácsoknak.
1980-ban újra a diplomácia területére lépett. Berni, majd genfi nagykövetté, utóbb Románia amerikai nagykövetévé nevezték ki.
Elena Ceaușescu kegyeiből kiesve 1984-ben visszahívták az országba, és megfosztották politikai tisztségeitől.
1990 után nem foglalkozott politikával.[5]
A Római Klub egyik alapítója és tiszteletbeli tagja volt, társszerzője a szervezet „No limits to Learning. Bridging the Human Gap. Report to the Club of Rome” (1979) és „The Double Helix of Learning and Work. A Report to the Club of Rome” (2003) című kiadványainak.
1974-ben a Román Akadémia levelező tagja, 1991. decemberben rendes tagja lett.[8]
Esszéíróként a Repere című kötettel mutatkozott be (1967). A következő tíz évben könyveiben művészettörténettel, politológiával és természetesen matematikával foglalkozott. Diplomáciai pályafutásával párhuzamosan a román diplomácia történetével is foglalkozott. 1975-ben a Romániai Írószövetség díjával tüntették ki.
Művei
[szerkesztés]Matematika
[szerkesztés]- Programarea pătratică (Ed. Științifică, 1968); társszerző Mihai Dragomirescu
- Matematica organizării (Ed. Tehnică, 1971); társszerző C. Zidăroiu,
- Programarea neliniară (Ed. Științifică, 1972); társszerző Mihai Dragomirescu
- Modele matematice ale sistemului educațional (1972, Ed. Didactică și Pedagogică); társszerző C. Zidăroiu,
- Triade (Ed. Științifică, 1973); társszerző Silviu Guiașu -
- Asupra schemelor cu diferențe finite iterate (közreműködő)
- Bazele inteligenței artificiale. Logici propoziționale (Ed. Tehnică, 1987) társszerző Mihaela Malița,
Politikatudomány
[szerkesztés]- Pagini din trecutul diplomației românești (Ed. Politică, 1966) társszerzők Virgil Cândea és Dinu C. Giurescu
- Diplomația. Școli și instituții (Ed. Didactică și Pedagogică, 1970)
- Diplomatie roumaine (1970, Ed. Meridiane)
- Teoria și practica negocierilor (Ed. Politică, 1972)
- Jocuri pe scena lumii. Conflicte, negocieri, diplomație (Ed. C.H.Beck, 2007)
- Tablouri din războiul rece. Memoriile unui diplomat român (Ed. C.H.Beck, 2007)
- Între război și pace (Ed. C.H.Beck, 2007)
- Zid de pace, turnuri de frăție. Deceniul deschiderii: 1962-1972 (Ed. Compania, 2011); társszerző Dinu C. Giurescu
- Cumințenia pământului. Strategii de supraviețuire în istoria poporului român (Ed. Corint; 2010)
- Istoria prin ochii diplomatului (2014)[9]
- Cold War Diplomacy: A Romanian diplomat's memoirs (2014)
Jövőkutatás
[szerkesztés]- Cronica anului 2000 (Ed. Politică, 1969)
- Aurul cenușiu (Ed. Dacia, 3 kötet – 1971, 1972, 1973)
- Hrana, problemă vitală a omenirii (Institutul de Științe Politice , 1976)
- No limits to learning. Bridging the Human Gap (A Római Klub jelentése, 1979), közreműködő
- Orizontul fără limite al învățării (Ed. Politică, 1981); társszerzők J. Botkin, Mahdi Elmandjra -
- Dubla spirală a învățării și a muncii (Ed. comunicare.ro, 2005); társszerző cu Orio Giarini
Esszék
[szerkesztés]- Repere (1967)
- Sfinxul. Însemnări de călătorie (Editura pentru Literatură, 1969)
- Pietre vii (Editura Eminescu, 1973)
- Zidul și iedera (Editura Cartea Românească, 1977)
- Idei în mers (Editura Albatros, I. kötet: 1975, II. kötet: 1981)
- Zece mii de culturi, o singură civilizație – Spre geomodernitatea secolului XXI (Ed. Nemira, 2001)
Cikkek, tanulmányok
[szerkesztés]A közel hatvan saját kötet mellett Mircea Malița számos tanulmányt jelentetett meg több mint ötven kötetben, valamint közel 500 népszerűsítő cikket a diplomácia, történelem, informatika és jövőkutatás témakörében.[4] Több mint 120 közleménnyel jelentkezett tudományos konferenciákon, és mintegy 150 cikke jelent meg különböző egyetemi és akadémiai kiadványokban.
Kitüntetései és elismerései
[szerkesztés]Belföldön
[szerkesztés]- A Bukaresti Műegyetem díszdoktora (2012 )[10]
- A Bukaresti Közgazdasági Akadémia díszdoktora (2012 )[11]
- Románia Csillaga érdemrend parancsnoka (2000)
- A Nagyváradi Egyetem díszdoktora (1998)[12]
- Érdemérem a társadalmi felszabadítási és nemzeti antifasiszta forradalom 40. évfordulójára (1984)
- Augusztus 23 érdemrend III. osztály (1974)
- Érdemérem a Románia Szocialista Köztársaság Fegyveres Erői 30. évfordulójára (1974)
- Érdemérem Románia fasizmus alóli felszabadulásának 30. évfordulójára (1974)
- Érdemérem a köztársaság kikiáltásának 25. évfordulójára (1972)
- Tudor Vladimirescu érdemrend II. osztály (1971)
- Érdemérem a Román Kommunista Párt 50. évfordulójára (1971)
- Érdemérem a haza felszabadításának XXV. évfordulójára (1969)
- Augusztus 23 érdemrend IV. osztály (1964)[13]
- Érdemérem a haza felszabadításának XX. évfordulójára (1964)
- A Román Népköztársaság Csillaga érdemrend V. osztály (1961)
- Munka Érdemrend III. osztály (1949)
Külföldön
[szerkesztés]- Főnix Rend parancsnoka, Görögország (1979)
- Egyiptomi Érdemrend (1976)
- Függetlenségi Érdemrend, Jordánia (1975)
- Francisco de Miranda Rend, II. osztály, Venezuela (1974)
- Nemzeti Cédrus Érdemrend, Libanon (1974)
- Ecuadori Nemzeti Érdemrend nagykeresztje (1973)
- San Carlos Érdemrend, Kolumbia (1973)
- Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztje (1971)
- Taaj Rend, II. osztály, Irán (1969)
- Érdemérem a Nagy Honvédő Háború 20. évfordulójára, Szovjetunió, 1965[4]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Plecarea cărturarului diplomat - Academician Mircea Malița. www.academiaromana.ro. Academia Română (2018. május 22.) (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- ↑ Afrodita Cicovschi: A murit academicianul Mircea Malița. Adevarul.ro, (2018. május 22.)
- ↑ Mircea Malița, biografia. www.referatele.com (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- ↑ a b c Lucian Pricop: Mircea Malița. Biobibliografie. (hely nélkül): Editura Comunicare.ro. 2012. ISBN 978-973-711-336-8
- ↑ a b Diana Rotaru: Acad. Mircea Malița: Maurer este cel care a îndepărtat România de ruși. Jurnalul, (2011. február 21.) arch Hozzáférés: 2019. június 26.
- ↑ Eveline Păuna: In memoriam Mircea Malița. evelinepauna.ro (2018. május 22.) (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- ↑ Membrii CC al PCR. www.cnsas.ro (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- ↑ Documentar: Academicianul Mircea Malița împlinește 90 de ani. www.agerpres.ro (2017. február 17.) (Hozzáférés: 2019. június 26.) arch
- ↑ Alexandru Filimon: Diplomatul pune în mișcare energia unei societăți. Adevărul, (2014. december 19.)
- ↑ Doctor Honoris Causa - Academician Mircea Malița. www.old.upb.ro (2012. április 19.) (Hozzáférés: 2019. június 26.) arch
- ↑ Acad. Mircea Malița, Doctor Honoris Causa al ASE din București Archiválva 2019. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Florin Antonescu, în Economistul nr. 13-14, 9 aprilie 2012
- ↑ Academicianul Mircea Malița a încetat din viață. www.juridice.ro. Universitatea din Oradea (2018. május 23.) (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- ↑ Decretul nr. 500/1964 pentru conferirea unor ordine și medalii. Buletinul Oficial al Republicii Populare Romîne, 18. sz. (1964. december 9.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Mircea Maliţa című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Membrii Academiei Române din 1866 până în prezent – M
- Sesiunea omagială: "Mircea Malița la 90 de ani", Academia Română, 20 Februarie 2017
- Maeștri: "Mircea Malița", Vrancea Atlas TV
- Lansarea cărții "Cold War Diplomacy", Expres National TV, 8 iulie 2014
- Lansarea cărții "Istoria prin ochii diplomatului", FUMN BSUF, 20 decembrie 2014
Interjúk
[szerkesztés]- Acad. Mircea Malița: "România și-a cedat suveranitatea!", Floriana Jucan, Q Magazine, 2 Dec 2014
- Acad. Mircea Malița: "Vǎ confirm cǎ pǎstrez acea dozǎ de optimism, care ne face viața suportabilǎ și meritând sǎ fie trǎitǎ cât mai mult!", Ilie Rad, România literară, Revista română de istorie a presei, 28 Mai 2013
- Mircea Malița, diplomatul român care i-a sfidat pe ruși în 1963, la ONU: "Petru Groza ne-a dat înapoi Ardealul", Laurențiu Ungureanu, Adevărul.ro, 20 Apr 2013
- Acad. Mircea Malița: "Roller și Răutu nu ieșeau din vorba lui Sadoveanu", Ilie Rad, România literară, nr.14, 05 Apr 2013
- Acad. Mircea Malița: "Schimbările în educație nu trebuie să se vadă, altfel intrăm în zâzania universală", Elvira Gheorghiță, Mediafax.ro, 21 Feb 2013
- Interviu cu primul român membru în Clubul de la Roma: "UE, amenințată să se rupă în bucăți", Laurentiu Mihu, România Liberă, 25 Octombrie 2012
- Acad. Mircea Malița: "Niciun titlu sau funcție nu trezește în mine vreo tresărire specială", Sorin Bocioacă, Revista Lumea Satului, nr. 13, 1-15 Iulie 2012
- Acad. Mircea Malița: "Maurer este cel care a îndepărtat România de ruși", Diana Rotaru, Jurnalul, 21 Februarie 2011
- Acad. Mircea Malița: "Criza e un simptom al turbulenței din mintea oamenilor invadată de doua păcate elementare: lăcomia și trufia", Stelian Turlea, Ziarul de Duminică, 23 iunie 2009
- Acad. Mircea Malița: "Lumea vine la tine numai dacă o cauți", Elena Solunca Moise, Curentul, 2009