Ugrás a tartalomhoz

Mindenszentek-templom (Nemespann)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mindenszentek-templom
Kostol Všetkých Svätých
ÚZPF 403-1521
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeNyitrai egyházmegye
Építési adatok
Építése1722
Stílusbarokk építészet
TelepülésNemespann
Elhelyezkedése
Mindenszentek-templom (Szlovákia)
Mindenszentek-templom
Mindenszentek-templom
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 18° 13′ 32″48.229200°N 18.225500°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 18° 13′ 32″48.229200°N 18.225500°E
Térkép
SablonWikidataSegítség
Az oltár és az orgona képe 1932-ből (Iskolatörténeti feljegyzések)

A nemespanni Mindenszentek-templom 1722-ben barokk stílusban épült Becskereky István plébános idejében.[1] Zichy Ferenc főesperes jelentése szerint a templom építésekor az akkori nagycétényi templomhoz volt mérhető.[2]

A hajóhoz két végén egy-egy hexagon kapcsolódik, oldalán pedig torony, melyen keresztül vezet ma a főbejárat.[3] Későbbi feljegyzések szerint először a középső kupola állhatott, majd ehhez építették hozzá a szentély és a kórus részeit.[4]

Értékes fa szószéke csavart oszlopokkal és a 4 evangélista alakjával valószínűleg az építés idejéből való.[5] Keresztelőkútját a tudás fája díszítette, fedelén Krisztus keresztelését ábrázoló szoborcsoport volt klasszicista stílusban. Főoltárképét a 18. század elején festették. Mellékoltárai sem biztos, hogy ide készültek eredetileg, hiszen túlnyúlnak a számukra rendelkezésre álló téren. Feltételezhetően a 18. század 20-as éveiből valók.[6] Az állítólag a nagyszombati könnyező Szűzanya képének másolata vélhetően már 1850-ben is a templom leltárában volt.[7]

Fatornyát később az 1810-es évek közepén, esetleg végén emelhették vagy javíthatták,[8] de csak 1847-ben épült falazott torony.[9] Állítólag az újravakolások során megtalálták a korábbi bejáratot is, mely még nem a torony alatt vezetett. A templomot 1875-1876-ban és 1932-33-ban is fölújították. Az előbbi festés idővel tönkrement és az 1906-os jókői epicentrumú földrengés is erősen megrongálta a templomot. Ekkor oszlopdíszeit erős támfalakra cserélték.[10] Az utóbbi alkalommal került ide az új Rieger (2553. sz.) orgona,[11] továbbá Massányi Ödön nyitrai festőművész és Enhoff István[12] keze által[13] új belső festést és színes ólomüveg ablakokat kapott a szentély. Az ablakok a brünni Jan Říha műhelyében készültek.[14] Harangjait többször cserélték.[15] Az első világháborúban a nagyharangot beolvasztották, majd 1924-ben Érsekújvárban öntöttek új harangot, illetve a megrepedt kisharangot 1929-ben lecserélték újabbra és felszentelték. A költségekre Simor Mór nagycétényi esperes is áldozott. 1949-ben,[16] 1965-ben, 1983-ban, 1994-ben és 2006-2007-ben a templomot ismét fölújították. 2022 novemberében ünnepelték a templom 300 éves évfordulóját.[17]

A templom 1963-tól nemzeti kulturális emlékként van nyilvántartva.[18] A templom műemléki felmérése 1960-ból származik.[19]

A körülötte lévő értékes 18–19. századi eredeti sírkövek az egykor itt élt családok fényét idézik. Sajnos egy részük a temetőrendezések és a halottas ház építése során eltűnt, vagy elpusztult.

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Buday, P. - Csuthy A. 2022: Kostol Všetkých svätých v Pani / A nemespanni Mindenszentek templom / Die Allerheiligenkirche in Paňa / The Church of All Saints in Paňa 1722-2022. Komárno / Komárom
  • Buday Péter - Csuthy András 2016: Kultúrne pamiatky, malé sakrálne a ďalšie pamiatky obce Paňa / Nemespann műemlékei, szakrális kisemlékei és egyéb emlékjelei. In: Archeologické nálezy a pamiatky Pane a Veľkého Cetína / Nagycétény és Nemespann régészeti- és műemlékei. Komárom, 58-81.
  • pamiatkynaslovensku.sk
  1. František Pížl 1962: Zoznam pamiatok (nehnuteľných kultúrno-historických) v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 57 az akkor községházaként funkcionáló 19. századi kúriát is még számba vette; 1963 Pamiatky (nehnuteľné) Západoslovenského kraja v štátnych zoznamoch. Bratislava, 81 szerint eredetileg 17. századi reneszánsz építmény; Vlastivedný slovník obcí na Slovensku II K-R. Bratislava 1977, 368; Hudák, J. 1984: Patrocíniá na Slovensku. Bratislava, 288 - A szerző régebbi templomot is feltételez, lásd lejjebb; Báró Forster Gyula 1905: Magyarország műemlékei II - A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 565.
  2. Némethy Lajos 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii. 487; knihydominikani.sk
  3. Nagy Gergely Domonkos 2014: Centrális téralakítás a magyar barokk szakrális építészetben. Archiválva 2016. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Doktori értekezés, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, 29, 66 244. jegyzet, 76. tézisek Archiválva 2016. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Iskolatörténeti feljegyzések i. m. 13.
  5. Súpis pamiatok na Slovensku II. Bratislava 1968, 446.
  6. 1968 Súpis pamiatok Slovenska II K-P. Bratislava, 446.
  7. Buday/ Csuthy 2016, 60; Vö. Zuzana Ludiková 2002: A nagyszombati székesegyház késő reneszánsz és barokk síremlékei. Művészettörténeti Értesítő 51/1-2, 87; Tüskés Anna 2016: A nagyszombati Szent Miklós székesegyház kegyképének tisztelete. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest, 397-409.
  8. lásd Vizy Katalin 1814-es végrendeletét és annak másolatait (ŠA Nitra, fond Szántó, kr. 6/ fasc. A/ 2 etc; SAP, 83. doboz, Jegyzőkönyv 1800-1820, 489-490, 495)
  9. Állítólag Bogyó Alajos 1853-1861 között itt rejtette el a kántortanítóval Limbek Dénes 48-as őrnagy szolgálati övét (Bogyó Alajos 1910: Visszaemlékezések az 1848/49-iki szabadságharc idejére. In: Pécsi Figyelő). Limbekből 3 tiszt ismeretes a szabadságharcból, de sem Dénes, sem őrnagy rangú sajnos nem. Le Begh (Limbeck) Dénes százados volt. Vö. Bóna: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
  10. A hozzáértést érzékelteti, hogy a 2019-es felújítás alkalmával a bejárattól jobbra lévő támfal megmaradt oszlopfőjét is leverték.
  11. Rieger orgonák 1945 előtt Archiválva 2013. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben; A Rieger orgonákat rendelő települések Archiválva 2013. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  12. 1998 Významné osobnosti Nitry. Nitra, 169.
  13. Motesíky, Á. 1992: Településlexikon. Magyarok nyomában. Nyitrai járás - Nemespann, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg, Nyitragerencsér, Nyitrageszte. Hét 1992/19. sz., 13; Iskolatörténeti feljegyzések i.m., 12-13.
  14. Legközelebb Nyitrán (Mihály arkangyal kápolna) és Setétkúton vannak munkáik. Říha korábban Benedikt Škardanál dolgozott.
  15. A falu harangjára való első említés tudomásunk szerint 1682-ből Hamar Fruzsina végrendeletéből származik (ŠOBA Ivanka pri Nitre, fond SAP, kr. 76/ fas. 2/ No. 11)
  16. Archív Trnavskej arcidiecézy v Trnave, Int. 15/66; F. k. 2/769.
  17. biskupstvo-nitra.sk; tkkbs.sk
  18. Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal központi nyilvántartása Archiválva 2011. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben - Nyitra megyében 1521/0 sz. alatt.[1]
  19. pamiatky.sk - Vyhľadávanie v digitálnych dokumentoch. [2014. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)