Sarlós Boldogasszony-templom (Nagycétény)
| Sarlós Boldogasszony-templom | |
| Kostol Navštívenia Panny Márie | |
| Nem védett | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Nyitrai egyházmegye |
| Település | Nagycétény |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A nagycétényi Sarlós Boldogasszony-templom (Szűz Mária látogatása) a község legrégebbi álló épülete. A templom középkori előzménye már 1285 előtt feltételezhető, régészeti feltárás vagy falkutatás azonban mindezidáig nem történt a templom terében vagy akörül. Az írott források sem segítenek a középkori formáját és egyes építési fázisait illetően. Méretében a leányegyház Nemespann templomához hasonlították. Becskereky István plébános idején tornyot emeltek hozzá.
A jelenlegi épület későbarokk formáját 1776-1778-ban nyerte el.[1] Tornya 1718-1732 között épülhetett, a hajó keleti része, a szentély és oldalhelyiségei 1776 utánra tehetőek. A torony zsindelyeit az 1863. szélvihar után bádogra cseréltek, s azt 1907-ben ismét lecserélték.[2] Az 1837-ben öntött Szent Mihály-harang (lélekharang) egyedüliként vészelte át az 1917-es rekvirálást. 1935-ben kibővítették a nyugati orgonakarzatot. A korábbi orgona 1945-ben javításra szorult, az újabbat 1952-ben az érsekújvári Tattinger műhelyből szerezték be.[3]
A templom korábbi, 1700 előtti patrocíniuma Keresztelő Szent János lehetett, s ezen kívül Szent Miklós- és Szent Mihály-kápolnát is említenek a források, melyek a 18. századi átépítésekkor tűnhettek el. A hajóban georadar felvételek segítségével is meghatározhatóak az egykori kripták helyei.[4]
A plébánia könyvtárából a 18. században a Nagyváradi Székeskáptalan könyvtárába is került át könyv.[5]
A szentély egykori falképeit és a főoltár festményét 1946-ban a komáromi születésű Staudt Csengeli Mihály festette. A Kosztyák Pál plébános saját költségén emelt főoltár mögött három új falfestményt találunk: Angyali üdvözlet, Szűz Mária látogatása Szent Erzsébetnél és Szűz Mária, a Világ királynője. 1991-ben festette őket a magyarországi Szilsárkányban élő Závory Zoltán és Emília. A szentélyben az apostoli hívás és küldetése és az etióp kincstáros keresztelése falfestmény látható, a diadalív a hét szentséget ábrázolja. A szentély boltozatán egy régebbi festmény Szűz Mária megkoronázását ábrázolja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Forster Gyula (szerk.) 1906: Magyarország műemlékei II. Budapest, 563; František Pížl 1962: Zoznam pamiatok (nehnuteľných kultúrno-historických) v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 58 pontatlan.
- ↑ Motesíky Árpád 1992: A nép nyelvén mindörökké... A Hét 37/5, 9.
- ↑ pamiatky.sk V 1451
- ↑ Tirpák, Ján 2018: Stredoveká sakrálna architektúra vo svetle archeogeofyzikálneho výskumu na Slovensku III. FPV UKF Prírodovedec č. 669, Nitra, 417–425.
- ↑ A Nagyváradi Székeskáptalan könyvtára a XVIII. században
Források
[szerkesztés]- Buday Péter - Csuthy András 2016: Kultúrne pamiatky, malé sakrálne a ďalšie pamiatky obce Veľký Cetín / Nagycétény műemlékei, szakrális kisemlékei és egyéb emlékjelei. In: Archeologické nálezy a pamiatky Pane a Veľkého Cetína / Nagycétény és Nemespann régészeti- és műemlékei. Komárom, 8-57.
- Buday, P. - Csuthy, A. 2015: Nagycétény és Nemespann szakrális kisemlékei és egyéb emlékjelei. Acta Ethnologica Danubiana.
- emlekhelyek.csemadok.sk
- Motesíky Árpád 1993: A nagycétényi templom. Vasárnap 26/31, 10 (1993. augusztus 8.)