Ugrás a tartalomhoz

Michael Ludwig von Appel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Ludwig von Appel
Született1856. február 21.
Bécs,
Meghalt1915. február 1. (58 évesen)
Erdevik,
Állampolgárságaosztrák–magyar
Nemzetiségeosztrák
Fegyvernemgyalogság
Szolgálati ideje1876-1915
Rendfokozatacsászári és királyi gyalogsági tábornok
Egysége52. gyalogezred; 7. lovasdandár, 34. gyaloghadosztály, 32. tábori vadászzászlóalj, 28. gyaloghadosztály, 34. gyalogezred 7. hegyi dandár, 1. gyaloghadosztály, xv. hadtest
CsatáiBosznia-Hercegovina megszállása, Első világháború
Kitüntetései
SzüleiLudwig Franz Mechtild Appel
RokonaiApa:Ludwig von Appel, lovassági tábornok
IskoláiTheresianum Katonai Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Ludwig von Appel témájú médiaállományokat.

Michael Ludwig von Appel (németül: Michael Ludwig Edler von Appel) (Bécs, Osztrák–Magyar Monarchia, 1856. február 21.Erdevik, Szerbia, 1915. február 1.) osztrák katona, a császári és királyi haderő tisztje, majd tábornoka, I. világháborús hadtestparancsnok.

Élete

[szerkesztés]

Ifjúsága, tanulmányai

[szerkesztés]

Apja Ludwig von Appel császári és királyi lovassági tábornok volt. Megkapta az osztrák nemesi (Edler) rangot. 1870 és 1872 között a St. Pölten-i katonai kollégiumban, majd 1872-76 között a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián tanult. Bosznia-Hercegovina megszállása után 1879 és 1881 között a bécsi hadiiskolát is elvégezte. 1876. szeptember 1-jén avatták tisztté. Hadnagyi rendfokozatban lépett csapatszolgálatba a császári és királyi 52. gyalogezredben.

Pályája a világháborúig

[szerkesztés]

1878-ban részt vett a bosznia-hercegovinai harcokban. Ott volt Kakanjnál, Visokánál és a Szarajevónál. 1878. április 16-án apja után megörökölte az osztrák nemesi címet. 1881. május 1-jén főhadnaggyá léptették elő. November 1-jén átkerült a 7. lovasdandár vezérkarához Temesvárra. 1881-1885 között több temesvári hadtestnél is szolgált. 1885 májusában egy évre az I. hadtest vezérkari osztályán szolgált Krakkóban. Ekkor léptették elő századossá, majd Zágrábba, Bozenba, Bjelinába került a térképészekhez. 1888. május 1-jén a 32. tábori vadászzászlóalj 1. századának parancsnoka Késmárkon. 1892-ben Laibachra kerül a 28. gyaloghadosztály vezérkari főnöke lett. 1892. november 1-jén őrnaggyá léptették elő.

1894-től a Vezérkar Országleíró Irodájában szolgál, majd 1896-ban a 34. gyalogezred 3. zászlóaljának parancsnoka Kassán. 1895. május 1-jén alezredesi rangot kap, 1898. május 1-jén pedig ezredessé nevezik ki. 1903 és 1907 között a Bosznia-hercegovinai csendőrtestület parancsnoka. Eközben, 1904. november 1-jén vezérőrnaggyá nevezték ki. 1908. április 15-étől a 7. hegyidandár parancsnoka a boszniai Višegradon. 1908. június 17-től az 1. gyaloghadosztály parancsnoka. November 1-jén altábornagy. 1911. október 23-án a XV. hadtest megbízott parancsnoka, majd 1912. október 1-jétől parancsnoka és vezénylő tábornoka. 1913. május 1-jétől gyalogsági tábornok.

Az első világháborúban

[szerkesztés]

1914. augusztus 1-jén a XV. hadtest parancsnoka a szerb fronton. Kiindulási pontja a szerb Loznica és a keleti boszniai határváros, Zvornik között volt. 1914. szeptember 8-án az egész hadtest átkelt a Drinán, és megszállta a Gučevo és a Boranja hegyek térségét. A hadtest párhuzamosan haladt a folyó mellett. A szerb 3. hadsereg állt velük szemben. Szeptember 13-án szerb egységek érkeztek erősítésnek, és ellencsapásba kezdtek. Appel beásta magát a hadtestével az eddig elfoglalt területeken. Egy hétig tartották magukat, ám ekkor Oskar Potiorek, a szerb front osztrák-magyar főparancsnoka elrendelte a visszavonulást a Drinán túlra, ahol az utászok már elkészítették a megerősített állásokat. A XV. hadtest egy nyugodtabb szektort kapott, csak kisebb támadások érték őket.

Appel 1915. február 1-jén hunyt el, valószínűleg egy fertőzéses betegségben. Február 6-án temették el a bécsi Zentralfriedhofban.

Emlékezete

[szerkesztés]

1927. október 25-én az egyik legmagasabb magyar katonai kitüntetéssel, a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Kitüntetései

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]