Magnézium-klorid
Magnézium-klorid | |
IUPAC-név | Magnézium-klorid |
Szabályos név | Magnézium-klorid |
Más nevek | E511 |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | [7786-30-3] (anhidrát) [7791-18-6] (hexahidrát) |
ATC kód | A12CC01, B05XA11 |
Gyógyszer szabadnév | magnesium chloride |
Gyógyszerkönyvi név | Magnesii chloridum hexahydricum, Magnesii chloridum 4,5-hydricum |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | MgCl2 MgCl2·6H2O |
Moláris tömeg | 95,211 g/mol (anhidrát) 203,31 g/mol (hexahidrát) |
Megjelenés | színtelen, vagy fehér kristályok |
Sűrűség | 2,32 g/cm³ (anhidrát) 1,56 g/cm³ (hexahidrát) |
Olvadáspont | 714 °C (987 K) |
Forráspont | 1412 °C (1685 K) |
Oldhatóság (vízben) | 542 g/l (20 °C) |
Oldhatóság (metanol) | 7,4 g/l (30 °C) |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | monoklin[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Irritatív (Xi)[2] |
R mondatok | R36/37[2] |
S mondatok | Nincs S-mondat[2] |
LD50 | 2800 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át) 8100 mg/kg (hexahidrát, patkány, szájon át)[2] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Magnézium-fluorid Magnézium-bromid Magnézium-jodid |
Azonos anion | Berillium-klorid Kalcium-klorid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A magnézium-klorid a magnézium klórral alkotott sója, melynek képlete MgCl2 anhidrát (vizet nem tartalmazó) formában, hidrátként pedig MgCl2(H2O)x. Általában tengervízből állítják elő. A magnézium-kloridot legnagyobb mennyiségben tiszta magnézium előállítására használják fel.
Szerkezete és előállítása
[szerkesztés]A MgCl2 kristályos formában fordul elő. A magnézium-klorid hidrátformái különböző hőmérsékleti értékek mellett fordulnak elő MgCl2(H2O)x, a hőmérséklet növelésével egyre kevesebb víz található benne: x = 12 (-16,4 °C), 8 (-3,4 °C), 6 (116,7 °C), 4 (181 °C), 2 (körülbelül 300 °C).[3]
A számos hidrátból következően a magnézium-klorid gyenge sav.
A magnézium-klorid a magnézium-hidroxidból hidrogén-klorid (sósav) segítségével állítható elő.
A magnézium-karbonátból is hasonló reakció segítségével állítható elő.
A legtöbb származékában a MgCl2 oktaéderes komplexet alkot, tetraéderes változata kevéssé elterjedt. Utóbbira példa a [NEt4]2[MgCl4].[4]
Felhasználása
[szerkesztés]A magnézium-klorid számos magnéziumtartalmú vegyület előállításának alapja.
Elektrolízis útján tiszta magnézium állítható elő belőle.[5]
- MgCl2 → Mg + Cl2
A magnézium-kloridot a magnézium előállításán kívül még számos más célra is felhasználják, például a textiliparban, a papírgyártás során, tűzálló anyagok készítésére, cementgyártás során, hűtőszekrények gyártásánál, por és erózió ellen. A magnézium-kloridot a PCR (polimeráz-láncreakció) során is alkalmazzák, mert meggyorsítja a DNS fragmentumok keletkezését.
Élelmiszeripari felhasználás
[szerkesztés]Magnézium-kloridot az élelmiszeriparban elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként alkalmaznak E511 néven. Elsősorban szójaszószban és tisztított zöldségekben fordul elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincsen meghatározva, de nagy mennyiségben hashajtó hatású.
Jégtelenítő tulajdonsága
[szerkesztés]Az USA-ban elterjedt szokás az útburkolatok téli időszakban történő jegesedésének megakadályozására magnézium-klorid alkalmazása. A nátrium-kloridhoz képest sokkal környezetbarátabb, a növényeket alig károsítja, korrodáló hatása töredéke a nátrium-kloridénak. Oldatként, vagy kristályok formájában az úttestre szórva alkalmazzák.
Bár a magnézium-klorid jelentősen javítja az útburkolat közlekedési tulajdonságait, van kellemetlen hatása is. Elektromos szigetelők esetén a magnézium-klorid megnöveli az átütés, vagy a rövidzárlat esélyét, valamint az alumíniumból és/vagy acélból készült elektromos pólusokat korrodálja.
Pormegkötő tulajdonsága
[szerkesztés]A magnézium-klorid megköti a levegő nedvességtartalmát, és a talajon vékony folyadékréteget hoz létre, melynek következtében a levegőben található szálló por mennyisége nagy mértékben csökken.
Alkalmazása hidrogén tárolására
[szerkesztés]A magnézium-kloridot hidrogén tárolására is használják, ugyanis a hidrogénatomokban gazdag ammóniával szilárd halmazállapotban Mg(NH3)6Cl2-t alkot. Az ammónia melegítés hatására távozik, és belőle nagy mennyiségű hidrogéngáz szabadítható fel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Römpp Vegyészeti Lexikon L-P, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1983. ISBN 963-10-3269-8
- ↑ a b c d A magnézium-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
- ↑ N. N. Greenwood, A. Earnshaw, Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. ISBN 963-18-9144-5
- ↑ Hill, Petrucci, McCreary, Perry, "General Chemistry", 4th ed., Pearson/Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, USA.
Források
[szerkesztés]- Handbook of Chemistry and Physics, 71st edition, CRC Press, Ann Arbor, Michigan, 1990.
- https://web.archive.org/web/20040314010235/http://www.usda.gov/rus/electric/engineering/2001/magnesium_chloride.htm
- http://www.food-info.net/uk/e/e511.htm