Ugrás a tartalomhoz

Meszlényi Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meszlényi Gyula
Született1832. január 22.
Velence
Elhunyt1905. március 14. (73 évesen)
Szatmárnémeti
IskoláiPázmáneum
Munkássága
Felekezetrómai katolikus egyház
HivatalSzatmár püspöke
Hivatali idő1888–1905
ElődjeSchlauch Lőrinc
UtódjaMayer Béla
DíjakOsztrák Császári Vaskorona-rend (1905)
Meszlényi Gyula a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Meszlényi Gyula témájú médiaállományokat.

Meszleni Meszlényi Gyula (Velence, 1832. január 22. – Szatmárnémeti, 1905. március 15.) szatmári püspök.

Élete

[szerkesztés]

Az ősrégi nemesi származású meszléni Meszlényi család sarja. Édesapja, meszléni Meszlényi Károly (1798-1878) földbirtokos, Fejér vármegye alispánja, és édesanyja, Pfisterer Teréz (1800–1840) volt. Anyai nagyszülei Pfisterer András (1759-1825) budai főorvos, király tanácsos és meszléni Meszlényi Borbála (1777–1824) voltak.[1] Apai nagyszülei meszléni Meszlényi Ferenc fejéri főszolgabíró (1769–1854) és Tomassich Teréz (1768–1802) voltak. Édesapja unokatestvére meszléni Meszlényi Teréz (1809–1865) Kossuth Lajos felesége volt, akinek az öccse meszléni Meszlényi Rezső (1813–1848) fejéri követ pedig Kossuth Zsuzsannát vette el.[2]

A gimnáziumot Pécsett, majd Székesfehérvárott járta. 1847-ben az esztergomi papnövendékek közé lépett és a 7. osztályt Nagyszombatban, a 8. pedig Pécsett végezte. A teológiát mint a Pázmáneum növendéke Bécsben hallgatta, majd beutazta Olasz-, Francia- és Németországot, ill. Svájc egy részét. Befejezvén itt tanulmányait, az 1853 novemberében tanulmányi felügyelő lett Nagyszombatban az érseki konviktusban.

1854-ben áldozópappá szentelték. Ekkor lett gimnáziumi tanár, majd 1857-1866 között (Scitovszky János) hercegprimási levéltárnok, 1862-ben IX. Piusz pápa titkos kamarása, 1863-ban érseki titkár, 1866-1881 között komáromi plébános, 1869-ben szent Mórról nevezett báti apát, 1881-1887 között esztergomi kanonok és az esztergomi papnevelő kormányzója lett, végül 1887-ben szatmári püspök. A szent sírrend lovagja. 1903-től valóságos belső titkos tanácsos. 1904-ben pápa trónálló házi prelátusa és római gróf lett. 1905-ben I. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki.

Nagysomkúton és Csapon plébániát létesített, 14 templomot részint újból építtetett, részint megújíttatott, évi 3844 forinttal járul a tanítók fizetésének kiegészítéséhez, szülőföldjén leányiskolát alapított. Mint püspök visszavonultan él és a napi politikába csak akkor avatkozik, mikor főpásztori kötelességei ezt múlhatatlanul megkívánják.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Meszlényi Gyula – Az alkotó püspök (film)

Művei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II kötet, Heraldika kiadó, 2012, (134. o.)
  2. ↑ Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó. (132-133. o.)

Források

[szerkesztés]
  • Komáromi Lapok 1905/11, 2-3.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Vasárnapi Ujság 1887. 51. szám. arck.
  • Budapesti Hirlap 1887. 247., 320., 1888. 110. sz.
  • 1887: Komáromi Lapok 44., Egyetértés 319., Nagy-Károly és Vidéke 61. sz. arck., Népnevelő 16. sz., Pesti Hirlap 291. szám.
  • Kiszlingstein Könyvészete
  • Magyar Salon XIII. 1890, 53.
  • Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893, 330.
  • Némethy Lajos: Series Parochorum. Strigonii, 1894, 785.
  • Pallas Nagy Lexikona XII, 558 (Cenner)
  • A római kath. papok Naptára 1896, 145.
  • Sturm Albert 1897: Országgyűlési Almanach 1897-1901. Budapest, 20.
  • Kollányi Ferenc 1900: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 510.

További információk

[szerkesztés]
Előde:
Schlauch Lőrinc
Utóda:
Mayer Béla
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meszlényi_Gyula&oldid=27425972”