Ugrás a tartalomhoz

Mayer Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mayer Béla

Született1838. július 19.
Zombor
Elhunyt1913. május 24.
Zombor
Munkássága

HivatalSzatmár püspöke
Hivatali idő1905–1906
ElődjeMeszlényi Gyula
UtódjaBoromisza Tibor

Dr. Mayer Béla (Zombor, 1838. július 19.Zombor, 1913. május 24.) római katolikus pap, szentszéki jegyző és tanácsos, pápai kamarás, érseki titkár, kalocsai kanonok, apát, káptalani helynök, választott basoni püspök, 1905–1906-ban szatmári püspök, azonban ezt a hivatalát betegsége miatt már nem tudta elfoglalni.

Élete

[szerkesztés]

Áldozópappá 1862 július 27-én szentelték. Négy évig működött mint segédlelkész Kulán és Militicsen. Kápláni évei alatt elnyerte a doktori oklevelet. A kalocsai érseki udvarnál előbb szentszéki jegyző, később levéltáros és 1870-ben érseki titkár lett. Mint tanár a tanítóképző-intézetben is néhány évig tanított. 1875-ben szentszéki tanácsos; 1878-ban zsinati vizsgáló; 1880-ban pápai kamarás lett; 1881-ben pedig a kalocsai egyházmegye kanonokja, ebből az alkalomból egyházmegyei főtanfelügyelőnek és zsinati előadónak is kinevezték. 1883-ban apáttá, 1888-ban választott basoni püspökké nevezték ki. 1891-ben káptalani helynök, 1892-ben a szentszéki tanács elnöke lett. Császka György kalocsai érsek halála után másodszor lett káptalani helynök, és ezt a méltóságot viselte szatmári püspökké történt kinevezéséig, vagyis 1905. október 27-ig.

Elsőrangú szerepe volt a katolikus nagygyűléseken, ahol a nevelésügyről és a nőkérdésről szabad előadásokat tartott. Kanonok korában a kalocsa-főegyházmegyei tanítók özvegyeinek és árváinak gyámolítására 80.000 koronás alapítványt tett, és 25.000 koronát adott a kalocsai tanítók házának kibővítésére. Mayer megrongált egészségi állapota miatt nem foglalhatta el a szatmári püspöki széket, ezért már 1906-ban kinevezték utódjának Boromisza Tibort. 1913-ban hunyt el.

Művei

[szerkesztés]

Folyóiratcikkek

[szerkesztés]

Cikkei, beszédei a Magyar Korona (1884), Baja, Népiskolai Tanügy, Tanodai Emlényfüzér (1857) c. lapokban, valamint a Kalauz a nevelőoktatás terén (1889) c. munkában jelentek meg.

Önállóan megjelent művei

[szerkesztés]
  • A spiritizmus keresztény katholikus megvilágításban. Kalocsa, 1899
  • Alkalmi beszédek és értekezések. Kalocsa, 1900
  • A nőkérdés keresztény szempontból tekintve. Budapest, 1902
  • Újabb alkalmi beszédek és értekezések. Kalocsa, 1902

Források

[szerkesztés]
[4]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar Sion 1888. 305. l.
  • Schematismus Colocensis 1885, 1899
  • Alkotmány 1899. 91. sz.
Előde:
Meszlényi Gyula
Utóda:
Boromisza Tibor