Megszállottság (vallás)
A megszállottság vallási és antropológiai értelemben azt az állapotot jelöli, amelyben egy embert (vagy más földi élőlényt) egy (vagy több) természetfeletti lény vagy erő birtokba vesz.[1] A viselkedésben és a tudatban bekövetkezett változást egyes vallási közösségekben és hitekben az istenség, szellem(ek), démon(ok), angyal stb. megszállásának tulajdonítják.
A szellemi megszállottság fogalma számos kultúrában és vallásban létezik, beleértve a buddhizmust, a kereszténységet,[2] a vudut, a hinduizmust, az iszlámot, a wiccát és a kelet- és délkelet-ázsiai, az afrikai és afroamerikai, továbbá az amerikai indián hagyományokat. A megszállottság lehet előnyös vagy káros hatással is az egyénre.[3]
A mai kereszténységben főleg a pünkösdi és karizmatikus felekezetekben jellemző, hogy a közösséget időnként megszállja a Szent Szellem (Szentlélek),[4] és a lelkészek démonokat próbálnak meg a hívőkből kiűzni.[5]
Zsidóság-kereszténység
[szerkesztés]Az Ószövetségben a megszállottság jelenthet valamiféle érzelmet („a féltékenység lelke támad rá” [6]), vagy a természetfeletti szférából származó jelenségeket. Ez utóbbiak lehetnek pozitívak („és az Úr lelke nyugszik rajta” [7]), vagy negatívak („De az Úr lelke eltávozott Saultól, és a gonosz lélek megzavarta” [8]).
Az Újszövetségben többször szerepel, hogy démonok embereket, vagy akár állatokat [9] szállnak meg és Jézus kiűzi belőlük.
A katolikus teológia alapján a bukott angyalok vagy démonok birtokba vehetik az egyén testét és szellemét és megváltoztathatják a viselkedését.
Az ördögűzés során a vallási specialisták kísérletet tesznek arra, hogy a szellemet vagy entitást kiűzzék a megszállott személy testéből.
Iszlám
[szerkesztés]Az iszlám elképzelései a démonok (sajtánok , dzsinnek) megszállottságának jeleiről jelentősen eltérnek egymástól. Vannak vélemények, hogy a megszállottság tünetei a következők: nem megfelelő viselkedés, hallucinációk, eszméletvesztés, rémálmok, fájdalomérzékenység vagy ok nélküli fájdalom stb. Más hiedelmek szerint a dzsinnek megszállottja erkölcstelen magatartást tanúsít, alkoholos italokat iszik, istenkáromlást mond vagy épp prófétának vallja magát.
Nézetük szerint ha nem történik intézkedés, a megszállt személy vagy megőrül, vagy meghal. [10][11]
Afrikai és afroamerikai vallások
[szerkesztés]Az afrikai törzsi vallásokban és az afrikai diaszpóra számos vallásában a szellemek megszállása nem feltétlenül ártalmas vagy rossz. A szellem megszállása a megszállott személy gyógyulását idézheti elő és a szellem tudást, próféciát adhat annak, akit megszáll.[12][13][14]
Vudu
[szerkesztés]A vuduban gyakoriak azok a rituálék, amelyek során a táncoló emberek éneklés, dobolás, speciális porok és gyógynövények hatására transzba esnek, spirituális élményben részesülnek, amikor egy szellemlény, a loa (lwa) megszállja őket. Egyes szellemekről úgy tartják, hogy képesek próféciákat adni a megszállottal kapcsolatos közelgő eseményekről vagy helyzetekről.[15]
Kelet-Ázsia
[szerkesztés]A taoizmusban, a koreai sámánizmusban, a sintó egyes szektáiban, egyes japán új vallási mozgalmakban és más kelet-ázsiai vallásokban megtalálható a szellemi megszállottság fogalma. Bizonyos közösségekben a sámánok alakítják azt a szerepet, akik megszállottá válnak.
A kínai népi vallásban tungcsi-nak (kínai: 童乩; pinjin: tóngjī) vagy chi-t'ung-nak hívják (kínai: 乩童; pinjin: jītóng) azt a személyt, aki egyfajta spirituális médium és a szerencsétlenségek és a szerencse megjósolására szolgál.[16][17]
Spiritizmus
[szerkesztés]A médiumok azt állítják, hogy a szeánszok alatt megszállják őket azok a szellemek vagy lények, akikkel kommunikálnak és a nevükben beszélnek.
Okkultizmus
[szerkesztés]Egyes démonológiát, okkult praktikákat gyakorló egyének démonokat idéznek meg, hogy a kultusz részeként magukba hívják a szellemet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jones, Lindsay (2005). Encyclopedia of Religion. Vol. 13 (2 ed.). Detroit, MI: Macmillan Reference USA. p. 8687. ISBN 0-02-865733-0.
- ↑ Márk 5:9, Lukács 8:30
- ↑ (2021. szeptember 13.) „Twilight states: Comparing case studies of hysteria and spirit possession”. HAU: Journal of Ethnographic Theory 11 (2), 635–659. o, Kiadó: University of Chicago Press. DOI:10.1086/715812. ISSN 2049-1115. (Hozzáférés: 2021. szeptember 13.)
- ↑ (2018. július 13.) „Amikor a Hitgyüliben elszabadul a Szentlélek, avagy a legvidámabb vasárnap 💒✝️ 2187720964576769”.
- ↑ Robbins, Joel (2004a). "The globalization of pentecostal and charismatic Christianity". Annual Review of Anthropology. 33: 117–143. doi:10.1146/annurev.anthro.32.061002.093421. ProQuest 199862299.
- ↑ 4Móz 5:14
- ↑ Ézsaiás 11:2
- ↑ 1Sámuel 16:14-23
- ↑ Márk 5:1-20
- ↑ «Медицина против джинна», статья о Центре исламской медицины в Грозном Archiválva 2014. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben // Интерфакс, 05.02.2009 г.
- ↑ «Экзорцизм или изгнание демонов в 21 веке», газета «Умма», 02.11.2006 Archiválva 2010. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ The Gullah People and Their African Heritage. University of Georgia Press, 138. o. (2005. szeptember 13.). ISBN 9780820327839
- ↑ African Dance. Encyclopedia Britannica . (Hozzáférés: 2022. január 31.)
- ↑ Sacred Possessions Vodou, Santería, Obeah, and the Caribbean. Rutgers University Press (1997. szeptember 13.). ISBN 9780813523613
- ↑ Sacred Possessions Vodou, Santería, Obeah, and the Caribbean. Rutgers University Press, 19–22. o. (1997. szeptember 13.). ISBN 9780813523613
- ↑ Andersen, Poul. 2008. "Tâng-ki (or jitong) 童乩 (or 乩童) spirit-medium", in The Encyclopedia of Taoism, ed. by Fabrizio Pregadio, pp. 964-966. Routledge.
- ↑ Elliott, Alan J. A. 1955. Chinese Spirit Medium Cults in Singapore. Monographs on Social Anthropology, No. 14. Department of Anthropology, London School of Economics and Political Science.