Ugrás a tartalomhoz

Matilda Joslyn Gage

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Matilda Joslyn Gage
Élete
Született1826. március 24.
Cicero, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt1898. március 18. (71 évesen)
Chicago, Amerikai Egyesült Államok
SírhelyFayetteville
SzüleiHezekiah Joslyn
GyermekeiMaud Gage Baum
KitüntetéseiNational Women's Hall of Fame (1995)
Matilda Joslyn Gage aláírása
Matilda Joslyn Gage aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Matilda Joslyn Gage témájú médiaállományokat.

Matilda Joslyn Gage (Cicero, New York, 1826. március 24.Chicago, Illinois, 1898. március 18.) női szavazójogért küzdő aktivista, amerikai őslakos jogokért küzdő aktivista, abolicionista, szabadgondolkodó és termékeny író volt, aki „gyűlölte az elnyomást”.[1]

Pályafutását előadóként kezdte egy nőjogi rendezvényen Syracuse-ban, New York-ban, 1852-ben. Az eseményen ő volt a legfiatalabb előadó, amit követően a nők szavazáshoz való jogának elérését tűzte ki élete céljául.

Élete

[szerkesztés]

1845. január 6-án, 18 évesen, összeházasodott a kereskedő Henry H. Gage-dzsel. Állandó lakóhelyük a New York állambeli Fayettville lett.[2] Itt élt életének legnagyobb részében. Férjével együtt öt gyermekük volt: Charles Henry (aki csecsemőkorban halt meg), Helen Leslie, Thomas Clarkson, Julia Louise és Maud.

Gage Chicagóban halt meg 1898-ban, veje, L. Frank Baum otthonában. Ugyan elhamvasztották, a Fayetteville-i temetőben sírkő emlékezik meg róla, melyre a következő idézetet vésték: Létezik egy szó, amely édesebb, mint az anya, az otthon vagy a menny. Ez szó a szabadság.[3]

Matilda-effektus és hatása

[szerkesztés]

A tudományos történész, Margaret W. Rossiter 1993-ban Matilda Gage után nevezte el a Matilda-effektust, hogy azonosítsa azt a társadalmi jelenséget, amikor a női tudósok indokolatlanul kevesebb elismerést kapnak a tudományos munkájukért, mint amit valójában érdemelnek. A Matilda-effektus a Matthew-effektus szükségszerű következménye, amelyet Robert K. Merton szociológus fogalmazott meg.[4] Gage pályafutásáról könyvet írt Charlotte M. Shapiro és Sally Roesch Wagner is.[5][6][7]

Válogatott publikációi

[szerkesztés]
  • "Is Woman Her Own?", The Revolution, 1868. április 9., szerk. Elizabeth Cady Stanton, Parker Pillsbury. 215–216. o.
  • "Prospectus", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1878 május, 1. o.
  • "Indian Citizenship", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1878 május, 2. o.
  • "All The Rights I Want", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1879 január, 2. o.
  • "A Sermon Against Woman", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 szeptember, 2. o.
  • "God in the Constitution", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 október. 2. o.[8]
  • "What the government exacts", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 október, 2. o.[8]
  • "Working women", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 október, 3. o.[8]
  • Woman As Inventor, 1870, Fayetteville, NY: F.A. Darling
  • History of Woman Suffrage, 1881, Cady Stanton, E., Anthony, S.B., Gage, M. E. J., Harper, I.H. (újrakiadás: 1985, Salem NH: Ayer Company)
  • The Aberdeen Saturday Pioneer, 1891 március 14 és 21, szerkesztő és vezércikkek írója
  • Woman, Church and State, 1893 (újrakiadás: 1980, Watertowne MA: Persephone Press)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Report of the International Council of Women: Assembled by the National Woman Suffrage Association, Washington, D.C., U.S. of America, March 25 to April 1, 1888. R. H. Darby, printer, 1888
  2. White 1921, 244. o.
  3. [1]
  4. (1993. november 5.) „The Matthew Matilda Effect in Science”. Social Studies of Science 23 (2), 325–341. o. DOI:10.1177/030631293023002004. ISSN 0306-3127. JSTOR 285482. 
  5. Matilda Joslyn Gage: She Who Holds the Sky - Matilda Joslyn Gage Foundation. www.matildajoslyngage.org . Breakthrough Design Group, 1998 [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 17.)
  6. Wagner 2003, 1. o.
  7. Shapiro 2013, 1. o.
  8. a b c Brammer 2000, 126. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Matilda Joslyn Gage című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.