Marx Gyula
| Marx Gyula | |
| Született | 1930. július 5. (94 éves)[1] Püspöknádasd[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Pécsi Orvostudományi Egyetem (–1955, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marx Gyula (Püspöknádasd, 1930. július 5. –) magyar orvos, politikus, 1989-től 1990-ig, illetve 1991 és 1994 között országgyűlési képviselő (MDF).
Élete
[szerkesztés]Marx Gyula 1930-ban született a Baranya vármegyei Püspöknádasdhoz (ma Mecseknádasd) tartozó Schweizerhof tanyán, Marx Gyula molnár és Nusszer Magdolna fiaként. Szülei az 1950-es években kuláklistára kerültek és kitelepítették őket. Az elemi iskola után Sopronba került, ahol a nagybátyja a domonkos internátus igazgatója volt. A soproni bencés gimnázium tanulója lett, majd Bonyhádon érettségizett. 1949 és 1955 a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója volt, ahol 1955-ben szerzett orvosi diplomát. A nagykanizsai kórházban helyezkedett el sebészgyakornokként.[2][3]
Egyetemi hallgatóként csatlakozott a Bulányi György-féle katolikus mozgalom pécsi kiscsoportjához Mádl Ferenccel együtt.[4][5]1956. január 23-án emiatt az Államvédelmi Hatóság illegális vallási csoportmunka és államellenes összeesküvés vádjával letartóztatta, majd a budapesti Fő utcai fogházban töltött féléves vizsgálati fogság után, 1956. július 27-én szabadon bocsátották. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a nagykanizsai kórház munkástanácsa és a Dunántúli Nemzeti Tanács tagja lett, egy küldöttség tagjaként Nagy Imre miniszterelnökkel való tárgyaláson is részt vett. A szabadságharc leverése után különösebb megtorlás nem érte, azonban nem maradhatott sebész, így Zalaegerszegre került körzeti orvosként, ahol húsz éven át dolgozott. 1977-ben üzemegészségügyi rendelőintézeti főorvos lett, 1990-ben vonult nyugdíjba.[3][6]
A rendszerváltás idején kapcsolódott be a közéletbe, 1988 nyarán került kapcsolatba a Magyar Demokrata Fórummal, melybe az év októberében lépett be a zalaegerszegi szervezet alapító tagjaként. 1989 szeptemberében időközi választáson Zala megye 2. számú választókerületében országgyűlési képviselővé választották az MDF, az SZDSZ és a Fidesz közös ellenzéki jelöltjeként, az Országgyűlésben a társadalombiztosítási bizottság tagja volt. Az 1990-es országgyűlési választáson nem szerzett mandátumot, azonban 1991-ben az MDF Zala megyei listájáról mégis bejutott a parlamentbe, az elhunyt Csengey Dénes mandátumát vette át. Az Országgyűlésben a gazdasági bizottság tagja és a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság elnöke lett. Az 1994-es országgyűlési választáson nem szerzett mandátumot.[7][5][8]
1996-ban csatlakozott a Magyar Demokrata Néppárthoz, melynek az 1998-as országgyűlési választáson képviselőjelöltje volt, de nem jutott a parlamentbe, ezután visszavonult a közélettől.[3] Zalaegerszeg városa 2002-ben Pro Urbe díjjal, 2009-ben pedig díszpolgári címmel ismerte el munkásságát.[6]
Felesége 1955-től Baján Mária orvos, három gyermekük született.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. november 30., PIM120375
- ↑ Marx Gyula. www.tortenelmitar.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 27.)
- ↑ a b c d Személyi névtér – Nemzeti Névtér (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2023. augusztus 27.)
- ↑ Domaniczky Endre: Mádl Ferenc és a jocisták (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2023. augusztus 27.)
- ↑ a b Horizont. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 27.)
- ↑ a b Marx Gyulát köszöntötték (Videó) (magyar nyelven). zalaegerszeg.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 27.)
- ↑ Error. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 27.)
- ↑ Aktuális. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 27.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
