Óbudai Gimnázium
Óbudai Gimnázium (
| |
Alapítva | 1878 |
Hely | Magyarország, Budapest III. kerülete |
Korábbi nevei | Szürke Nénék Intézetének Kisdedóvója, Szürke Nénék Elemi Iskolája, Szürke Nénék Polgári Iskolája (1878-1897); Cselka Intézet Kisdedóvója (1897-1929); Szürke Nénék Munkatanodája (1897-1900); Cselka Intézet Elemi Iskola, Cselka Intézet Polgári Iskola (1897-1934); Cselka Intézet Gyakorló Óvoda, Cselka Intézet Óvónőképzője (1929-1934); Szent Lujza Intézet Gyakorló Óvoda, Szent Lujza Intézet Óvónőképzője, Szent Lujza Intézet Polgári Iskolája (1934-1945); Szent Lujza Római Katolikus Általános Iskola (1945-1948); III. Kerületi Állami Kisdedóvó Intézet (1948-1949); III. Kerületi Állami Pedagógiai Gimnázium (1949-1950); III. Kerületi Állami Óvónőképző (1950-1951); III. Kerületi Állami Tanítóképző (1951-1952); III. Kerületi Korvin Ottó téri Leánygimnázium (1954-1958); Martos Flóra Gimnázium (1958-1991) |
Típus | |
Oktatók száma | 60 |
Tanulólétszám | 660 |
Igazgató | Szűcs József Gábor |
OM-azonosító | 035225 |
Tagozatok | 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás |
Elérhetőség | |
Cím | 1033 Budapest, Szentlélek tér 10. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 32′ 26″, k. h. 19° 02′ 43″47.540555°N 19.045330°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 26″, k. h. 19° 02′ 43″47.540555°N 19.045330°E | |
Az Óbudai Gimnázium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai Gimnázium témájú médiaállományokat. |
Az Óbudai Gimnázium egy több mint 140 éves oktatási intézmény Óbuda központjában.
Története
[szerkesztés]A XIX. században a gyáripar elterjedésének köszönhetően Óbuda népessége jelentősen megnövekedett, amelynek velejárója lett a vallási élet fellendülése egyletek, iskolák létrehozásával, apácarendek és szerzetesrendek betelepítésével. Cselka Nándor 1878-ban hívta Óbudára az első három vincés nővért – akiket szürke nénéknek is hívtak –, hogy óvodáskorú gyerekek nevelésével foglalkozzanak.
Az Óbudai Gimnázium 1878. szeptemberében jött létre mint a Szürke Nénék Intézetének Kisdedóvója, Elemi és Polgári Iskolája az akkori Szentháromság (ma Szentlélek) téren. Eredetileg az intézetnek csak a mai B épület telkét adományozták (egy forrás szerint az adományozó bizonyos Dörner Róza volt[1]), s az 1880-as években szerezte meg az intézet a mai A épület ingatlanját is. Ekkor még mindkét épület földszintes volt.
Kezdetben 3 néne és egy szolgáló dolgozott, 35-40 lány és 100-120 „apró” (mindkét nemű katolikus gyerek) járt az intézménybe. 1901-ben a nővérek száma 15, 1920-ban 20, 1947-ben 31 volt.
1887-ben lett nyilvános jogú a katolikus népiskola.
A trianoni békeszerződéssel az irgalmas nővérek egyetlen óvónőképzőjét is elcsatolták, ezért úgy döntöttek, hogy annak szerepét a Szentlélek téren lévő kisdedóvoda veszi át. 1929-ben indította el az iskola az óvónőképzést, mely csak 1942-ben kapott nyilvánosságot.
1933-ban a kisdedóvó felvette a szociális gondozók védőszentje, Szent Lujza nevét.
1935-ben korszerű napközi otthonos óvoda indult az óvónőképző gyakorló óvodájaként 3 csoportban, 40 fős létszámmal.
1945. augusztus 18-án miniszterelnöki rendelet (6650/1945. M. E.) látott napvilágot, amely elrendelte a 8 osztályos általános iskolák megszervezését. Velics Ferdinanda vezetésével a Szent Lujza Intézetben Római Katolikus Általános Iskola indult, felmenő rendszerben.
Az 1947/48-as tanévben 165 fiú és 468 lány járt a 7 évfolyamon. Az utolsó polgári osztály ekkor végzett. A magas tanulói létszám miatt kétműszakos volt a tanítás.
1948-ban az Egyházi iskolák államosítása után vidékről irányítottak át a világi pedagógusokat, mert az intézményből csak hárman tették le az új esküt. A szerzetes nővérek nem vállalták az átminősítést. Megbízott igazgató Mezey Mária lett. Szeptembertől a Római Katolikus Általános Iskola III. Kerület Állami Általános Iskolaként működött tovább, új tantestülettel. Az általános iskola csak 8 tantermet használhatott.
1950. július 19-én a zárdát kiürítették. Az óvónőképzés 1951-ig tartott, utána a szerepét a Hőgyészi Állami Óvónőképző vette át, amely 1956-ig működött. Helyette az iskolában tanítóképzés folyt 1956-ig.
Az általános iskola még párhuzamosan működött, de 1953-tól már nem vettek fel új tanárokat. A forradalom után az iskola átváltott csak négyéves gimnáziumra.
1953-ban a Szentlélek tér neve Korvin Ottó tér lett.
1956-ban adták ki az utolsó tanárnői oklevelet. Ebben az évben szűnt meg az általános iskola is. Ettől kezdve csak gimnáziumi oktatás folyik az épületben.
1958-ban az intézmény neve Martos Flóra Gimnázium lett.
1991-ben nevezték át Óbudai Gimnáziumra. Ekkor még csak 4 osztályos képzés folyt.
1993-tól már 6 osztályos képzést is indítanak.
Rangsor
[szerkesztés]2020[2] | 2021[3] | 2022[4] | 2023[5] | |
---|---|---|---|---|
HVG | 93 | 90 | 91 | 94 |
Vezetőség
[szerkesztés]- Szűcs József (informatika) intézményvezető,
- Tordai György (történelem) intézményvezető-helyettes,
- Tamási Anita (német nyelv) intézményvezető-helyettes.
A képzés története táblázatba foglalva
[szerkesztés]Óvoda | Óvónőképző | Munkatanoda | Elemi Népiskola | Polgári Iskola | Általános Iskola | Tanítóképző | Gimnázium | |||
Kisdedóvó | Gyakorló Óvoda | 4 osztályos | 6 osztályos | |||||||
1878-1897 | Szürke Nénék Intézetének Kisdedóvója | Kézimunka Iskola | Szürke Nénék Elemi Iskolája | Szürke Nénék Polgári Iskolája | ||||||
1897-1900 | Cselka Intézet Kisdedóvója | Szürke Nénék Munkatanodája | Cselka Intézet Elemi Iskola | Cselka Intézet Polgári Iskola | ||||||
1900-1929 | Cselka Intézet Munkatanodája | |||||||||
1929-1934 | Cselka Intézet Gyakorló Óvoda | Cselka Intézet Óvónőképzője | ||||||||
1934-1945 | Szent Lujza Intézet Gyakorló Óvoda | Szent Lujza Intézet Óvónőképzője | Szent Lujza Intézet Polgári Iskolája | |||||||
1945-1948 | Szent Lujza Római Katolikus Általános Iskola | |||||||||
1948-1949 | Gyakorló Óvoda | III. Kerületi Állami Kisdedóvó Intézet | Általános Iskola | |||||||
1949-1950 | III. Kerületi Állami Pedagógiai Gimnázium | |||||||||
1950-1951 | III. Kerületi Állami Óvónőképző | |||||||||
1951-1952 | III. Kerületi Állami Tanítóképző | |||||||||
1952-1954 | Általános Iskola, csak alsó tagozatos | |||||||||
1954-1956 | III. Kerületi Korvin Ottó téri Leánygimnázium | |||||||||
1956-1958 | ||||||||||
1958-1991 | Martos Flóra Gimnázium | |||||||||
1991-1993 | Óbudai Gimnázium | |||||||||
1993- | Óbudai Gimnázium |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2018. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 21.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2020-as középiskolai rangsora, újra a Fazekas vezeti (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ István, Bereznay: Itt a legjobb magyar középiskolák 2021-es rangsora (magyar nyelven). index.hu, 2021. október 18. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2022-ben: itt a teljes lista (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. április 20. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb gimnáziuma (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. október 20. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
Források
[szerkesztés]- Óbudai Gimnázium
- https://web.archive.org/web/20181222173116/http://users.atw.hu/ogn/
- Oktatási Hivatal
- Óbudai Anzix: A szürke nénék, a jó pásztor nővérek és a szaléziak
- Simon Katalin: Az óbudai Irgalom Háza történetének vázlata
- Magyar katolikus almanach 1. évf. (1927.)
- Kultúrpolitika és közoktatásügy 1945–1989 között
- Tóth József: A budai iskolák államosítása 1948-ban