Martin Špegelj
| Martin Špegelj | |
 | |
| Horvátország 2. honvédelmi minisztere | |
| Hivatali idő 1990. augusztus 24. – 1991. július 2. | |
| Előd | Petar Kriste |
| Utód | Šime Đodan |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái |
|
| Született | 1927. november 11.[1] Stari Gradac |
| Elhunyt | 2014. május 11. (86 évesen)[1] Zágráb[2] |
| Sírhely | Mirogoj temető |
| Párt | |
| Foglalkozás | katona |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Špegelj témájú médiaállományokat. | |
Martin Špegelj (Stari Gradac, 1927. november 11. – Zágráb, 2014. május 11.) horvát tábornok, a Horvát Köztársaság második honvédelmi minisztere, később a horvát hadsereg vezérkarának főnöke, majd főfelügyelője lett. Kiállt az újonnan létrejött horvát állam fegyverkezése mellett. A Horvát Köztársaság első elnökével, Franjo Tuđmannal való nézeteltérése 1992-ben a lemondásához vezetett, és a háború végén teljesen kilépett a politikából.
Élete és pályafutása
[szerkesztés]Martin Špegelj 1927. november 11-én született a Pitomacsa melletti Stari Gradacban. Szülei a Horvát Parasztpárt támogatói voltak. A második világháború alatt partizán volt. Később Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tábornoka lett, ahol magas beosztásokat kapott. 1982-től 1985-ig a Horvát Szövetségi Köztársaság területvédelmi parancsnoka, majd a 2. hadsereg parancsnoka volt.[3] Az 1987-ben lezárult átszervezést követően, [4][5] a zágrábi székhelyű 5. katonai körzet parancsnoka volt.
A rendszerváltás idején
[szerkesztés]Az első horvátországi választások után, 1990. augusztus 24-én ő lett a második horvát védelmi miniszter. Špegelj azon kevesek közé tartozott, akik megjósolták a háborút. A szlovén parancsnoksággal közösen haditervet készített mindkét ország számára arra az esetre, ha a JNA megtámadná őket. A háború előzményeként Szerbia kezdeményezésére a felkelő horvátországi szerbek a „balvan” forradalom néven ismert zavargásokba és terrorcselekményekbe kezdtek, amelyek során elutasították a demokratikusan megválasztott horvátországi hatóságokat. Mivel a JNA támogatta őket, Horvátország tehetetlen volt. A Špegelj fegyvervásárlási kampányt indított a feketepiacon, és fegyvereket importált a volt Varsói Szerződés országaiból, főként Magyarországról és Romániából.
A Špegelj-szalagok
[szerkesztés]1991 januárjában a Belgrádi Televízió közzétett egy videót Špegeljnek a KOS jugoszláv katonai kémelhárító szolgálat titkos ügynökeivel folytatott beszélgetéséről.[6] A felvételek tartalma kompromittáló volt az új horvát kormány számára, ugyanis a közzétett videón látható Špegelj és Boljkovac miniszteri tisztséget töltött be a kormányban.[7] A Belgrádban közzétett szalagok az újonnan megalakult horvát állam támadását szolgálták, egyúttal a szerbek ellenállását is ösztönözték vele szemben.[8] Špegelj azzal védekezett, hogy a szalagok teljes mértékben hamisítványok [3] de Stipe Mesić volt horvát elnök is megerősítette, hogy a Špegelj-szalagok hitelesek.[9][10] Belgrád pert indított Špegelj ellen. A botrány következtében és attól tartva, hogy a JNA kezébe kerülhet, Špegelj Ausztriába menekült, majd Tuđman elnök 1991. július 2-án elmozdította a védelmi miniszteri posztról.
Visszatérés Horvátországba
[szerkesztés]Körülbelül két hónap után visszatért Horvátországba, és 1991. július 30-án átvette a Horvát Köztársaság Belügyminisztériumának védnöksége alatt létrejött Nemzeti Gárda (ZNG) irányítását. Amikor 1991 júniusában Szlovéniában kitört a tíznapos háború, Špegelj egy közös védelmi tervet szorgalmazott (Špegelj-terv), amely szerint Horvátország megtámadja a JNA horvátországi katonai bázisait, és így beszáll a háborúba. Tuđman azonban visszautasította a konfrontációt, és nem értett egyet azzal, hogy Horvátország egy sokkal erősebb ellenséget támadjon meg, ezzel legitimitálva annak ellentámadását. A tervet végül szavazással elutasították, a megvalósítást csak Špegelj és Mesić támogatta.[11] A JNA és Szerbia vezetése horvát támadást akart.
Ezért 1991. augusztus 7-én Špegelj lemondott a ZNG parancsnoki posztjáról, de továbbra is a Horvátország védelmét irányító horvát válságstáb tagja maradt. Ezután aktívan részt vett a döntő jelentőségű laktanyacsatákban, amelyeknek jelentőségét az ott megszerzett fegyverek adták, amelyek szükségesek voltak a további védelem megszervezéséhez. Szeptember 22-től Špegelj a Horvát Köztársaság védelmi főfelügyelője lett, ezt a posztot a leghevesebb harcok idején (tehát a vukovári csata idején, valamint a zágrábi, a belovári, a károlyvárosi, a fiumei, a spliti és az eszéki hadműveleti zónák létrehozása idején 1991 októberében, valamint az 1992. december 31-ig tartó érzékeny időszakban, amelyben létrejött a horvát hadsereg, amely már 1991 végén 63 dandárt állított fel) is betöltötte. 1992 elején a horvát hadsereg gyakorlatilag megszakítás nélküli háborús megszervezésének rendkívül nehéz munkájában kimerülve, és a horvát védelmi minisztérium nem kielégítő hozzáállása miatt Špegelj nyugdíjba vonult.
A háború után őt ért kritikák
[szerkesztés]A háború után Špegelj hevesen bírálta Tuđman politikáját, háborús haszonszerzéssel vádolva. Tuđman halála után 2001-ben önéletrajzi könyvet adott ki, amelyben bírálta Tuđmant és pártját, a HDZ-t, valamint politikai lépéseit. Tuđmant a bosznia-hercegovinai horvátok támogatásával és állítólagos „szeparatizmusukkal” is vádolta, ami Špegelj szerint csak a bosnyákokkal kialakult konfliktushoz vezetett.[3] A Tuđmannal rokonszenvező hadsereg pedig Špegeljt bírálta. Különösen Davor Domazet-Lošo tengernagy, aki szerint a szlovéniai háború 1990. június végén csak ürügy volt arra, hogy Horvátországot felkészületlenül rántsák a háborúba, ellentétben Szlovéniával, amely a jól felfegyverzett és szervezett területvédelemmel rendelkezett. Az SDP-SKH kormány viszont 1990. május 23-án közvetlenül a HDZ-többségű első parlament összehívásának napja előtt leszerelte a Horvát Köztársaság területvédelmét, és minden fegyvert átadott az ellenséges JNA-nak. Mindezt olyan helyzetben, amikor Szlovéniából számos JNA egység gyorsan és szervezetten érkezett át Horvátország legsűrűbben lakott területeire. Még a zágrábi, varasdi és károlyvárosi JNA harckocsiegységek is elhagyták laktanyáikat, és a horvát-szlovén határok felé vették az irányt. Domazet-Lošo és a hasonló gondolkodásúak szerint ebben a helyzetben Špegelj tervének megvalósítása egyenesen a JNA érdeke lett volna, amely egyúttal jogi fedezetet nyújtott volna a gyakorlatilag fegyvertelen horvátokkal szembeni nyílt háborúba lépéshez.[12] Még jó, hogy Horvátország nem esett bele ebbe a csapdába.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ a b c INTERVJU: GENERAL MARTIN SPEGELJ. [2012. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Davor Marijan: Od konflikta do rata – primjer Jugoslavenske narodne armije. [2010. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Davor Domazet-Lošo: Kako je pripremana agresija na Hrvatsku i Bosnu i Hercegovinu ili preoblikovanje JNA u srpsku imperijalnu silu, 2012. október 31.
- ↑ The Prosecutor v. Slobodan Milošević - Witness Branko Kostić examined by Mr. Milošević. International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia, 2006. január 25. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.) „Page 47621 onwards”
- ↑ Za koga su se borili Špegelj i Boljkovac?
- ↑ Renaud de la Brosse: Political Propaganda and the Plan to Create a "State for all Serbs" - Consequences of Using the Media for Ultra-Nationalist Ends - Part 3 (PDF). Office of the Prosecutor of the International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia, 2003. február 4. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
- ↑ „Умро хрватски генерал Мартин Шпегељ”, RTS, 2014. május 11. (Hozzáférés: 2017. október 31.)
- ↑ Umro je Martin Špegelj. Metro-portal.hr . [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 31.)
- ↑ Nacional, Ivo Pukanić: Božićna večera kod Špegelja. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Domazet-Lošo, Davor. Hrvatska i Veliko Ratište. Zagreb, Croatia: St. George Association (2002). ISBN 953-96313-0-0
- ↑ Hrvatski domovinski rat - strateški pogled – prezentacija
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Martin Špegelj című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Martin Špegelj című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
