Ugrás a tartalomhoz

Malatina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Malatiná szócikkből átirányítva)
Malatina (Malatiná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1313
PolgármesterZdenko Kubáň
Irányítószám027 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség834 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság792 m
Terület19,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″49.186700°N 19.431300°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″49.186700°N 19.431300°E
Malatina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malatina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Malatina (szlovákul Malatiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Alsókubintól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Először 1313-ban említi oklevél „Malocharyta” néven. A falu a 14. század elején keletkezett a Liptóból Árvába vezető út mentén, a liptói óvár jobbágyfalujaként. Később a vlach jog alapján telepítették, ez a rész az árvai uradalomhoz tartozott. Magas fekvése miatt sok fagyos évet kellett elszenvednie, lakosságát az éhség tizedelte. 1626-ban 200 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALATINA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, fekszik Sz. Annához közel, mellynek filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.[2]

A 19. század elején vasércet is bányásztak itt, a bánya 1805-ben nyílt meg.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Malatina, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vármegye szélén: 706 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 59 2/3 sessio. Vasbányák. Vizimalmok. Sovány föld. F. u. az árvai uradalom, s 1/6 a Kubinyi csal. Ut. p. Rosenberg.[3]

A 20. század elején nevét „Mecsefölde”-re magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 754, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 839 lakosából 837 szlovák volt.[4]

2011-ben 837 lakosából 832 szlovák.

2017
822
2021
834

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 7.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]