Angyalok királynéja templom

Angyalok királynéja templom
Vallás	kereszténység
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Székesfehérvári Budai espereskerület
Egyházközség	Budakeszi
Építési adatok
Építése	1737
Rekonstrukciók évei	1947
Stílus	barokk
Elérhetőség
Település	Budakeszi
Hely	2092 Budakeszi, Makkosi út 3.
Elhelyezkedése
Angyalok királynéja templom Pozíció Budakeszi térképén
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 18° 56′ 39″47.49809, 18.94406
Az Angyalok királynéja templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Angyalok királynéja templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A makkosmáriai Angyalok királynéja kegytemplom a Székesfehérvári egyházmegye egyik búcsújáróhelye. Makkosmária Budakeszi délkeleti településrésze, mindössze néhány házból, gazdasági épületből és a híres barokk stílusú kegytemplomból áll, mely az 1730-as években épült.

Története

A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falkoner nevű skót származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. Miután II. József császár 1784-ben a Fogolykiváltók Rendjét is feloszlatta, a virágzásnak indult Mária-kegyhelyet is bezárták és a kegyképet, valamint a fatörzset a budakeszi plébániatemplomba szállították. A kolostor és a templom világiak kezére került és néhány évtized alatt rommá lett. Az első világháború alatt Miller József budakeszi plébános a templomromot a hozzátartozó kolostorral együtt az egyház számára visszavásárolta.

A második világháború előtt néhány évvel a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére alapított szervita rend papjai kezdtek újra szentmisét mondani vasárnapokon és Mária-ünnepeken a romokból összeállított kis kápolnában. A háború alatt és után mind többen jöttek ide hadifogoly hozzátartozóikért imádkozni és meghonosodott a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet.

A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át.

Az 1964-ben felújított templomot jelenleg a Domonkos-rend működteti. A háborús idők elmúltával a kegytemplomban továbbra is a „foglyokért" imádkoznak, a kábítószeresekért, alkoholistákért, a testiség, a szerencsejátékok és minden más káros szenvedélyek rabjaiért.

Galéria

• 
  Torony
• 
  A templom
• 
  Belső tér
• 
  A főoltár
• 
  A kegykép másolata

Források

• Búcsújárás honlapja
• Nyugat Pest megye útikönyv. Bedő István, 1999. ISBN 963 550 956 1

További információk

• Gyermekvasút
• Székesfehérvári Egyházmegye
• Csavargó Túrák – utazások – fotók
• Kirándul a család
• Túrák Makkosmáriára