Major Róbert

Major Róbert
Született	1896. július 28. Budapest VII. kerülete
Elhunyt	1985. május 1. (88 évesen) Budapest
Álneve	Peregrinus Máthé Rezső
Állampolgársága	magyar
Szülei	Major J. Gyula
Foglalkozása	közgazdász újságíró publicista
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (17-10-5)
Sablon • Wikidata • Segítség

Major Róbert (Budapest, VII.kerület, 1896. július 28. – Budapest, 1985. május 1.) közgazdasági és politikai író, újságíró, Major Ervin (1901–1967) zenetörténész, zeneszerző bátyja.

Élete

Major J. Gyula (1858–1925) zeneszerző és Glücklich Ida (1868–1934) tanárnő gyermekeként született. A Magyar Királyi Tanárképző-Intézeti Gyakorló-Főgimnáziumban érettségizett jeles eredménnyel. Apját követve beiratkozott a Zeneakadémia zeneszerzés szakára, ahol Kodály Zoltán és Herzfeld Viktor növendéke lett. Számos hangversenyen lépett fel és zongorakísérőként is működött. Tanulmányait 1914-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta magyar, német és történelem szakon, s emellett az Eötvös József Collegium ösztöndíjasa volt. Professzorai között tudhatta Alexander Bernátot, Domanovszky Sándort, Négyesy Lászlót és Marczali Henriket. Részt vett a Galilei Kör munkájában, s Jászi Oszkár radikális pártjában az ifjúsági csoport elnökévé választották. 1915 májusában tüzérönkéntesként a frontra került Zemplén Győző parancsnoksága alá, és mint tüzérhadnagy szolgált az olasz és az orosz harctéren. A tanári diplomája megszerzése után rövid ideig tanítással foglalkozott, majd a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületében vállalt munkát. Az 1920-as évek végétől az Országos Társadalombiztosító Intézetben dolgozott. 1926-tól a Századunk munkatársa lett, s politikai, közgazdasági kritikákat, illetve könyvismertetéseket közölt a lapban. A Vámbéry Rusztem polgári radikális újságíróhoz fűződő kapcsolata felkeltette a rendőrség figyelmét, s ennek következtében az OTI vidéki kirendeltségeihez, Szolnokra, később Miskolcra helyezték. Annak érdekében, hogy visszatérhessen a fővárosba, nyugdíjazását kérte. Időközben publikált a Népszava, a Szocializmus, a Szép Szó, a Jelenkor és a Magyar Fórum című lapokban is, legtöbbször Máthé Rezső vagy Minor Róbert álneveken. A Közgazdasági Szemlében és a Független Magyarországban külön rovatot kapott. Az 1930-as években szoros kapcsolatba került az ellenzéki Kisgazdapárt vezetőivel, köztük Mihályfi Ernővel és Oltványi Imrével, s később a párthoz is csatlakozott.

A második világháború után kinevezték a Magyar Közgazdasági Társaság igazgatójává, illetve a Kis Újság című lapot szerkesztette. 1946 nyarától a Közgazdaság koalíciós szerkesztő bizottságában a Kisgazdapárt reprezentánsa volt. Az Igazságügyi Minisztérium miniszteri tanácsosaként tanulmányokat készített a háborús és népellenes bűnökkel vádolt személyek népbírósági pereihez. 1946-ban nőül vette dr. Kaiser Júliát, akivel 1947-ben elhagyta Magyarországot és Rómában telepedett le. Négy évvel később New Yorkba költöztek, ahol felesége a New York Public Library főkönyvtárosa lett, míg ő magyar és angol nyelvű napilapokban és folyóiratokban közölte írásait közgazdasági és politikai témakörökben. Munkatársa volt a müncheni Látóhatárnak és több emigráns lapnak. 1975-től Bécsben élt, ahonnan amerikai lapoknak, köztük a New York-i Jewish Currentsnek (több tanulmány a holokausztról), az Amerikai Magyar Szónak, s olykor osztrák újságoknak is dolgozott, többnyire Peregrinus álnéven. A Magyar Nemzetben is jelentek meg írásai Máthé Rezső néven. Évente többször hazalátogatott Magyarországra, s egy alkalommal a Magyarok Világszövetsége aranyéremmel tüntette ki.

Első felesége Barabás Zsuzsanna Terézia (1904–?) volt, Barabás Péter kereskedő és Radó Alice lánya, akivel 1931. október 22-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (17-10-5).

Főbb művei

• A közüzemek árpolitikája (Kecskemét, 1934)
• Két világháború között : huszonegy év gazdasági és társadalomtörténete (Budapest, 1941)
• A világgazdaság kis enciklopédiája (Budapest, 1941, 2. kiadás: Budapest, 1945)
• Short History of the Industrial Workers and Trade Unions in Postwar Hungary (Washington, 1953)
• The churches and the Jews in Hungary (Chicago, 1966)
• 25 év ellenforradalmi sajtója : 1919-1944 (Budapest, 1945, 2. kiadás: Magyar Zsidók Világszövetsége, New York, 1972)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
• Nyárády Gábor (1999). „Peregrinus hagyatéka Emlékezés Major Róbertre”. Múltunk (Magyarország) 44 (4), 224–248. o. (Hozzáférés: 2021. július 28.) 
• Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5