Majláth Béla
| Majláth Béla | |
 | |
| Született | 1831. június 18. Andrásfalva |
| Elhunyt | 1900. március 23. (68 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Pongrácz Anna (1839–1914) |
| Foglalkozása | történész, régész, bibliográfus, könyvtáros |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (28-15-23)[1] |
| Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója) | |
| Hivatali idő 1879 – 1893 | |
| Előd | Fraknói Vilmos |
| Utód | Szinnyei József |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Majláth Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székhelyi Majláth Béla (Andrásfalva, 1831. június 18. – Budapest, 1900. március 23.) történész, régész, bibliográfus, Liptó vármegye alispánja, az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az 1848-as szabadságharc honvéd hadnagya.[2]
Életútja
[szerkesztés]Ifjúkora
[szerkesztés]A székhelyi Majláth család köznemesi ágának a sarja. Édesapja székhelyi Majláth Sándor, birtokos, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Friderika (1810–1890) volt.[3] Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte a minoritáknál.
Temesváron jogot hallgatott, amikor kitört a forradalom. Családjával Pestre menekült, majd a 113. honvédzászlóalj önkéntese lett. Tizenhét csatát harcolt végig, 1849 júniusában hadnaggyá léptették elő. Szeptember elején letartóztatták. Temesvári börtönéből november végén megszökött; 1850 folyamán Hont, Nógrád, Heves és Pest vármegyében bujkált. 1851–1852-ben nagyapja andrásfalvai házában tartózkodott.
1853-tól mérnöki tudományokat hallgatott Pesten, de tanulmányait nagyapja halála miatt nem fejezte be. 1861-ig Andrásfalván gazdálkodott, verseket írt, és megtanult franciául, németül, angolul, olaszul és a hazai szláv nyelveken.
Feleségül vette az édesanyja családjából való szentmiklósi és óvári Pongrácz Annát (1839–1914).[4]
Közéleti pályafutása
[szerkesztés]1860-ban Liptó vármegye másodfőjegyzője lett. Társalgási, honvéd- és gazdasági egyleteket alapított. 1861-ben letette hivatalát, és 1867-ig ismét gazdálkodással foglalkozott. Ekkor megyei főjegyzővé, 1875-ben alispánná választották. Miután 1877-ben megbuktatták, két évre visszavonult. 1879 és 1893 között az Országos Széchényi Könyvtár őreként tevékenykedett.
1880 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és az Országos Régészeti és Embertani Társulat, valamint a bécsi és a német embertani társulat választmányi tagja volt. 1874 és 1881 között a Magyarországi Kárpát-egyesület választmányi tagja, 1877-től 1880-ig alelnöke, 1877-től liptószentmiklósi képviselője volt. Téry Ödön társaként részt vett az egyesület budapesti osztályának 1880-as létrehozásában.
1893-ban nyugalomba vonult.
Új síremlékét 2010 tavaszára emeltette a Fiumei Úti Sírkertben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.[5]
Munkássága
[szerkesztés]A Magyar Könyvszemlében jelentek meg bibliográfiai dolgozatai, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáráról készített éves jelentései, valamint a Szabó Károly-féle Régi magyar könyvtárhoz tartozó könyvészeti kiegészítései. Kiadta Széchenyi István leveleit és a szőnyi béke okmánytárát. Önálló monográfiát szentelt egyik őse, Majláth István erdélyi vajda működésének.
Turisztikai tárgyú és Liptó vármegyét ismertető írásai a Magyarországi Kárpát-egyesület évkönyveiben láttak napvilágot.
Emlékezete
[szerkesztés]A Poprádi-tó mellett két menedékház viseli nevét.
Főbb művei
[szerkesztés]- Liptó megye közigazgatási szervezete (Pest, 1870)
- Liptó megye népszámlálási eredményei (Pest, 1871)
- Két románkori kerekegyháznak nyoma Győrmegyében (Pest, 1871)
- Liptó megye szervezete és területi felosztása 1872. évben (Pest, 1872)
- Tanulmányok az ember eredetének történelméből (Budapest, 1873)
- Liptó megye földtani térképe (Budapest, 1873)
- Egyiptomi cultus-maradványok a hazai leletek között (Budapest, 1875)
- Liptó megye őstermelése, adó, ipar és kereskedelmi viszonyai (Budapest, 1877)
- Barbárkori védrendszer nyomai Liptómegyében (1878)
- Adatok a helynevek történetéhez (Budapest, 1882)
- Forgách Ádám és Bathory Sófia ékszereinek történetéből (Budapest, 1882)
- A hajdúk kibékítési kísérlete Inanchon 1607-ben (Budapest, 1882)
- A felső vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683 (Budapest, 1883)
- Telegdy Miklós mester magyar kathechismusa 1562-ből (Budapest, 1884)
- Az 1642. szőnyi békekötés története (Budapest, 1885)
- A szőnyi béke okmánytára (Budapest, 1885)
- A történelmi kiállítás Kalauza (Budapest, 1886)
- Budapest történetének irodalma 1493–1700-ig (Budapest, 1886)
- A sorsvető könyvek és egy magyar Fortuna a XVI. századból (Budapest, 1888)
- Széchenyi István gróf munkái III., IV., VI. Széchenyi István gróf levelei (Budapest, 1889–1891)
- Maylád István életrajza (Budapest, 1889)
- Oklevelek Maylád István történetéhez (Budapest, 1891)
- Liptó megye törzsökös családjai 1526-ig I. (Budapest, 1891)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/f6/14/3c/98-a7aa-e8ce-1837-31c7d21ae1fe.jpg
- ↑ familysaerch.org Majláth Béla gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Majláth Sándorné Pongrácz Friderika gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Majláth Béláné Pongrácz Anna gyászjelentése
- ↑ Magyar Temetkezés, 2010. tavasz, 1. szám, 14. o.
Források
[szerkesztés]- Életrajza a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség honlapján
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 827. o.
- Majláth Béla 1831–1900. Magyar Könyvszemle, 1900. 2. sz. 220. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich).[halott link] Budapest, 1902, Hornyánszky. 368–374. o.
Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
|  | |
