Magyarország népessége
| Magyarország népessége | |
 | |
| Magyarország korfája 2020-ban | |
| Ország |  Magyarország |
| Népesség | 9 603 634 fő[1] (2023) |
| Születési arányszám | 9,5/1000 fő (2020) |
| Halálozási arányszám | 14,3/1000 fő (2020) |
| Teljes termékenységi arányszám | 1,52 (2022) |
| Hivatalos nyelv | magyar nyelv |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország népessége témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarország népessége 2021. január 1-jén 9 730 526 fő volt,[2] ami 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. Ez a létszám a 2022-es népszámlálás 2023-ban közzétett demográfiai adatai alapján 9 603 634 főre csökkent.[1] 2010 augusztusában 4 302 827 lakást tartottak számon az ország területén. Nemzetiségi szempontból viszonylag homogénnek tekinthető, a 2011-es népszámláláson a lakosság 83,7%-a magyarnak vallotta magát, 14,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre és 1,69%-a vallotta magát egy másik nemzetiséghez tartozónak, úgy, hogy ezzel együtt magyarnak nem (a 2011-es népszámláláson egy személy több nemzetiséget is megjelölhetett). A magyar nyelvet beszéli a lakosság 99%-a. 2021-ben a társadalom 72 százaléka élt városokban.[3]
Magyarország népessége a XXI. században
[szerkesztés]Nemzetiségek
[szerkesztés]
| Nemzetiség | 2001 | 2011 | 2022 | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Lélekszám | % | Lélekszám | % | Lélekszám | % | |
| magyar | 9 416 045 | 92,3% | 8 314 029 | 83,6% | 8 095 852 | 84,2% |
| bolgár | 1 358 | 0,0% | 3 556 | 0,0% | 3 770 | 0,0% |
| cigány | 189 984 | 2,0% | 308 957 | 3,6% | 200 306 | 2,0% |
| görög | 2 059 | 0,0% | 3 916 | 0,0% | 4 773 | 0,0% |
| horvát | 15 597 | 0,2% | 23 561 | 0,3% | 19 099 | 0,1% |
| lengyel | 2 962 | 0,0% | 5 730 | 0,0% | 5 602 | 0,0% |
| német | 62 105 | 0,6% | 131 951 | 1,6% | 98 402 | 1,0% |
| örmény | 620 | 0,0% | 3 293 | 0,0% | 3 242 | 0,0% |
| román | 7 995 | 0,1% | 26 345 | 0,3% | 18 195 | 0,1% |
| ruszin | 1 098 | 0,0% | 3 323 | 0,0% | 5 162 | 0,0% |
| szerb | 3 816 | 0,0% | 7 210 | 0,1% | 8 035 | 0,0% |
| szlovák | 17 693 | 0,2% | 29 647 | 0,3% | 25 534 | 0,2% |
| szlovén | 3 025 | 0,0% | 2 385 | 0,0% | 2 984 | 0,0% |
| egyéb | 16 086 | 0,1% | 73 399 | 0,9% | 66 654 | 0,6% |
| nem válaszolt | 570 537 | 5,6% | 1 455 883 | 14,7% | 1 316 716 | 13,7% |
| Teljes | 10 198 315 | 9 937 628 | 9 603 634 | |||
- Megjegyzés: A százalékos arányok csak a nemzetiségi kérdésre érdemi választ adók arányát tükrözik
- Egy személy 2001-ben csak egy, 2011-ben viszont több nemzetiséghez tartozónak is vallhatta magát
Világnézeti megoszlás 2022-ben
[szerkesztés]| Vallás | Lélekszám |
|---|---|
| Teljes lakosság | 9 603 634 |
| Katolikus | 2 886 634 (29,22%) |
| Református | 943 982 (9,83%) |
| Evangélikus | 176 503 (1,84%) |
| Hit Gyülekezete | 22 674 (0,23%) |
| Jehova tanúi | 22 249 (0,23%) |
| Baptista | 17 662 (0,18%) |
| Ortodox keresztény | 15 578 (0,16%) |
| Más keresztény felekezet | 78 639 |
| Muszlim | 7 983 |
| Izraelita | 7 635 (0,08%) |
| Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó | 21 994 (14,5%) |
| Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó | 1 549 610 (16,1%) |
| Nem kíván válaszolni | 3 852 533 (40,1%) |
Történelmi
[szerkesztés]900-1910
[szerkesztés]| Időpont | Népesség | A magyarok aránya | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| 900 | kb. 800 000 -1348 000 | 35-55% | Mind a honfoglaló magyarok, mind a Kárpát-medencében élő népek lélekszáma ismeretlen. Szt. István királyságában az államalapításkor közel 1 millióan élhettek. Vékony Gábor szerint (Molnár Erik nyomán) 900 körül 1 348 000 fő élt itt. A honfoglalók számát max. 400 000 főre teszik (Györffy Gy. nyomán) |
| 1222 | kb. 2 000 000 | ?70-80*% | Az Aranybulla ideje. A népesség alakulásban fontos szerepet játszott a besenyők és az úzok letelepítése. |
| 1242 | kb. 1 800 000 | ? | A tatárjárás után. Az első demográfiai mélypont. |
| 1332 | 2 300 000 | ? | A pápai tizedjegyzék készítésének idején. |
| 1370 | 2 500 000 | 60-70% | Az Anjou-házi királyok kora. |
| 1500 | 3 500 000 | 80%** | Az egyházi intézményrendszer és az 1498. évi törvénycikkek alapján, a török hódítás előtt. |
| 1699 | 3 300 000 | 50-55% | A karlócai béke ideje (kevesebb mint 2 millió magyar). |
| 1711 | 3 000 000 | 53% | A Rákóczi-szabadságharc vége (1,6 millió magyar). |
| 1790 | 8 525 480 | 37,7% | 3,2 millió magyar (alsó becslés) |
| 1828 | 3 567 508 | 40-45% | 4,6-5,2 millió magyar (felső becslés) |
| 1846 | 12 033 399 | 40-45% | 4,8-5,4 millió magyar (alsó becslés) |
| 1880 | 13 749 603 | 46% | 6,3 millió magyar (alsó becslés) |
| 1900 | 16 838 255 | 51,4% | 8,6 millió magyar (alsó becslés) |
| 1910 | 18 264 533 | 54,5% | 9,95 millió magyar (alsó becslés) |
-
![A Magyar Királyság etnikai térképe a 11. században toponímiák alapján (Kniezsa István és Glaser Lajos)[7]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Ethnic_map_of_11th_century.jpg/300px-Ethnic_map_of_11th_century.jpg)
A Magyar Királyság etnikai térképe a 11. században toponímiák alapján (Kniezsa István és Glaser Lajos)[7] -
![A Magyar Királyság etnikai térképe 1495-ben kutatások alapján (Magyar Tudományos Akadémia), a magyarok narancs színnel vannak jelezve.[8][7][9]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/39/Kingdom_of_Hungary_-_Ethnic_Map_-_1495.jpg/300px-Kingdom_of_Hungary_-_Ethnic_Map_-_1495.jpg)
A Magyar Királyság etnikai térképe 1495-ben kutatások alapján (Magyar Tudományos Akadémia), a magyarok narancs színnel vannak jelezve.[8][7][9] -
![A Magyar Királyság etnikai térképe 1784-ben kutatások alapján (Magyar Tudományos Akadémia), a magyarok narancs színnel vannak jelezve. Az évszázados háborúk és migrációk következtében a Magyar Királyság etnikai arculata megváltozott.[7][9][8]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Kingdom_of_Hungary_-_Ethnic_Map_-_1784.jpg/300px-Kingdom_of_Hungary_-_Ethnic_Map_-_1784.jpg)
-
Gróf Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres „vörös térkép"-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról. A világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták. -
![A Magyar Királyság 1910 népszámlálása anyanyelv alapján történt.[10][11][12][13]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/06/1910_census_in_Hungary.png/300px-1910_census_in_Hungary.png)
![A Magyar Királyság etnikai térképe a 11. században toponímiák alapján (Kniezsa István és Glaser Lajos)[7]](/wiki/F%C3%A1jl:Ethnic_map_of_11th_century.jpg)
![A Magyar Királyság etnikai térképe 1495-ben kutatások alapján (Magyar Tudományos Akadémia), a magyarok narancs színnel vannak jelezve.[8][7][9]](/wiki/F%C3%A1jl:Kingdom_of_Hungary_-_Ethnic_Map_-_1495.jpg)
![A Magyar Királyság etnikai térképe 1784-ben kutatások alapján (Magyar Tudományos Akadémia), a magyarok narancs színnel vannak jelezve. Az évszázados háborúk és migrációk következtében a Magyar Királyság etnikai arculata megváltozott.[7][9][8]](/wiki/F%C3%A1jl:Kingdom_of_Hungary_-_Ethnic_Map_-_1784.jpg)
![A Magyar Királyság 1910 népszámlálása anyanyelv alapján történt.[10][11][12][13]](/wiki/F%C3%A1jl:1910_census_in_Hungary.png)
- Megjegyzés: A fenti adatok a Magyar Királyság területére vonatkoznak, nem a mai Magyarország területére.
- Megjegyzés (1500-as 80%): Valószínűtlenül magas arány (a felvidéki hegyvidék tömegében szlovák, Dél-Erdély román és szász, Kelet-Bánság és Beszterce-Máramaros román, Szlavónia horvát összefüggő népessége miatt) . Még a mai Magyarország területére vetítve is kérdéses a 80%-os arány (bár ott hihető), tekintve a városok és a nyugati határvidék jelentős német népességét, a kunok és jászok településeit, akik az elmagyarosodás utolsó fázisában voltak.
1495-1910
[szerkesztés]
| Nemzetiség | 1495 | 1715 | 1784 | 1880 | 1900 | 1910 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Magyarok | 990 000 95,9% |
1 176 000 79,5% |
2 103 000 79,0% |
4 402 364 82,4% |
5 890 999 85,9% |
6 730 299 88,4% |
| Németek | 17 000 1,6% |
136 600 9,2% |
291 900 11% |
606 363 11,3% |
604 751 8,8% |
553 179 7,3% |
| Szlovákok | n.a. |
37 700 2,5% |
130 400 4,9% |
199 788 3,7% |
192 227 2,8% |
165 317 2,2% |
| Horvátok | 1 200 0,1% |
58 900 4% |
71 700 2,7% |
59 251 1,1% |
68 161 1% |
62 018 0,8% |
| Egyéb | 23 800 2,4% |
70 800 4,8% |
66 214 2,4% |
75 598 1,5% |
98 277 1,5% |
101 301 1,3% |
| Összesen | 1 032 000 | 1 480 000 | 2 663 214 | 5 343 364 | 6 854 415 | 7 612 114 |
- Megjegyzés: A mai országterületre vetítve
1920-1980
[szerkesztés]
| Nemzetiség | 1920 | 1930 | 1941 | 1949 | 1960 | 1970 | 1980 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magyarok | 7 155 973 89,6% |
8 000 335 92,1% |
11 881 455 80,9% |
9 076 041 98,6% |
9 786 038 98,2% |
10 166 237 98,5% |
10 638 974 99,3% |
| Németek | 550 062 6,9% |
477 153 5,5% |
533 045 3,6% |
22 455 0,2% |
50 765 0,5% |
35 594 0,4% |
11 310 0,1% |
| Szlovákok | 141 877 1,8% |
104 786 1,2% |
175 550 1,2% |
25 988 0,3% |
30 630 0,3% |
21 176 0,2% |
9 101 0,1% |
| Románok | 23 695 0,3% |
16 221 0,2% |
1 051 026 7,2% |
14 713 0,2% |
15 787 0,2% |
12 624 0,1% |
8 874 0,1% |
| Ruszinok | – | – | 547 770 3,7% |
– | – | – | – |
| Horvátok | 58 931 0,7% |
47 337 0,5% |
12 346 0,1% |
20 423 0,2% |
33 014 0,3% |
17 609 0,2% |
13 895 0,1% |
| Szerbek | 17 132 0,2% |
7 031 0,1% |
213 585 1,5% |
5 158 0,1% |
4 583 0,1% |
12 235 0,1% |
2 805 0,02% |
| Szlovének | 6 087 0,1% |
5 464 0,1% |
20 336 0,1% |
4 473 0,1% |
– | 4 205 0,04% |
1 731 0,01% |
| Cigányok | 6 989 0,1% |
7 841 0,1% |
76 209 0,5% |
21 387 0,2% |
25 633 0,3% |
34 957 0,3% |
6 404 0,1% |
| Egyéb | 26 123 0,3% |
18 946 0,2% |
29 210 0,2% |
14 161 0,1% |
14 534 0,1% |
17 462 0,2% |
16 369 0,2% |
| Zsidók | – | – | 139 041 0,9% |
– | – | – | – |
| Összesen | 7 986 875 | 8 685 109 | 14 679 573 | 9 204 799 | 9 961 044 | 10 322 099 | 10 709 463 |
Megjegyzések: Az 1941-es adatok a bécsi döntések utáni Magyarország területére vonatkoznak. A zsidókat (1941 kivételével) vallási kisebbségként kezelték.
A népesedés változásai a mai Magyarország területére vetítve
[szerkesztés]A magyarországi népszámlálások 1869-es, 1880-as, 1890-es, 1900-as, 1910-es, 1920-as, 1930-as, 1941-es, 1949-es, 1960-as, 1970-es, 1980-as, 1990-es, 2001-es és 2011-es 2022-es eredménye.
Magyarország népesedésére a 20. században a folyamatos változékonyság, demográfiai csúcsok és hullámvölgyek váltakozása volt jellemző. Az első világháborúig igen jelentős volt a népességnövekedés dinamikája a kedvező népmozgalmi arányszámoknak és a központi országrészben (mai országterület) a tengerentúli kivándorlást ellensúlyozó budapesti vándorlási nyereségnek köszönhetően. A termékenység mérséklődése már a századfordulón megindult, azonban egészen a világháborúig nem volt jelentős. Az első nagy fordulópont a világégés kezdetén következett be, emelkedett a halálozási ráta, drasztikusan visszaesett a termékenység a fiatal férfi népesség távolléte és ezzel összefüggésben a nők munkába állása miatt. A legdrasztikusabb visszaesés Budapesten következett be.[18] A háború után újra emelkedett a születések száma, viszont a világégés előtti szintet nem érte el, tulajdonképpen ekkor kezdődött Magyarország és Európa demográfiai hanyatlása. A Horthy-korszakban a meghozott szociális és egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően (OTI megalapítása, kórházak építése, orvosegyetemek fejlesztése) látványosan növekedett a születéskor várható élettartam (lásd diagram), folyamatosan csökkent a halálozási ráta, azonban a születési ráta ennél nagyobb mértékben csökkent, így a népességnövekedés csillapodásával jellemezhető a korszak. A trianoni békeszerződés miatt menekültek tömegei érkeztek az anyaországba, aminek következtében lakáshiány alakult ki a nagyobb városokban és közigazgatási központokban, a legsúlyosabb helyzet a fővárosban alakult ki,[19] részeben ennek hatására vált általánossá a budapesti egykézés. A XX. századi magyar történelem legsötétebb időszaka, a második világháború újabb fordulatot hozott. A termékenység visszaesése az első világháború időszakával ellentétben nem volt jelentős, azonban a halálozási ráta drasztikusan emelkedett a harci események, ostromok és a vészkorszak miatt. Az ország 1944-1945 között hozzávetőlegesen félmillió állampolgárát veszítette el a mai országterületről, ebből 200 000 a holokauszt áldozatainak száma.[20] A béke beköszöntével jelentősen lecsökkent a halálozási ráta, és részben pszichológiai okokra visszavezethetően növekedett a születési ráta, így felgyorsult a népességnövekedés. Az 1940-es évek második felében az ország további több százezer állampolgárt veszített (németek kitelepítése, zsidók kivándorlása Izraelbe és a szovjet csapatok elől nyugatra menekülők), ezt a veszteséget azonban pótolta a határon túli magyarok bevándorlása és a természetes szaporulat. Az 1949 és 1956 közötti időszak az újkori magyar népesedés egyik leginkább közismert időszaka. A Ratkó Anna népjóléti- majd egészségügyi miniszter nevét viselő korszakban soha nem látott szintre csökkent a halálozási ráta részben a társadalombiztosítás általános kiterjesztése miatt, a gyermektelenségi adó bevezetése és az abortusztilalom szigorú betartása miatt pedig látványosan megemelkedett a születések száma, így a természetes szaporulat a magyar viszonyokhoz képest nagyon magas szintet ért el, évente 100 000 fővel gyarapodott az ország népessége.[21] Az ebben az időszakban születetteket Ratkó-gyerekeknek szokás nevezni, generációjuk szembetűnő Magyarország korfáján. 1956-ban feloldották az abortusztilalmat, a forradalom leverése után pedig eltörölték a gyermektelenségi adót. A tömeges abortuszok (1960 és 1973 között több volt az abortuszok száma, mint a születéseké![22]) és a fogamzásgátlás elterjedése miatt az 1960-as évekre jelentősen lecsökkent a termékenység, azóta egy magyar nő az 1974-1977 közti kisebb demográfiai csúcsot leszámítva átlagosan 2-nél kevesebb gyermeket szül, így közel fél évszázada nem biztosított a népesség reprodukciója (újratermelődése). 1962-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám a Földön. A '60-as évek óta megkezdődött a halálozási ráta növekedése az elöregedés és társadalmi okok (túlhajszoltság a második gazdaság miatt, stressz, alkoholizmus, a világon legmagasabb öngyilkossági ráta stb.) miatt. A Kádár-korszak szerény népszaporulata egyedül 1974 és 1977 között élénkült meg a Ratkó-unokák megszületése és az abortusz szigorítása miatt. 1981 óta már nem tudta az egyre növekvő halálozások számát az egyre csökkenő születések száma ellensúlyozni, megkezdődött a természetes fogyás, amely azóta is tart. Az 1980-as években a természetes fogyást kivándorlás is súlyosbította, közel 200 000 fő volt az ország vándorlási vesztesége az említett évtizedben.[23] A rendszerváltás óta felgyorsult a népesség csökkenése, üteme 1999-ben érte el mélypontját, azóta enyhén lassult a csökkenés. Az ország vándorlási egyenlege 1988 óta pozitív, az azóta érkezetteknek köszönhetően csak 2010 augusztusára csökkent az ország népessége a lélektani 10 millió alá. A határon túli magyarok bevándorlása nélkül az ország népességvesztesége meghaladná az 1 000 000 főt (összehasonlításképpen: a pesti oldal lakossága).
Népsűrűség
[szerkesztés]
Természetes népmozgalom
[szerkesztés]Adatok: Központi Statisztikai hivatal.[24]
Születések és halálozások
[szerkesztés]| Népesség (ezer fő) | Élveszületés | Halálozás | Természetes szaporodás | Nyers születési arányszám | Nyers halálozási arányszám | Természetes szaporodás (1000 főre) | Teljes termékenységi arányszám | Vándorlási különbség | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1918 | 128 000 | 207 000 | -79 000 | 15.3 | 25.7 | -10.4 | |||
| 1919 | 7 860 | 217 000 | 157 000 | 60 000 | 27.6 | 20.0 | 7.6 | ||
| 1920 | 7 940 | 249 000 | 170 000 | 79 000 | 31.4 | 21.4 | 10.0 | ||
| 1921 | 8 020 | 255 000 | 170 000 | 85 000 | 31.8 | 21.2 | 10.6 | ||
| 1922 | 8 080 | 249 000 | 173 000 | 76 000 | 30.8 | 21.4 | 9.4 | ||
| 1923 | 8 170 | 239 000 | 159 000 | 80 000 | 29.2 | 19.5 | 9.7 | ||
| 1924 | 8 220 | 221 000 | 168 000 | 53 000 | 26.9 | 20.4 | 6.5 | ||
| 1925 | 8 300 | 235 000 | 142 000 | 93 000 | 28.3 | 17.1 | 11.2 | ||
| 1926 | 8 370 | 229 000 | 140 000 | 89 000 | 27.4 | 16.7 | 10.7 | ||
| 1927 | 8 490 | 219 000 | 151 000 | 68 000 | 25.8 | 17.8 | 8.0 | ||
| 1928 | 8 510 | 225 000 | 146 000 | 79 000 | 26.4 | 17.2 | 9.2 | ||
| 1929 | 8 580 | 215 000 | 153 000 | 62 000 | 25.1 | 17.8 | 7.3 | ||
| 1930 | 8 660 | 220 000 | 134 000 | 86 000 | 25.4 | 15.5 | 9.9 | ||
| 1931 | 8 730 | 207 000 | 145 000 | 62 000 | 23.7 | 16.6 | 7.1 | ||
| 1932 | 8 783 | 206 000 | 157 000 | 49 000 | 23.4 | 17.9 | 5.5 | ||
| 1933 | 8 845 | 194 000 | 130 000 | 64 000 | 21.9 | 14.7 | 7.2 | ||
| 1934 | 8 915 | 194 279 | 129 049 | 65 230 | 21.8 | 14.5 | 7.3 | ||
| 1935 | 8 980 | 189 479 | 136 923 | 52 556 | 21.1 | 15.2 | 5.9 | ||
| 1936 | 9 040 | 183 369 | 128 333 | 55 036 | 20.3 | 14.2 | 6.1 | ||
| 1937 | 9 100 | 182 449 | 128 049 | 54 400 | 20.0 | 14.1 | 6.0 | ||
| 1938 | 9 159 | 182 206 | 130 628 | 51 578 | 19.9 | 14.3 | 5.6 | ||
| 1939 | 9 217 | 178 633 | 124 591 | 54 042 | 19.4 | 13.5 | 5.9 | ||
| 1940 | 9 280 | 185 562 | 132 735 | 52 827 | 20.0 | 14.3 | 5.7 | ||
| 1941 | 9 340 | 177 047 | 123 349 | 53 698 | 19.0 | 13.2 | 5.7 | ||
| 1942 | 9 392 | 187 187 | 136 844 | 50 343 | 19.9 | 14.6 | 5.4 | ||
| 1943 | 9 440 | 173 295 | 127 158 | 46 137 | 18.4 | 13.5 | 4.9 | ||
| 1944 | 9 250 | 190 000 | 144 048 | 45 952 | 20.5 | 15.6 | 5.0 | ||
| 1945 | 9 055 | 169 091 | 211 323 | -42 232 | 18.7 | 23.3 | -4.7 | ||
| 1946 | 9 042 | 169 120 | 135 486 | 33 634 | 18.7 | 15.0 | 3.7 | 2,38 | |
| 1947 | 9 093 | 187 316 | 117 537 | 69 779 | 20.6 | 12.9 | 7.7 | 2,63 | |
| 1948 | 9 158 | 191 907 | 105 780 | 86 127 | 21.0 | 11.6 | 9.4 | 2,63 | |
| 1949 | 9 249 | 190 398 | 105 718 | 84 680 | 20.6 | 11.4 | 9.2 | 2,54 | |
| 1950 | 9 338 | 195 567 | 106 902 | 88 665 | 20.9 | 11.4 | 9.5 | 2,60 | |
| 1951 | 9 423 | 190 645 | 109 998 | 80 647 | 20.2 | 11.7 | 8.6 | 2,53 | |
| 1952 | 9 504 | 185 820 | 107 443 | 78 377 | 19.6 | 11.3 | 8.2 | 2,47 | |
| 1953 | 9 595 | 206 926 | 112 039 | 94 887 | 21.6 | 11.7 | 9.9 | 2,76 | |
| 1954 | 9 706 | 223 347 | 106 670 | 116 677 | 23.0 | 11.0 | 12.0 | 2,97 | |
| 1955 | 9 825 | 210 430 | 97 848 | 112 582 | 21.4 | 10.0 | 11.5 | 2,80 | |
| 1956 | 9 911 | 192 810 | 104 236 | 88 574 | 19.5 | 10.5 | 8.9 | 2,59 | |
| 1957 | 9 840 | 167 202 | 103 645 | 63 557 | 17.0 | 10.5 | 6.5 | 2,30 | |
| 1958 | 9 882 | 158 428 | 97 866 | 60 562 | 16.0 | 9.9 | 6.1 | 2,18 | |
| 1959 | 9 937 | 151 194 | 103 880 | 47 314 | 15.2 | 10.5 | 4.8 | 2,09 | |
| 1960 | 9 984 | 146 461 | 101 525 | 44 936 | 14.7 | 10.2 | 4.5 | 2,02 | |
| 1961 | 10 029 | 140 365 | 96 410 | 43 955 | 14.0 | 9.6 | 4.4 | 1,94 | |
| 1962 | 10 072 | 130 053 | 108 273 | 21 780 | 12.9 | 10.7 | 2.2 | 1,79 | |
| 1963 | 10 104 | 132 335 | 99 871 | 32 464 | 13.1 | 9.9 | 3.2 | 1,82 | |
| 1964 | 10 135 | 132 141 | 100 830 | 31 311 | 13.0 | 9.9 | 3.1 | 1,80 | |
| 1965 | 10 160 | 133 009 | 108 119 | 24 890 | 13.1 | 10.6 | 2.4 | 1,81 | |
| 1966 | 10 197 | 138 489 | 101 943 | 36 546 | 13.6 | 10.0 | 3.6 | 1,88 | |
| 1967 | 10 223 | 148 886 | 109 530 | 39 356 | 14.6 | 10.7 | 3.8 | 2,01 | |
| 1968 | 10 275 | 154 419 | 115 354 | 39 065 | 15.0 | 11.2 | 3.8 | 2,06 | |
| 1969 | 10 316 | 154 318 | 116 659 | 37 659 | 15.0 | 11.3 | 3.7 | 2,03 | |
| 1970 | 10 338 | 151 819 | 120 197 | 31 622 | 14.7 | 11.6 | 3.1 | 1,97 | |
| 1971 | 10 368 | 150 640 | 123 009 | 27 631 | 14.5 | 11.9 | 2.7 | 1,92 | |
| 1972 | 10 398 | 153 625 | 118 991 | 34 634 | 14.8 | 11.4 | 3.3 | 1,94 | |
| 1973 | 10 432 | 156 224 | 123 366 | 32 858 | 15.0 | 11.8 | 3.1 | 1,95 | |
| 1974 | 10 479 | 186 288 | 125 816 | 60 472 | 17.8 | 12.0 | 5.8 | 2,30 | |
| 1975 | 10 532 | 194 240 | 131 102 | 63 138 | 18.4 | 12.4 | 6.0 | 2,38 | |
| 1976 | 10 589 | 185 405 | 132 240 | 53 165 | 17.5 | 12.5 | 5.0 | 2,26 | |
| 1977 | 10 637 | 177 574 | 132 031 | 45 543 | 16.7 | 12.4 | 4.3 | 2,17 | |
| 1978 | 10 673 | 168 160 | 140 121 | 28 039 | 15.8 | 13.1 | 2.6 | 2,08 | |
| 1979 | 10 698 | 160 364 | 136 829 | 23 535 | 15.0 | 12.8 | 2.2 | 2,02 | |
| 1980 | 10 707 | 148 673 | 145 355 | 3 318 | 13.9 | 13.6 | 0.3 | 1,92 | |
| 1981 | 10 700 | 142 890 | 144 757 | -1 867 | 13.3 | 13.5 | -0.2 | 1,88 | |
| 1982 | 10 683 | 133 559 | 144 318 | -10 759 | 12.5 | 13.5 | -1.0 | 1,78 | |
| 1983 | 10 656 | 127 258 | 148 643 | -21 385 | 11.9 | 13.9 | -2.0 | 1,73 | |
| 1984 | 10 619 | 125 359 | 146 709 | -21 350 | 11.8 | 13.8 | -2.0 | 1,73 | |
| 1985 | 10 579 | 130 200 | 147 614 | -17 414 | 12.3 | 14.0 | -1.6 | 1,83 | |
| 1986 | 10 534 | 128 204 | 147 089 | -18 885 | 12.2 | 14.0 | -1.8 | 1,83 | |
| 1987 | 10 486 | 125 840 | 142 601 | -16 761 | 12.0 | 13.6 | -1.6 | 1,79 | |
| 1988 | 10 443 | 124 296 | 140 042 | -15 746 | 11.9 | 13.4 | -1.5 | 1,78 | |
| 1989 | 10 398 | 123 304 | 144 695 | -21 391 | 11.9 | 13.9 | -2.1 | 1,78 | |
| 1990 | 10 374 | 125 679 | 145 660 | -19 981 | 12.1 | 14.0 | -1.9 | 1,84 | |
| 1991 | 10 373 | 127 207 | 144 813 | -17 606 | 12.3 | 14.0 | -1.7 | 1,85 | |
| 1992 | 10 369 | 121 724 | 148 781 | -27 057 | 11.7 | 14.3 | -2.6 | 1,76 | |
| 1993 | 10 357 | 117 033 | 150 244 | -33 211 | 11.3 | 14.5 | -3.2 | 1,68 | |
| 1994 | 10 343 | 115 598 | 146 889 | -31 291 | 11.2 | 14.2 | -3.0 | 1,64 | |
| 1995 | 10 329 | 112 054 | 145 431 | -33 377 | 10.8 | 14.1 | -3.2 | 1,57 | |
| 1996 | 10 311 | 105 272 | 143 130 | -37 858 | 10.2 | 13.9 | -3.7 | 1,45 | |
| 1997 | 10 290 | 100 350 | 139 434 | -39 084 | 9.8 | 13.6 | -3.8 | 1,37 | |
| 1998 | 10 267 | 97 301 | 140 870 | -43 569 | 9.5 | 13.7 | -4.2 | 1,33 | |
| 1999 | 10 238 | 94 645 | 143 210 | -48 565 | 9.2 | 14.0 | -4.7 | 1,29 | |
| 2000 | 10 211 | 97 597 | 135 601 | -38 004 | 9.6 | 13.3 | -3.7 | 1,31 | |
| 2001 | 10 198 | 97 047 | 132 183 | -35 136 | 9.5 | 13.0 | -3.4 | 1,31 | |
| 2002 | 10 165 | 96 804 | 132 833 | -36 029 | 9.5 | 13.1 | -3.5 | 1,31 | |
| 2003 | 10 129 | 94 647 | 135 823 | -41 176 | 9.3 | 13.4 | -4.1 | 1,28 | |
| 2004 | 10 108 | 95 137 | 132 492 | -37 355 | 9.4 | 13.1 | -3.7 | 1,28 | |
| 2005 | 10 088 | 97 496 | 135 732 | -38 236 | 9.7 | 13.5 | -3.8 | 1,32 | |
| 2006 | 10 072 | 99 871 | 131 603 | -31 732 | 9.9 | 13.1 | -3.2 | 1,35 | |
| 2007 | 10 056 | 97 613 | 132 938 | -35 325 | 9.7 | 13.2 | -3.5 | 1,32 | |
| 2008 | 10 038 | 99 149 | 130 027 | -30 878 | 9.9 | 13.0 | -3.1 | 1,35 | |
| 2009 | 10 022 | 96 450 | 130 350 | -33 900 | 9.6 | 13.0 | -3.4 | 1,33 | |
| 2010 | 10 000 | 90 335 | 130 456 | -40 121 | 9.0 | 13.0 | -4.0 | 1,26 | 12 154 |
| 2011 | 9 958 | 88 049 | 128 795 | -40 746 | 8.8 | 12.9 | -4.1 | 1,24 | 12 918 |
| 2012 | 9 932 | 90 269 | 129 440 | -39 200 | 9.1 | 13.0 | -3.9 | 1,34 | 10 822 |
| 2013 | 9 908 | 88 689 | 126 778 | -38 089 | 9.0 | 12.8 | -3.8 | 1,34 | 4 277 |
| 2014 | 9 877 | 91 510 | 126 308 | -34 798 | 9.3 | 12.8 | -3.8 | 1,41 | 12 368 |
| 2015 | 9 855 | 91 690 | 131 697 | -40 007 | 9.3 | 13.4 | -4.1 | 1,41 | 15 119 |
| 2016 | 9 830 | 93 063 | 127 053 | -33 990 | 9.5 | 12.9 | -3.4 | 1,49 | 13 729 |
| 2017 | 9 797 | 91 577 | 131 674 | -40 097 | 9,4 | 13,5 | -4,1 | 1,49 | 28 241 |
| 2018 | 9 778 | 89 807 | 131 045 | -41 238 | 9,2 | 13,4 | -4,2 | 1,49 | 35 623 |
| 2019 | 9 772 | 89 193 | 129 603 | -40 410 | 9,1 | 13,3 | -4,1 | 1,49 | 37 180 |
| 2020 | 9 769 | 92 338 | 141 002 | -48 664 | 9,5 | 14,3 | -4,8 | 1,56 | 9 910 |
| 2021 | 9 730 | 93 039 | 155 621 | -62 582 | 9,6 | 16,0 | -6,2 | 1,59 | 20 820 |
| 2022 | 9 689 | 88 491 | 136 446 | -47 955 | 9,1 | 14,1 | -5,0 | 1,52 | 36 300 |
| 2023 | 9 597 | 85 200 | 127 200 | -42 000 | 8,9 | 13,3 | -4,4 | 1,50 | 25 000 |
| 2024 | 9 580 |
Csecsemőhalálozás
[szerkesztés]A csecsemőhalálozási arányszám a 2. világháború óta gyorsan csökkent. 1949-ben ez 91,0 volt, 1960-ban 47,6, 1970-ben 35,9, 1980-ban 23,2, 1990-ben 14,8, 2000-ben 9,2, 2010-ben 5,1, 2020-ban 3,4.[5]
Teljes termékenységi arányszám
[szerkesztés]A termékenységi ráta 2,1-es értéke jelenti a népesség számának stagnálását. Az ez alatti értékek értelemszerűen csökkenést jeleznek. [27][28][29]
Nemzetközi összehasonlításban a termékenységi arányszámot illetően Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el. Az utóbbi évtized legkedvezőbb adata a KSH mérései szerint 2021-ben volt, 1,59, ami 2022-re 1,52-re mérséklődött.[30]
|
|
|
Születéskor várható élettartam
[szerkesztés]
| 1.7 - 1.9 1.5 - 1.7 1.4 - 1.5 1.3 - 1.4 < 1.3 |
2013-ban a születéskor várható élettartam a férfiak és a nők esetében is az eddig számított legmagasabb érték volt, a férfiaknál 72,01 év, a nőknél 78,73 év. A férfiak 6,9 évvel, a nők 5,0 évvel számíthatnak hosszabb életre, mint 1990-ben.
Magyarországon a várható élettartamban nem csak a nemek közti különbség jelentős, hanem regionális szinten is nagy eltérések vannak.[32] 2013-ban a férfiak várható élettartama Budapesten a legmagasabb (73,94 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (69,25 év), míg a nőké Zala megyében a legmagasabb (80,31 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (77,26 év).
A nemek közötti különbség országosan 6,7 év, Budapesten a legkisebb (5,4 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb (8,0 év).
| Férfi | Nő | Különbség | |
|---|---|---|---|
| 1960 | 65,89 | 70,10 | 4,21 |
| 1970 | 66,31 | 72,08 | 5,77 |
| 1980 | 65,45 | 72,70 | 7,25 |
| 1990 | 65,13 | 73,71 | 8,58 |
| 2000 | 67,11 | 75,59 | 8,48 |
| 2010 | 70,50 | 78,11 | 7,61 |
| 2020 | 72,21 | 78,74 | 6,53 |
További adatok
[szerkesztés]2016-ban a magyar lakosság 52 százaléka ugyanazon a településen él, ahol született. Leginkább a falvak lakossága (56%), illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint Hajdú-Bihar megyében élők nem költöznek el eredeti lakóhelyükről (66 százalék fölött).[33] Ezen adatok szerint, érdekes megfigyelés, hogy az 1910-es népszámlálások adataival összevetve, a két, magukat legnagyobb arányban magyar nemzetiségűnek vallott megyében (Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar) a legkisebb az elköltözés aránya.
Magyarország népesedési kilátásai 2023-ban 2050-ig
[szerkesztés]2023 szeptemberében Obádovics Csilla és Tóth G. Csaba népesedéskutatók a Statisztikai Szemlében tanulmányt tettek közzé Magyarország népességének 2050-ig várható alakulásáról.[34][35]
Eszerint Magyarország népességének csökkenése a jövőben is folytatódik. A közepes becslések szerint 2050-re a jelenlegi 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken a lakosság. Amennyiben a termékenységet sikerül növelni, 8,8 millió fő él majd az országban. Ha eltekintünk a várható migrációtól, akkor a népesség várható létszáma 8,2 millió fő lesz majd. Népességnövekedés csak Budapesten és környékén várható, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon alig változik, illetve kismértékben csökken, a többi régióban jelentősen, akár 20%-ot is meghaladóan csökken majd a népességszám.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Előd Fruzsina, Bakró-Nagy Ferenc - Magányosodunk, öregszünk, de egyre jobb munkáink vannak / 12 érdekes ábra Magyarországról (Telex.hu, 2023.12.31.)
- ↑ [1]
- ↑ Pongrácz Rita - Ettől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás (masfelfok.hu, 2021.0727.)
- ↑ 2001-es népszámlálás (nemzetiségek)
- ↑ [2]
- ↑ [3]
- ↑ a b c Kocsis, Károly, Őri Péter, Faragó Tamás, Tóth Pál Péter.szerk.: Kocsis Károly, Őri Péter: Népesedési múlt, Magyarország Nemzeti Atlasza – 3. kötet – Társadalom. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, CSFK Földrajztudományi Intézet (2021). ISBN 978-963-9545-63-2
- ↑ a b Kocsis, Károly, Tátrai Patrik, Agárdi Norbert, Balizs Dániel, Bognár András, Bottlik Zsolt, Kovács Anikó, Varga Árpád E., Farkas Zoltán, Keresztesi Zoltán, Koczó Fanni, Nemerkényi Zsombor, Szabó Balázs, Szabó Renáta, Sziládi József, Bagaméri Gergely, Balázs Éva, Butor Zsanett, Gertheis Anna, Szigeti Csaba, Veszely Zsuzsanna, Gercsák Gábor, Klinghammer István. A Kárpát–Pannon-térség változó etnikai arculata a 15. század végétől a 21. század elejéig, 3. kiadás, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet (2015). ISBN 978-963-9545-48-9
- ↑ a b Kocsis, Károly, Tátrai Patrik, Agárdi Norbert, Balizs Dániel, Kovács Anikó, Gercsák Tibor, Klinghammer István, Tiner Tibor. A Kárpát–Pannon-térség változó etnikai arculata a 15. század végétől a 21. század elejéig – Térképmagyarázó, 3. kiadás átdolgozott és bővített kiadás (magyar és angol nyelven), Budapest: Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Geographical Institute (2015). ISBN 978-963-9545-48-9
- ↑ Kocsis, Károly. V. Népesség és társadalom – Demográfiai jellemzők és folyamatok – Magyarország népessége – Anyanyelv, nemzetiség alakulása, Magyarország a XX. században – II. Kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság (hungarian nyelven). Szekszárd: Babits Kiadó (1996–2000). ISBN 963-9015-08-3
- ↑ Kocsis, Károly: Series of Ethnic Maps of the Carpatho-Pannonian Area
- ↑ Árpád, Varga E.. Népszámlálások Erdély területén 1850 és 1910 között (1999)
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) | Könyvtár | Hungaricana
- ↑ A népesség változó etnikai arculata Magyarország mai területén (térkép+adatsor+elemzés) (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 2009, ISBN 978-963-9545-19-9)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal - Népszámlálás, 2011, ksh.hu
- ↑ Tájékoztató a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól , parlament.hu
- ↑ https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1. (Interaktív korfa 1870-2050 között) - Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Grafikonok, természetes szaporodás illetve fogyás, 1901-2000 (Népszámlálás)
- ↑ A tömegszállások rejtelmeiről (1922)
- ↑ Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után
- ↑ Száz éve született a Ratkó-korszak névadója (National Geographic)
- ↑ Kamarás Ferenc: Terhességmegszakítások Magyarországon. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
- ↑ Vándorlási különbözet (KSH)
- ↑ Hungarian Central Statistical Office[halott link]
- ↑ B.R. Mitchell. European historical statistics, 1750-1975.
- ↑ http://unstats.un.org/unsd/demographic/products/dyb/dybsets/1948%20DYB.pdf United nations. Demographic Yearbook 1948
- ↑ Magyarország a XX. században / Születési mozgalom és termékenység. Mek.niif.hu. Hozzáférés ideje: 2010-10-19.
- ↑ Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Archiválva 2009. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. (PDF). Hozzáférés ideje: 2010-10-19.
- ↑ [4]
- ↑ https://hvg.hu/gazdasag/20230922_demografia_termekenyseg_szuletesek - számos grafikonnal
- ↑ Népesség, népmozgalom (1900–)
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
- ↑ Drámai adatok, öregszünk, fogyunk. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
- ↑ https://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/2023/2023_09/2023_09_763.pdf
- ↑ https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231001/abrakon-mutatjuk-mennyire-kell-felni-a-magyarorszagot-sujto-nepesedesi-katasztrofatol-642611
Források
[szerkesztés]- népszámlálás2001.hu
- Kamarás Iván: A termékenység alakulása és befolyásoló tényezői (Századvég)
- Születési mozgalom és termékenység
- Stark Tamás: Magyarország háborús emberveszteségei
- nepesedes.hu (cikkek, tanulmányok)
További információk
[szerkesztés]
- Magyarország demográfiai adatai
- Beke Károly - Öt éve nem lépett le ennyi magyar – Megint elindul a tömeges kivándorlás? (Portfolio.hu, 2023.04.09.)
- Haász János, Bakró-Nagy Ferenc - Felkapcsolták a lámpát: eltűnt 334 ezer magyar (Telex.hu, 2023.03.01.)
- Pálos Máté - Sosem csökkent még ilyen mértékben Magyarország népessége két népszámlás között (g7.hu, 2023.02.18.)
- K. Kiss Gergely - Ez az igazi migráció: már minden hatodik magyar külföldön születik (Napi.hu, 2019.04.10.)
- Beke Károly - Már több mint 600 ezer magyar élhet Európában / 2019 is kivándorló év lesz? (Portfolio.hu, 2018.12.23.)
- Szabó Krisztián - 700 ezernél is több magyar él külföldön, 2020 óta egyre többen vándorolnak ki (Átlátszó.hu, 2023.09.25.)
- Krász Zsombor - Nem elég a honvágy és a pénzügyi támogatás a külföldön élők hazacsábítására, az egész rendszeren változtatni kellene (Telex.hu, 2024.04.16.)
