Ugrás a tartalomhoz

Magyar Néphadsereg 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MN 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár
MH 11. Duna Légvédelmi Rakétadandár címere
MH 11. Duna Légvédelmi Rakétadandár címere

Dátum19592001
OrszágMagyarország
Személyzethivatásos, sorozott és közalkalmazotti állomány
TípusDandár, Ezred
FeladatMagyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
Parancsnokok
Híres parancsnokokTömböl László

A Magyar Néphadsereg 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár, a Magyar Néphadsereg honi légvédelmi tüzérdandárja, majd a Magyar Légierő honi légvédelmi rakétaezrede volt. 2001-ben került felszámolásra.

A szervezet rövid története

[szerkesztés]

A Magyar Néphadsereg 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár 1959. október 25-én alakult meg Börgöndön, a Légvédelmi Kiképző Központ bázisán, mint a Magyar Néphadsereg 11. Honi Légvédelmi Tüzérezrede, Magyarország és a Magyar Néphadsereg első honi légvédelmi rakétaezrede. 1960. június 28-án szervezeti átalakítás keretében önállóvá vált, megszűnt a börgöndi Légvédelmi Kiképző Központhoz kapcsolódó alárendeltsége. Az ezredparancsnokság új helyőrsége Budapest lett. Az alakulat az első sikeres SZ–75 Dvina[1] éleslövészetét követően az Országos Légvédelmi Parancsnokság parancsára 1961. június 1-jén légvédelmi rakétakészültségi szolgálatba lépett, és átvette a Magyar Népköztársaság légtere meghatározott részének, Budapestnek a 34 éven át tartó, megszakítás nélküli állandó légvédelmi rakétaoltalmazását. Kezdetben egy időben még csak egy honi légvédelmi rakétaosztály volt készültségi szolgálatban havi váltással.

1959. november 1-jén megalakult a 104. Honi Légvédelmi Tüzérezred Nagytarcsa helyőrségben. 1962-re fokozatosan teljessé vált a budapest-dunaújvárosi légvédelmi rakéta tűzrendszer. Ezt követőenegyre egyre több lett a készültségi szolgálatba bevonható honi légvédelmi rakétaosztály. A következő lépcső 1961. szeptember 15-én történt, a miskolci 105. Honi Légvédelmi Tüzérezred megalakitásával. Így létrejött a borsodi légvédelmi tűzrendszer is, amely szintén az ország fontos ipari területeit lefedő készültségi szolgálat része lett.

Új légvédelmi rakétarendszereket 1977-től, illetve 1978-tól rendszeresítették. 1977-ben a SZ–125 Nyeva komplexumokat,[2] illetve 1978-ben a SZ-75M Volhovokat.[3]

1991. első felében megszüntették az 1983-ban Nagytarcsáról Sárbogárdra áttelepült Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred parancsnokságát, amelynek harci osztályait a budapesti parancsnokságú, ekkor már új néven szereplő MH 11. Duna Légvédelmi Rakétadandár vette át. 1995. július 28-án, 12 órakor a 302/1995. számú dandárparancsnoki parancsra az MH 11. Duna Légvédelmi Rakétadandár kilépett a harmincnégy éven át tartó megszakítás nélküli állandó készültségi szolgálatából. Ezt követően már csak külön parancsra kellett a légvédelmi rakétásoknak készültségi szolgálatba lépniük. Az Amerikai Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért légi terrorcselekmények hatására, Paks oltalmazására október és december között légvédelmi készültséget látott el a Magyar Honvédség.[4]

1997. december 31-re a dandár ezred szervezetre tért át és új megnevezése MH 11. Duna Vegyes Légvédelmi Rakétaezred lett. Az alakulat 2001. június 1-én került felszámolásra Budapesten a Vasvári Pál laktanyában. Utolsó parancsnoka Kapcsándi István ezredes volt.[5]

1959-1962 közötti szervezeti felépítés

[szerkesztés]

1975-1985 közötti szervezeti felépítés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Sárközi Sándor: Szilaspatak völgyében rakéták árnyékában - Nagytarcsa helyőrség és a 104. légvédelmi rakétaezred krónikája 1961 -1991, Nagytarcsa, 2001
  • Veres Mihály: Légvédelmi tüzérek és rakétások (A légvédelmi tüzér- és rakétacsapatok története 1948–2000), Veszprém, 2002
  • Dr. Varga József (szerk.): A légvédelmi tüzérség története a kezdetektől a második világháború végéig. Légvédelmi rakéta- és tüzérfőnökség, Budapest, 1996