Maciej Koźmiński
| Maciej Koźmiński | |
| Született | 1937. június 1. (87 éves) Lviv |
| Állampolgársága | lengyel |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | lengyel nagykövet Magyarországon (1990–1996) |
| Iskolái | Varsói Egyetem (–1969, doktorátus) |
| Kitüntetései | Commander of the Order of Polonia Restituta |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Maciej Koźmiński (Lviv, 1937. június 1.[1] –) lengyel történész, diplomata, a rendszerváltás utáni első lengyel nagykövet Budapesten (1990–1996), az MTA tiszteleti tagja (2019[2]).
Pályafutása
[szerkesztés]Édesapja 1946-ban kereskedelmi tanácsosként Lengyelország budapesti nagykövetségén dolgozott, így az akkor kisiskolás Koźmiński három évet magyarországi iskolában tanult, innen hozta kiváló magyar nyelvismeretét.[3] A Varsói Egyetemen végzett történelem szakon, majd ugyanott 1969-ben doktorált és habilált (a történettudományok doktora). 1963-tól 2008-ig a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa volt. Számos tanulmányt írt Magyarország és Közép-Kelet-Európa történetéről.[4] Több előadást is tartott a lengyel irodalomról Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1986-87-ben. 1990–1996 között Lengyelország budapesti nagykövetsége vezetője volt nagykövetként. Az Európai Civilizáció és Diplomáciai Központ professzora, oktatója volt az Újfilológiai Intézet magyar szakának, az Eötvös József Collegium és a Bibó István Szakkollégium vendégprofesszora volt.[5][3][6]
A Lengyel-Magyar Szolidaritás alapító tagja[7]
Körülbelül 180 könyve, cikke, disszertációja jelent meg Lengyelország és Közép-Kelet-Európa kapcsolatairól, kisebbségekről, államközi konfliktusokról, határokról. Érdeklik az életrajzok, szívesen utazik turistaként, hobbija a fotózás.[8] Felesége vegyészeti fizikus, elektrokémikus, egyik fia szintén vegyész, lánya szociológus.[3]
Diplomataként
[szerkesztés]1990-ben, a rendszerváltást követően nevezték ki nagykövetnek Budapestre - megbízólevelét 1990. október 11-én adta át.[9] A két ország ekkor olyan személyeket nevezett ki diplomáciai képviseleteinek élére, akik a másik ország, nép történetének, kultúrájának, nyelvének tudományos szintű ismerői, a magyar–lengyel kapcsolatok elszánt támogatói voltak - Magyarországot ugyanebben az időszakban Engelmayer Ákos képviselte Varsóban. Koźmiński mindvégig aktív támogatója volt a két ország NATO és európai uniós integrációjának, illetve a Visegrádi Együttműködésnek. 1996. december 1-jén Roman Kowalski ügyvivőként kapta meg a nagykövetség vezetését, 1997 elején Grzegorz Łubczyk vette át a képviselet irányítását.[10]
Díjai
[szerkesztés]- 1996 Lengyelország Újjászületése érdemrend (Polonia Restitutia) parancsnoki kereszt
- 1996 Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal[11]
- 1999 Pro Urbe Balatonboglár[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Barbara Wizimirska (szerk.): Rocznik Polskiej Polityki Zagranicznej 1991. Warszawa: PISM. 1993. 214. o.
- ↑ A Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjai. MTA (2019. május 27.) (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ a b c Elekes Éva: Betekinthetek a nemzetközi politika boszorkánykonyhájába: Beszélgetés Maciéj Kozminskivel, Lengyelország történészből lett budapesti nagykövetével. Népszava, CXXIV. évf. 160. sz. (1996. július 10.) 10. o.
- ↑ Zbigniew Gluza: Kis visegrádi szolidaritástörténet. Lettre (2003) (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Maciej Koźmiński. MTA köztestületi tagok (2019) (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Közös vadászgépvásárlás?: Maciéj Kozminski távozó lengyel nagykövet a stratégiai partnerségről. Magyar Nemzet, LIX. évf. 280. sz. (1996. november 30.) 4. o.
- ↑ Szerzők, források. Magyar Lettre Internationale, 53. sz. (2004) 84. o.
- ↑ KOŹMIŃSKI Maciej, prof. zw. dr hab. Collegium Civitas (2004) (Hozzáférés: 2019. december 30.) arch
- ↑ Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990. Budapest: Külügyminisztérium. 1990. 88. o.
- ↑ Polsko-węgierskie relacje dyplomatyczne. Lengyelország budapesti nagykövetsége honlapja (lengyelül) (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ I. rész Személyi rész. Magyar Közlöny, 111. sz. (1996. december 17.) 6298. o.
- ↑ A lengyel menekültekre emlékeztek Balatonbogláron. Magyar Nemzet, LXII. évf. 201. sz. (1999. augusztus 30.) 3. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Maciej Koźmiński (historyk) című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
