Móger Ildikó

Móger Ildikó
Született	1954. augusztus 12. Budapest
Elhunyt	2021. január 1. (66 évesen)
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Huszárik Zoltán (1975. június 2. – 1981. október 14.)
Foglalkozása	táncművész koreográfus
Iskolái	Állami Balettintézet (–1974)
A Wikimédia Commons tartalmaz Móger Ildikó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Móger Ildikó (Budapest, 1954. augusztus 12. – 2021. január 1.) magyar táncművész, koreográfus, táncpedagógus, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei: Móger János (1924–2011) egyetemi tanár és Naumova Liliana voltak. 1973–1979 között Kölnben, a Nyári Táncakadémián tanult. 1974-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskola táncművész szakán. 1974–1977 között a Pécsi Balett táncos-koreográfusa volt. 1977–1984 között a Várszínházban dolgozott koreográfusként. 1977–1992 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola zenemesterség és tánctanára volt. 1980-ban a Miskolci Nemzeti Színházban volt koreográfus. 1983-ban a Magyar Táncművészeti Főiskola mesterszakát is elvégezte; táncpedagógusi diplomát szerzett. 1983-ban végzett Párizsban a Salle Player Művészeti Főiskolán. 1983–1985 között a kecskeméti Katona József Színház koreográfusa volt. 1988-ban a Szegedi Kortárs Balett munkatársa volt. 1994–1996 között az Actor Stúdió vezető oktatójaként dolgozott. 1997-től a Duna Televízió szerkesztő-riportere volt. 2003–2004 között a Kodály Zoltán Zenei általános Iskola és Gimnázium néptánc pedagógusa volt. 2006-ban a TV2 Megatánc című műsorának balettmestere volt. 2007-től a Más-Képp Tehetséges gyermekekért Alapítványi Iskola mozgás és tánctanára. 2008 óta a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója.

Magánélete

Férje, Huszárik Zoltán (1931–1981) magyar filmrendező volt (1975-től).

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szereplőként: 3; koreográfusként: 31.

Szereplőként

• Offenbach: Hoffmann meséi –
• Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról –
• William Shakespeare: Hamlet –

Koreográfusként

Barillet-Grédy: Rózsaszál a reggelihez (1976) Rossini: Ez történt Velencében (1979) Leoncavallo: Bajazzók (1979) William Shakespeare: Amit akartok, avagy Vízkereszt (1979) Ödön von Horváth: Kazimír és Karolin (1979) Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (1980) Schubert: Asszonyháború (Összeesküvők) (1980) Szőnyi Erzsébet: Vidám sirató egy bolyongó porszemért (1980) Szép Ernő: Lila ákác (1980) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1980) Wilde: Eszményi férj (1981) Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (1981) Svarc: Hókirálynő (1981) Musset: Lorenzaccio (1982) Lázár Ervin: A hétfejű tündér (1983)

Murrell: Sarah avagy a languszta sikolya (1983) Brecht: Mahagonny városának tündöklése és bukása (1983) Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1984) Gyárfás Endre: Dörmögőék vidámparkja (1984) Dumas: A kaméliás hölgy (1985) Eisemann Mihály: Bástyasétány 77. (1985) Schönberg-Jeannot: A francia forradalom (1986) Werich-Voskovec: Hóhér és bolond (1986) Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (1987) Illés Lajos: Csongor és a tündér (1988) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1990) Radó Denise: Galambos Erzsi - az első 70 évem (2001) Opelka: C'est La Vie (2004)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Nemzeti Erőforrás Minisztérium Archiválva 2022. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Ki kicsoda a magyar könyvszakmában. Főszerkesztő: Kiss József. Budapest, Kiss József Könyvkiadó, 2005.