Mátrai Lajos
| Mátrai Lajos | |
| Született | Muderlak Lajos 1875. december 14.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1965. október 10. (89 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Mátrai Lajos György |
| Foglalkozása | szobrász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátrai Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mátrai Lajos, született Muderlak Lajos (Budapest, 1875. december 14.[2] – Budapest, 1965. október 10.) magyar szobrász és éremművész. Mátrai Lajos György (1850–1906) szobrász fia. Mátrai Vilmos festőművész testvére.
Az Iparművészeti Iskola növendéke, majd tanára volt. Először 1896-ban állított ki a Műcsarnokban. Több pályázaton nyert díjat. Többnyire domborműveket, plaketteket készített.
(Budapest, Groupama Aréna főbejárat)
Életpályája
[szerkesztés]Mátrai (Muderlak) Lajos György szobrász és Kreier Vilma (1859–1942)[3] fia. A középiskola elvégzése után 1895-ben Firenzében Rafaello Cellai műtermében márványfaragást tanult, 1896-ban az Iparművészeti Iskolában díszítő szobrász szakon végzett, majd Párizsban az Académie Julianban folytatta tanulmányait. Ezt követően 1899 tavaszáig az École Nationale et Speciale des Beaux-Arts növendékeként Ernest Barriasnál tanult.[4]
Visszatért Firenzébe Cellai műtermébe, ahol márványból kifaragta Bisinger József (1780-1843) győri üvegesmester, alapítványtevő fehér márvány szobrát, melyet a városháza előcsarnokában 1900. március 19-én helyeztek el. Elkészítette Wlassich báróné márvány portréját, gróf Zichy Aladár és Vaszary Kolos jubileumi emlékérmét.[5]
1900. szeptember 1-jétől az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamának előadó tanára lett. Apja utódaként 1908. február 17-étől a díszítő szobrászatot, kő- és fafaragást tanított. 1914 szeptemberében népfelkelő hadnagyként a 30. honvéd gyalogezredben teljesített szolgálatot. 1915. június 18-án főhadnagyként szerb hadifogságba került. Túlélte a visszavonuló szerb hadsereg 58 napos halálmenetét, az albániai Fieriben a többi fogollyal együtt átadták az olasz csapatoknak, akiknek fogságából 1919 szeptemberében szabadult. 1919. októbertől - 1937. június 30-áig – nyugdíjazásáig – az Iparművészeti Iskola díszítő szobrász szakosztály I-II. évfolyamának tanára volt.
A szegedi mérnökök és műépítészek ötlete volt, hogy állítsanak szobrot Vásárhelyi Pálnak. A szoborállítás gondolata 1902-ben vetődött fel. Több város formált jogot a Tiszát megzabolázó mérnök emlékművére. A szűkkörű pályázatot Szécsi Antal nyerte. Már elkészült az agyagmintával, amikor váratlan fordulat történt: 1904. június 15-én Szécsi Antal agyvérzés következtében meghalt. Ő volt Izsó és Fadrusz után a harmadik, aki halála miatt nem tudta befejezni Szegedre szánt szobrát.[6]
A szoborbizottság ifj. Mátrai Lajost bízta meg a munka befejezésével. A 30. évében járó művész, a mérnökzsenit idéző szobrával az egyik leghatásosabb szoborral díszítette Szeged városát. A mellékalakokat Pásztor János mintázta meg.[7]
Művei
[szerkesztés]
Köztéri alkotások (válogatás)
[szerkesztés]- Vásárhelyi Pál mérnök bronzszobra, Szeged, Széchenyi tér 1905
- Ádám és Éva, szoborcsoport, (1911)
- Schweidel József tábornok, aradi vértanú bronzszobra, Zombor
- Boráros téri Hangya székház domborművei, Budapest (tervezte Ohmann Bélával)
- Premontrei rendház, Gödöllő, díszítő munkái (1923)
- Bessenyei György, bronz dombormű, Szeged, Nemzeti Emlékcsarnok, 1930
- Déri Múzeum, Debrecen, díszítő munkái
- Kultúrház, Karcag, díszítő munkái
- Járásbíróság, Magyaróvár, díszítő munkái
- Dorogi bányatemplom főoltárának domborművei, Dorog
- Szent Borbála színezett oltár és mellékalakjai, Dorog
- Dorogi Auguszta-telepi Szűz Mária-szobra
- Gellért-hegyi Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom udvarán álló Szent Pál-szobor
Emlékérmek (válogatás)
[szerkesztés]Síremlékek (válogatás)
[szerkesztés]- Ráth Károly főpolgármester síremléke, Budapest A. J. 54.[8]
- Lingel család sírboltjához bronz dombormű, Budapest, Kerepesi temető, Á. B. 14.[9]
- Gottermayer család síremléke, Budapest, Kerepesi temető, Á. B. 50.
Pályázatok (válogatás)
[szerkesztés]- 1902 Erzsébet emlékmű szoborpályázat I.
- 1902 Kossuth emlékmű szoborpályázat
- 1903 Erzsébet emlékmű szoborpályázat II.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ Születési bejegyzése a terézvárosi rk. keresztelési akv. 2437/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Mátrai Lajos Györgyné Kreier Vilma halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 27/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon VIII. k. 813. o.
- ↑ Művészeti lexikon, Akadémia Kiadó, 1967. Budapest.
- ↑ Apró Ferenc: Szegedi képeslapok-a képeslapok Szegedje
- ↑ Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái
- ↑ 1848-as honvéd, politikus, huszonnégy éven át az egyesített Budapest első főpolgármestere (1821-1897)
- ↑ nagyiparos, az első magyarországi faáru- és bútorgyár megalapítója, több eljárás hazai alkalmazója (1837-1983)
Források
[szerkesztés]- Magyar katolikus lexikon VIII. köt. Szent István Társulat. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2003. ISBN 963 360 7272 összes kiadás; ISBN 963-361-436-8 VIII. kötet
- Országos Iparművészeti Iskola évkönyve, 1880-1930. 77. o.
- Nagy Károlyné: A magyar historizmus szobrászai
- Művészeti Kislexikon: Akadémia Kiadó 1973. 372 oldal
- Művészeti lexikon: Akadémia Kiadó 1967. 264. oldal
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
