Izsó Miklós (szobrász)
| Izsó Miklós | |
 | |
| Született | 1831. szeptember 9.[1][2][3][4][5] Izsófalva |
| Elhunyt | 1875. május 29. (43 évesen)[1][2][3][4][6] Budapest[7] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1859–) |
| Halál oka | gümőkór |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/1-3-10) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.
Pályája
[szerkesztés]A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848–49-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott, és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre már Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a Müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot.
További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.
A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.
Főbb művei
[szerkesztés]|
Izsó Miklós művei .JPG)    |
Mellszobrok
[szerkesztés]- Arany János
- Egressy Béni
- Megyeri Károly
- Fáy András
- Lisznyay D. Kálmán
- Mándi Márton István
- Almási Balogh Pál
- Ghiczy Károly
- Zrínyi Ilona (1870)
- II. Rákóczi Ferenc (1870)
Népies szobrok
[szerkesztés]- Furulyázó pásztor (más néven Puszták furulyása)
- Búsuló juhász (1862)
- Cigány Laokoon (1862)
- Felsőházi jelenet (1863)
- Részeg ember (1863)
- Arató nő (1863)
- Ételhordó parasztasszony (1863)
- Parasztlány (1864)
Köztéri szobrok
[szerkesztés]
- Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1868–1871, az egyetlen, általa befejezett köztéri szobor)
- Petőfi Sándor (Budapest V. kerülete, Huszár Adolf fejezte be)
- Dugonics-emlékmű (Szeged, 1876, Huszár Adolf fejezte be)
Írása
[szerkesztés]- Izsó Miklós levelei (Válogatta, jegyzetelte és bevezette Soós Gyula, Bp., 1958)
Emlékezete
[szerkesztés]- Díszes, védett síremléket kapott a Kerepesi temetőben.
- 1899 óta az istvánmezei Izsó utca viseli a nevét Budapest XIV. kerületében.
- Szülőfaluját 1950-ben róla nevezték el.
- Az Izsó Miklós Képzőművészeti Kör 1958-ban alakult Kazincbarcikán.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]
- Elek Artúr: Izsó Miklós kiadatlan levelei (Nyugat, 1924. 3. szám)
- Izsó és a nemzeti romantika[halott link]
- Szana Tamás: Izsó Miklós élete és munkái (MEK)
- Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831–1875 (MEK)
- Izsó Miklós szobrai – Köztérkép
