Mácsai István
| Mácsai István | |
| Született | 1922. április 5.[1][2] Budapest |
| Elhunyt | 2005. szeptember 16. (83 évesen)[3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gáspár Katalin (h. 1947–2005) |
| Gyermekei | |
| Szülei | Mácsai (Lusztig) Zoltán Beregi Piroska |
| Foglalkozása | festőművész |
| Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1955) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mácsai István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mácsai István (Budapest, 1922. április 5. – Budapest, 2005. szeptember 16.) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, Mácsai János zenetörténész és Mácsai Pál színművész édesapja. Kezdetben az életképek, a portrék, a csendéletek, szimbolikus alkotások, később az ember épített környezete, lakóhelye, Budapest jelentette számára festészetének fő tárgyát. A szürnaturalista, fotórealista, hiperrealista festészet és az objektív kiemelés mögött emocionális indíttatás jellemzi művészetét.
Életpályája
[szerkesztés]Apai nagyapja, Lusztig Adolf az Arad megyei Mácsán született, innen a család neve. A falu Trianon után Romániához került, a nagyapa Budapestre költözött a lányához. Mácsai István, az unoka is Budapesten született, a Zichy utcában. Édesanyja szigorú asszony volt. A hároméves gyermek rosszalkodott, erre ceruzát, papírt adott a kezébe és ráparancsolt: „Rajzolj!” s bizony hamar fény derült rajztehetségére. 1940-ben érettségizett, azonban a numerus clausus miatt nem járhatott egyetemre. A Révai Nyomdánál lett ipari tanuló, majd a háborút követően az Athenaeumnál kapott szakmunkás bizonyítványt. 1943 októberében behívták munkaszolgálatra, ahonnan 1944 novemberében megszökött és a háború végéig Budapesten bujkált. 1945-ben bekerült a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bernáth Aurél volt a mestere. 1947 januárjában házasságot kötött Gáspár Katalinnal.
1949-ben végezte el a főiskolát, posztnagybányai stílusban kezdett festeni, így festette a szocreál témákat is, majd az 1960-as évek elejétől dolgozta ki sajátos, a hiperrealizmussal, majd a fotórealizmussal rokonítható szimbolikus és szürrealisztikus elemekkel telített látványelvű stílusát.
Portréit, csendéleteit, aktképeit aprólékos rajzossággal, visszafogott kolorittal, a quattrocento[4] mestereit megidéző klasszikus arányossággal, kiegyensúlyozottsággal formálja meg. Műveinek kezdettől fogva kedves témája Budapest városrészeinek megfestése, belvárosi utcaképek, bérházak, hátsóudvarok, képek hidakról, a közlekedésről, a városrészek napszakairól. Budapesti ihletésű munkáival hazai és nemzetközi elismerést szerzett. Életművének fontos része nagyszámú karakteres portréja.
Ismertebb műveiről
[szerkesztés]- Pesti gang (1965) c. képe visszafogott színekkel naturalisztikusan festett. Egy körfolyosós ház lépcsőajtaját ábrázolja, a gang rácsa mögött szomorúan ülő kutyával.
- Látomás (1978) c. alkotásán a kiskunfélegyházi utcán, a földszintes házak között a pocsolyában áll Marguerita Teresia infánsnő, mögötte egy nyíló udvarkapuban festője, Velázquez.
- Téli vadászat (1988) c. műve Brueghel vadászait ábrázolja a kutyákkal a budapesti Szent István körút havas járdáin.
- Üröm (1991) címűn, a 10-es országút bal oldalán a korlát mögött néhány KRESZ- és reklámtábla között jól látszik az erdő, jobboldalt viszont a táblák sokasága mindent eltakar.[5]
Emlékezete
[szerkesztés]
Budapest XIII. kerületében, a József Attila tér 4. sz. alatt , az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban 2007. október 18-án, a magyar festészet napján megnyitották a Mácsai István Galériát, természetesen az ő gazdag életművéből rendeztek be egy kiállítótermet. Pannónia utcai műteremlakásának falára emléktáblát helyeztek el.
Művei (válogatás)
[szerkesztés]- Aratósztrájk (megsemmisült)
- A szuhakállói bányászok megmentése (Magyar Nemzeti Galéria)
- Kalocsai pingáló asszonyok (MNG)
- Balettlecke (MNG)
- Az Erzsébet híd építése (MNG)
- Dolgozók az operaházban (MNG)
- Remíz (Olaj, karton; 50 x 70; magántulajdonban)
- Duna-parti Vénusz (1964; magántulajdonban)
- Pesti gang (1965)
- Látomás (1978)
- Zsuzsa (1987) (olaj, farost, 111×80 cm)
- Téli vadászat (1988)
- Üröm (1991)
- Coca-Cola (1995)
- A világítóudvar (év nélkül)
- Capriccio (Capriccio-persziflázs, 1997)
Művei közgyűjteményekben (válogatás)
[szerkesztés]- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár
- Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
- Báthori István Múzeum, Nyírbátor
Egyéni kiállításai (válogatás)
[szerkesztés]- 1957 Kamaratárlat, Cannes
- 1960, 1965, 1973 Gyűjteményes kiállítás, Csók István Galéria, Budapest
- 1970 Kisfaludi Strobl Terem, Zalaegerszeg
- 1972 G. Piu Arte, Firenze
- 1976 Medgyessy Terem, Debrecen
- 1978 Műcsarnok, Budapest
- 1981 Népszabadság Klub, Budapest; Báthory István Múzeum, Nyírbátor; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
- 1982 G. Rutzmoser, München
- 1983, 1988 Csontváry Galéria, Budapest
- 1984 Breughel G., Amszterdam
- 1989 Vár Galéria, Veszprém
- 1992 Vigadó Galéria, Budapest
- 1995 Burg Galerie, Konradsheim, Németország
- 1996 Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét
- 1997 Újabb képek, Vigadó Galéria, Budapest
- 1999 Újlipótvárosi Klub Galéria, Budapest
- 2000 Bajor Gizi Közösségi Ház, Balatonföldvár
- 2002 Városi Galéria, Tiszaújváros; Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár, Tiszaújváros; Vigadó Galéria, Budapest; Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Hajdúszoboszló
- 2004 Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Hajdúszoboszló
- 2007 Emlékkiállítás, Mácsai István Galéria, Budapest
- 2022–2023 Elmozdul a fal, Kiscelli Múzeum, Budapest[6]
Csoportos kiállításai (válogatás)
[szerkesztés]- Monte-Carlo (1977)
Díjai (válogatás)
[szerkesztés]- Munkácsy Mihály-díj (1953, 1955)
- Pro Urbe Budapest (1995)
- A XIII. kerület díszpolgára (2000)
- Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2002)
Szakirodalom
[szerkesztés]- Szabó György: Mácsai Budapest, Körmendi Galéria. (2002) Online elérés
- Csapó György: Mai magyar művészet. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1981. 46 o. 8 t.
- Mácsai István válogatott képei. Budapest, Vigadó Galéria. (1992), április 24–május 17. [Kiállítási katalógus]. (Kiáll. rend. Ury Ibolya. Fotó: Horling Róbert. Kiad. a Vigadó Galéria). Budapest, 1992. 8 lev. ISBN 9630401568
- Mácsai István: Újabb képek. Budapest : Print-Org Kiadó, 1997. 32 o. ISBN 9638577703
Források
[szerkesztés]- Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 661–662. o. ISBN 963-8477-45-8
- Magyar művészeti kislexikon. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Mácsai István, lásd 226-227. o. ISBN 9638477660
- Szabó György: Mácsai (PDF). Körmendi Galéria, 2002. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Artnet. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ quattrocento: olasz szó (ejtsd: kvatrocsentó), jelentése „négyszáz”. Az 1400-as évek neve olaszul. Az olasz reneszánsz első szakaszának megjelölésére használják.
- ↑ A képek leírását lásd: Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 662. o. ISBN 963-8477-45-8
- ↑ Elmozdul a fal! Mácsai István Kiscellben
További információk
[szerkesztés]
- Mácsaiak, Mácsai István Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Festészet napja a XIII. kerületben, 2007 Archiválva 2007. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Mácsai István Artportal
- Elhunyt Mácsai István festőművész
- Hornyik Sándor: A festői leírás művészete. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, 2024. március 13. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
