Lovag és ivó hölgy (festmény)
Borospohár (Het glas wijn) | |
Művész |
|
Műfaj | zsánerkép |
Mozgalom | a holland festészet aranykora |
Magasság | 67,7 cm |
Szélesség | 79,6 cm |
Múzeum | Gemäldegalerie |
Gyűjtemény | |
Katalógusszám |
|
Anyag | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovag és ivó hölgy témájú médiaállományokat. |
A Lovag és ivó hölgy (más elnevezéssel a Borospohár vagy Egy pohár bor; hollandul Het glas wijn) Jan Vermeer van Delft zsánerképe. 1901 óta a berlini Gemäldegalerie büszkesége.
A kép
[szerkesztés]Vermeer mintegy 27 éves volt, amikor ezt a képet festette, amelyet kritikusai első igazán érett képének tartanak.[1]
Vermeer témáját egyik mesterétől, Pieter de Hooch-tól kölcsönözte, de kivitelezésében túl is lépett rajta. Alakjait egy sokkal elegánsabb, felsőbb osztálybeli környezetbe helyezte. Erről tanúskodik a szoba berendezése, a ruhák, és az ólomüveg ablakon látható nemesi címer is.
A festmény a korban divatos moralizáló képek sorába illeszkedik, bár művészi színvonala azok közül messze kiemeli.
Az elegáns hölgy borospoharát mintegy rejtőzködően arcához szorítja, emiatt vonásai alig felismerhetőek. A lovag tölteni készül, de neki nincs pohara; a hölgy poharát töltené újra. A szituáció egy kezdődő szerelemre utal, de kétséges jellemek között. Ennek ellenére nem mondható, hogy rejtett erotikus sugárzása lenne. Az erkölcsi mondanivalót a címerben megtalálható zabla szolgáltatja, amely a visszafogottság, mértékletesség jelképe.[2]
Korábbi festményeihez képest Vermeer ecsetkezelése ezen a képen visszafogottabb. Az arcokat és a ruhákat lágy körvonalakkal fogalmazza meg, csak az asztalterítőt és az ablaküveget dolgozza ki részletesebben. Vermeer több kortársa, Jan Steen, Gerard Terborch, és id. Frans van Mieris is hasonló finom technikát alkalmazott Pieter de Hooch nyomdokain haladva.
A festmény rokonságot mutat Vermeer több más képével, mint a Hölgy két udvarlóval[3] és az Alvó lány, amelyen ugyanaz a boroskancsó látható.
A mű birtoklásának története
[szerkesztés]A legkorábbi adat 1736-ból származik, amikor Delftben egy árverésen 52 guldenre srófolták az árát. 1785-ben egy bizonyos amszterdami John Hope (1737–1784) hagyatékában szerepel. Fiaik a képet Angliába vitték, ahol generációk során át zajló öröklések eredményeképpen főnemesi tulajdonba került. Henry Pelham-Clinton, Newcastle-under-Lyme VIII. hercege (1866–1941) 1901-ben 165.000 aranymárkáért adta el a berlini Gemäldegalerie számára.[4]
Biztosan Vermeer képei | |||||
---|---|---|---|---|---|
Sorszám | Kép | Cím | Készült | Méret, anyag | Kiállítóhely |
1
|
Krisztus Mária és Márta házában | 1654/1655 | 160 × 142 cm, olaj, lenvászon | National Gallery of Scotland, Edinburgh | |
2
|
Diana pihenője vagy Diana és a nimfák | 1655/1656 | 98,5 × 105 cm, olaj, lenvászon | Mauritshuis, Hága | |
3
|
A kerítőnő | 1656 | 143 × 130 cm, olaj, lenvászon | Gemäldegalerie Alte Meister, Drezda | |
4
|
Alvó lány | 1657 | 87,6 × 76,5 cm, olaj, lenvászon | Metropolitan Művészeti Múzeum, New York | |
5
|
Olvasó nő vagy Levelet olvasó lány nyitott ablaknál | 1657 | 83 × 64,5 cm, olaj, lenvászon | Gemäldegalerie Alte Meister, Drezda | |
6
|
Delfti utca, Kis utca vagy Utca Delftben | 1657/1658 | 54,3 × 44 cm, olaj, lenvászon | Rijksmuseum, Amszterdam | |
7
|
A katona és a nevető lány | 1658 | 49,2 × 44,4 cm, olaj, lenvászon | Frick Collection, New York | |
8
|
Lovag és ivó hölgy | 1658–1660 | 66,3 × 76,5 cm, olaj, lenvászon | Gemäldegalerie, Berlin | |
9
|
Tejet öntő nő | 1658–1660 | 45,4 × 41 cm, olaj, lenvászon | Rijksmuseum, Amszterdam | |
10
|
Hölgy két udvarlóval | 1659/1660 | 78 × 67,5 cm, olaj, lenvászon | Herzog Anton Ulrich-Museum, Braunschweig | |
11
|
Delft látképe | 1660/1661 | 98,5 × 117,5 cm, olaj, lenvászon | Mauritshuis, Hága | |
12
|
A félbeszakadt zenelecke | 1660/1661 | 38,7 × 43,9 cm, olaj, lenvászon | Frick Collection, New York | |
13
|
Levelet olvasó nő kékben | 1662–1664 | 46,5 × 39 cm, olaj, lenvászon | Rijksmuseum, Amszterdam | |
14
|
A zenelecke | 1662–1665 | 74,6 × 64,1 cm, olaj, lenvászon | Buckingham-palota, London | |
15
|
Gyöngymérő nő | 1662–1664 | 42,5 × 38 cm, olaj, lenvászon | National Gallery of Art, Washington D.C. | |
16
|
Lanton játszó hölgy ablak mellett | 1664 | 51,4 × 45,7 cm, olaj, lenvászon | Metropolitan Művészeti Múzeum, New York | |
17
|
A gyöngysor | 1664 | 55 × 45 cm, olaj, lenvászon | Gemäldegalerie, Berlin | |
18
|
Nő vizeskancsóval | 1664/1665 | 45,7 × 40,6 cm, olaj, lenvászon | Metropolitan Művészeti Múzeum, New York | |
19
|
Leány gyöngy fülbevalóval vagy Turbános nő | 1665 | 45 × 40 cm, olaj, lenvászon | Mauritshuis, Hága | |
20
|
A koncert | 1665/1666 | 69 × 63 cm, olaj, lenvászon | Isabella Stewart Gardner Museum, Boston (1990-ben ellopták) | |
21
|
Levelet író sárga ruhás hölgy | 1665–1670 | 45 × 39,9 cm, olaj, lenvászon | National Gallery of Art, Washington D.C. | |
22
|
Hölgy és komornája | 1667/1668 | 89,5 × 78,1 cm, olaj, lenvászon | Frick Collection, New York | |
23
|
Az asztronómus | 1668 | 50,8 × 46,3 cm, olaj, lenvászon | Louvre, Párizs | |
24
|
A geográfus | 1668/1669 | 53 × 46,6 cm, olaj, lenvászon | Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main | |
25
|
A szerelmeslevél | 1669/1670 | 44 × 38,5 cm, olaj, lenvászon | Rijksmuseum, Amszterdam | |
26
|
A csipkeverőnő | 1669/1670 | 24,5 × 21 cm, olaj, lenvászon (fatáblára feszítve) | Louvre, Párizs | |
27
|
Levelet író hölgy és komornája | 1670 | 71 × 59 cm, olaj, lenvászon | National Gallery of Ireland, Dublin | |
28
|
A katolikus hit allegóriája vagy A hit allegóriája | 1671–1674 | 114,3 × 88,9 cm, olaj, lenvászon | Metropolitan Művészeti Múzeum, New York | |
29
|
Gitáron játszó nő | 1672 | 53 × 46,3 cm, olaj, lenvászon | Kenwood House, London | |
30
|
Műterem vagy A festészet allegóriája | 1673 | 130 × 110 cm, olaj, lenvászon | Kunsthistorisches Museum, Bécs | |
31
|
Virginál mellett álló hölgy | 1673–1675 | 51,7 × 45,2 cm, olaj, lenvászon | National Gallery, London | |
32
|
Hölgy virginálnál | 1673–1675 | 51,5 × 45,5 cm, olaj, lenvászon | National Gallery, London |
Vermeer kérdéses képei | |||||
---|---|---|---|---|---|
Sorszám | Kép | Cím | Készült | Méret, anyag | Kiállítóhely |
1
|
Szent Praxedis | 1655 | 101,6 × 82,6 cm, olaj, lenvászon | Musée de la Chapelle de la Visitation, Monaco (Barbara Piasecka Johnson Collection) | |
2
|
Leány portréja | 1666/1667 | 44,5 × 40 cm, olaj, lenvászon | Metropolitan Művészeti Múzeum, New York | |
3
|
Fuvolás lány | 1666/1667 | 20 × 17,8 cm, olaj, lenvászon | National Gallery of Art, Washington D.C. | |
4
|
Leány vörös kalapban | 1666/1667 | 23,2 × 18,1 cm, olaj, fatábla | National Gallery of Art, Washington D.C. | |
5
|
Virginál mellett ülő hölgy | 1670 | 25,5 × 20 cm, olaj, lenvászon | Sammlung Wynn, Las Vegas |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Liedtke, 376-378
- ↑ Jan Kelch (Hrsg.), Rainald Grosshans (Hrsg.): Gemäldegalerie Berlin, 50 Meisterwerke. Scala, London 2001. Seite 68.
- ↑ Konowitz, Ellen (Autumn, 1998). „Vermeer: Reception and Interpretation. (Book Review)”. Sixteenth Century Journal 29 (3), 817–819. o. DOI:10.2307/2543706.
- ↑ Tilmann von Stockhausen: Gemäldegalerie Berlin : Die Geschichte ihrer Erwerbungspolitik 1830 -1904. Seite 332.
Irodalom
[szerkesztés]- Gowing, Lawrence. Vermeer. University of California Press; 1 edition 5 December, 1997. ISBN 0-520-21276-2.
- Liedtke, Walter. "Vermeer and the Delft School". New York: Metropolitan Museum of Art, 2001. ISBN 0-300-08848-5.
- Wheelock, Arthur. Vermeer. Yale University Press; 1st edition, 25 October, 1995. ISBN 0-300-06558-2.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A berlini múzeum honlapjáról angol nyelven Archiválva 2011. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben