Ugrás a tartalomhoz

Lontay Margit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lontay Margit
Lantos Györgyi bronz domborműve Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, Hódmezővásárhely
Lantos Györgyi bronz domborműve
Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, Hódmezővásárhely
Életrajzi adatok
Születési névLencse Margit
Született1918. július 27.[1]
Hódmezővásárhely
Elhunyt1993. január 11. (74 évesen)[1]
Budapest[2]
Pályafutása
IskoláiOrszágos Magyar Színművészeti Akadémia
Híres szerepeiGoneril William Shakespeare: Lear király
Ranyevszkaja Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert
Higginsné George Bernard Shaw:Pygmalion
Gertrudis Katona József: Bánk bán
Orbánné Örkény István: Macskajáték
Claire Zachanassian Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
Zsani néni Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Díjai
További díjakJászai Mari-díj (1957)
érdemes művész (1976)
Aase-díj (1992)
Lontay Margit IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Lontay Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lontay Margit (Hódmezővásárhely, 1918. július 27. – Budapest, 1993. január 11.) Jászai Mari- és Aase-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

A Színművészeti Akadémián 1938-ban szerzett színészi oklevelet. Vidéki vándortársulatoknál kezdte pályáját, majd 1939-től Szeged-re szerződött. 1949-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1953-tól ismét a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1960-tól 1976-ig a debreceni Csokonai Színház művésze volt. Vendégművészként a Vígszínházban is fellépett (1961). 1976-tól a Madách Színházhoz szerződött, ahonnan 1982-ben vonult nyugdíjba. Utolsó színpadi szerepét az 1991-ben bemutatott Forgószínpad című darabban játszotta a Józsefvárosi Színházban.

Többnyire tragikus, drámai hősnőket és karakterszerepeket formált meg, de játszott intellektuális nőalakokat és bő humorú figurákat is. Korának egyik jelentős színésznője volt.

Lánya: Tornyai Magdolna is követte a színi pályán, unokája: Simon Balázs színházi rendező. Nevelt lánya: Kállay Ilona.[3][4]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Fontosabb színházi szerepei

[szerkesztés]

Filmjei, televíziós szerepei

[szerkesztés]
  • 1961 – Próbaút – Seiderné
  • 1963 – Asszony a telepen
  • 1964 – Egy ember, aki nincs
  • 1973 – Az ember melegségre vágyik – Boriska nővér
  • 1974 – Portugál királylány
  • 1974 – Ida – Mama
  • 1975 – Az idők kezdetén
  • 1975 – A kenguru – Manci néni, presszósnő
  • 1976 – A járvány – Id.klobusinszkyné
  • 1976 – Karancsfalvi szökevények
  • 1977 – 6-os számú kórterem
  • 1977 – Alizka
  • 1977 – Operabál 13.
  • 1977 – Nyúlkenyér
  • 1978 – Az ész bajjal jár – Hljosztova
  • 1979 – Fogjuk meg és vigyétek!
  • 1979 – Szabó Magda: Kiálts, város! – Öregasszony
  • 1979 – Ítélet nélkül
  • 1979 – Ítélet előtt (sorozat) Kaptam-csaptam – Görgicsné
  • 1979 – Bartha Lajos: Szerelem – Szalayné, a mama
  • 1980 – Csontváry
  • 1980 – Fekete rózsa
  • 1983 – Nagy Anna, kis Anna
  • 1984 – Megbízható úriember – Mrs. Higgins
  • 1984 – Örökkön-örökké
  • 1985 – Fehér rum
  • 1985 – Ember és árnyék
  • 1987 – Az utolsó kézirat
  • 1987 – Dada
  • 1989 – A nagy varázslat
  • 1991 – A három nővér – Anfisza
  • 1993 – Sose halunk meg – Deutsch néni
  • 1994 – Jó éjt, királyfi – Anna néni

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002
  • Kortárs magyar színészlexikon. Szerk. Fábri Magda, B. Bp., Magazin Kiadó, 1991
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Bp., Biográf, 1991
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lontay_Margit&oldid=27467796”