Livyatan melvillei
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő miocén, 9,9–8,9 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Bal felén a Livyatan és jobb felén a Cetotherium
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Livyatan melvillei (Lambert et al., 2010) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Livyatan melvillei témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Livyatan melvillei témájú kategóriát. |
A Livyatan melvillei az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Physeteroidea öregcsaládjába tartozó fosszilis faj.[1] Az állatnak a pontos családja, még nincs meghatározva; továbbá nemének eddig az egyetlen felfedezett képviselője.
Neve
[szerkesztés]Az állat maradványainak felfedezői kezdetben Leviathan melvillei névre keresztelték. A Leviathan a Bibliából ismert mitikus tengeri szörnyetegre, a leviatánra utal, míg a fajnév, melvillei Herman Melvillere, a „Moby Dick” című regény írójára.[2] A Leviathan elnevezést azonban már 1841 óta Koch masztodonféléje viselte, így a tengeri állat végül 2010 augusztusában a Livyatan nevet kapta, a leviatán eredeti héber alakja után.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]A Livyatan melvillei a miocén kor végefelé, az úgynevezett tortonai korszak idején élt, körülbelül 12-13 millió évvel ezelőtt. 2008 novemberében, a perui sivatagban levő Ica várostól 35 kilométerre dél-délnyugatra, Cerro Coloradónál fedezték fel ezt az őscetet.[1][4] A cet maradványai az úgynevezett Pisco Formációba voltak beágyazódva. A maradvány egy részleges koponyából, néhány fogból és egy állkapocscsontból (mandibula) állt.[1] A maradványt Klaas Post, a Rotterdami Természettudományi Múzeum (Natuurhistorisch Museum Rotterdam) dolgozója fedezte fel.[5] Post, ekkortájt egy nemzetközi paleontológuscsoportnak volt a tagja.[2] A maradványt elküldte Limába,[5] ahol kormeghatározást és tartósítást végeztek rajta, utána kiállították az ottani természettudományi múzeumban.[6]
Ausztráliában is felfedeztek hasonló maradványokat, azonban még nem lehet tudni, hogy ehhez a fajhoz tartozik-e. Ha a Livyatan melvillei része, akkor ennek az őscetnek az időbeli elterjedése, átnyúlna a pliocén korba, az úgynevezett zanclai korszakba, mely körülbelül 5,3 millió éve kezdődött.[4][5][7]
Megjelenése
[szerkesztés]
A Livyatan melvillei a 13,5–17,5 méteres hosszával[1] körülbelül akkora lehetett, mint egy átlagos mai nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) bika. A nagy ámbráscet alapján 13,5 méterre, a Zygophyseter alapján pedig 16,2–17,5 méterre becsülték a hosszát.[1] A koponyája 3 méteres lehetett.[1] A 17,5 méteres becslés alapján 57 tonnára becsülték a tömegét.[8] A nagy ámbráscettől eltérően, melynek csak az állkapocscsontján vannak, a fosszilis faj esetében a felső állcsonton (maxilla) is ültek fogak. Az őscet állkapcsa robusztusabb volt, továbbá a fossa temporalissza – egy mélyedés a koponya két oldalán – jóval nagyobb volt, mint a mai állaténál.[1] Ez a cet, a valaha létezett egyik legnagyobb, ragadozó életmódot folytató állat. A legnagyobb fog eléri a 36,2 centiméteres hosszúságot; csak egy újabb, pliocén korból származó, még leíratlan állat foga közelíti meg ezt a fogméretet.[1][9] Az Odobenocetopshoz és a narválhoz (Monodon monoceros) hasonlóan, ennek az állatnak is voltak - bár kisebb méretben - agyarai.
A koponyája alapján tudjuk, hogy e fajnak is megvolt a spermaceti-szerve. A bálnazsír vagy „spermacetolaj” (spermaceti) valószínűleg a halak úszóhólyagjához hasonló szerepet töltött be. Amikor az állat nagy mélységbe készült merülni, hideg víz került a spermaceti-szervbe, amitől a viaszszerű anyag megszilárdult, így fajlagos sűrűsége megnőtt.[5]
Életmódja
[szerkesztés]A kortárs óriásfogú cápával (C. megalodon) együtt, a Livyatan melvillei is környezetének az egyik csúcsragadozója volt.[1][10] A ragadozó ámbráscetek megjelenése egybeesett a miocén kori sziláscetek (Mysticeti) nagymértékű divergens evolúciójával. Ez a fosszilis cet, 7-10 méteres cápákkal, sziláscetekkel, csőröscetfélékkel, delfinfélékkel, disznódelfinfélékkel, kisebb cápákkal, úszólábúakkal, tengeri teknősökkel és tengeri madarakkal táplálkozhatott.[1][2]
Képek
[szerkesztés]-
A koponyájának egy másolata -
A fogai -
Az eredeti maradvány -
Rekonstrukció a Brygmophyseter alapján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j Lambert, Olivier (2010. július 1.). „The giant bite of a new raptorial sperm whale from the Miocene epoch of Peru”. Nature (journal) 466 (7302), 105–108. o. DOI:10.1038/nature09067. PMID 20596020. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
- ↑ a b c Ghosh, Pallab. „'Sea monster' whale fossil unearthed”, BBC News , 2010. június 30.
- ↑ Lambert, Olivier (2010). „The giant bite of a new raptorial sperm whale from the Miocene epoch of Peru [Corrigendum]”. Nature (journal) 466 (7310), 1134. o. DOI:10.1038/nature09381.
- ↑ a b Paleobiology Database. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
- ↑ a b c d Fang, Janet. „Call me Leviathan melvillei”, Nature (journal) , 2010. június 30.
- ↑ Sample, Ian. „Fossil sperm whale with huge teeth found in Peruvian desert”, The Guardian , 2010. június 30.
- ↑ Giant killer sperm whales once cruised Australia's waters (and we have a massive tooth to prove it) | fossils | Earth Touch News. Earth Touch News Network . (Hozzáférés: 2016. május 31.)
- ↑ Villafaña, J. A.; Rivadeneira, M. M. (2014). „Rise and fall in diversity of Neogene marine vertebrates on the temperate Pacific coast of South America”. Paleobiology 40 (4), 659–674. o. DOI:10.1666/13069.
- ↑ Smith, Bridie. „Move Over Moby Dick: Meet Melbourne's Own Mega Whale”, The Sydney Morning Herald , 2016. április 21.
- ↑ „New Leviathan Whale Was Prehistoric "Jaws"?”, National Geographic (magazine) , 2010. június 30.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Livyatan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Lambert, O.; Bianucci, G.; Post, K; Muizon, C., de; Salas-Gismondi, R.; Urbina, M.; Reumer, J. 2010: The giant bite of a new raptorial sperm whale from the Miocene epoch of Peru. Nature, 466: 105-108. doi:10.1038/nature09067 [Corrigendum in Nature, 466: 1134. (2010) doi:10.1038/nature09381]
- 'Sea monster' whale fossil unearthed by BBC
- 'Sea monster' fossil found in Peru desert by CNN
- Ancient sperm whale's giant head uncovered from Los Angeles Times (The skull is on display in National History Museum in Lima)
- A killer sperm whale with details on sperm whale evolution
- Livyatan article on prehistoric-wildlife.com with size comparison to a human Archiválva 2016. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
Videók
[szerkesztés]- The Worlds Largest BITE. YouTube
- The jaws of the Leviathan. YouTube
- Leviathan melvillei. YouTube (a collection of images of discovery)
